TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Versek,idézetek...

"Hiányzol !

Lehunyom szemeim,
Elképzelem azt, hogy itt vagy velem,
még most is érzem, hogy fogod a kezem.
Látlak téged, bár távol vagy tőlem,
elmentél, eltűntél a messzeségben.

Vágyom arra, hogy újra itt legyél,
megérints, simogass, boldoggá tegyél.
Vágyom hallani suttogó szavad,
s hogy ölelésemnek átadod magad.

Kezemmel hajadat simítva nézem,
hogy lecsukod szemed, csókomra készen.
S mikor szád tapad számhoz, megremeg a test,
szívem, és lelkem, többé el nem ereszt.

Kinyitom szemem, s szívembe fájdalom hatol,
mert nem vagy itt, kezem csak levegőt karol.
Könnyek folynak arcomon, és lángoló lelkemen,
mikor elképzelem azt, hogy itt vagy velem."

"Írnom kell, rólad, rólam,
érzéseimről, neked, magamnak.
Örök igazság: a szerelem
a legnagyobb, a legszentebb
dolog, mit ha nem ismersz
nem vagy nő, nem vagy férfi.
Kell valaki, aki megért téged,
kell, hogy úgy érezd megérted.
Valaki, ki úgy érzed, szeret,
s a csókodtól, mint egy levél megrezeg.
Vele álmodsz, vele ébredsz fel.

Keresed, örülten, vágyaktól vezérelten
s ha megleled, s azt hiszed, a tied,
soha el nem veszted, mint esőcseppet
a végtelen tenger, elnyel, magába fogad
a csoda, a gyönyörű, tiszta, mély szerelem.
Elvarázsolódsz, megismerkedsz, a barátod lesz,
a varázs, a mágia, az ezerszer-ezer csoda,
megnyugszol, béke lesz a szívedben,
és ha ez az igazi, ragyogsz, és ragyogtatsz."

"Megtalálod az igazit, rád talál a szerelem,
a nyolcadik, a legnagyobb csoda, földöntúli,
mindenek feletti, úgy tekint rád, mint kisbaba
ártatlan szeme minden újra, szépre
csodálkozón, kérdőn: velem is megeshet
valóban, igazán, létezhet?
Minden más értelmét veszti, ócskáshoz kerül,
hisz tündököl, minden mást elhamvaszt a
szerelem vérvörös lángja.

A tiéd, megkaptad, vigyázz rá,
zárd el duplán-biztos páncélszekrénybe:
a szíved közepébe, tápláld, szeress,
és hagyd, hogy szeressenek,
ne akard megmagyarázni, csak
hagyd, cirógatni, végig simítani magadon
az érzést, fogadd magadba, körülölel majd
és megmelegít, akár nyári szellő, langyos,
kristálytiszta mindenek ura, végtelen óceán.

A szerelmet az élettel együtt,
és annak végéig tanulod, meg soha
nem ismered, a magyarázhatatlan csodát,
nincs képlet, nincs szabály, csak érzetek,
érzelmek, haja fejed magába fogadó
selyme, bársonya, mindig meglepő,
magával ragadó arca, naponta megcsodálod,
elvarázsol, magához láncol, mint tiszta oxigén,
életet ajándékoz minden nap minden pillanatában.

Ajka, és ahogy csókol, megremegsz, ájulás,
lábaid gyengék, mindenek súlya, a szerelem
nehezedik rájuk, álomtájra, álmok közé repít
oly-oly könnyedén.
Csak az ajkak beszélnek, minden más érdektelen,
elmondják egymásnak a varázsigét, a Titkok Könyvét,
belelapoznak, beleolvasnak,
és rájössz mindez nem földi gyönyörűség,
a csodák-csodáját éled át könnyedén.
Nyakán az inak, megfeszülnek,
és te magadba szívod női illatát,
melyhez nincs hasonló, nincs más kábulat,
rácsodálkozol testének minden elrejtett kis
pontjára, szemed színt vált, magával ragad
a gyönyör, nem tudod, mit miért, hol és hogyan,
és őmagába fogad, rád tapad, eggyé válik veled,
megszunik tér s idő, szerelemvörös betűkkel
íriszébe égeted gondolatod: SZERETLEK!

Szerelempárás testére tekintve
egy érzés, két karodba zárd, öleld, félton, óvón,
nem engednéd, kell, bódítóan kell neked,
minden pillanat minden pillanatában,
örökké, hiszed, a halál is legyozhető,
mindig szeretni akarod, vigyázni rá,
táplálni, vigyázni a csodát,
ismételni, csökönyösen ismételni,
mert nem lehet megunni.

Létezhetsz, mert létezik,
szerethetsz, mert szeret,
beszélhetsz, érti szavad,
érti, felfogja, mit mondasz,
de csak rábólint, hisz neki annyira egyértelmű,
mint hogy holnap is lesz egy nap, felkel a nap,
forog a föld. De azért hálás neked, bólint,
ő is így gondolja, amit elsuttogtál:
MEGSZERETTELEK ÉLETRE-HALÁLRA!"

"Nem az az igazi fájdalom, hogy már nem szeret valaki bennünket. Az ha nincs, akit szeressünk. Szeretve lenni is nagy öröm, de szeretni valakit sokkal igazibb. Az ember többnyire azután sóvárog, hogy szerelmes legyen. Szeress, ha azt akarod, hogy szeressenek!"

"A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog, de a szép szerelem még jobb."

"Sok ember mindig másokat hibáztat azért, mert nem találta meg még azt, akit talán egész életében keresett. Pedig gyakran megesik, hogy annyira keressük azt a bizonyos emberkét, hogy nem vesszük észre, amikor éppen ott áll előttünk és szinte tálcán kínálja fel magát. Aztán mikor rájövünk, hogy elbaltáztuk a lehetőséget, lehet, hogy már késő..."

"Hitetlenül ültem ott, mégis valamit remélve,
szívemben sebekkel egyre csak gyötörve.
Nem is tudtam már akkor, hogy mire várok még,ennyi idő után bolond ki remél...
Csak egy szempár kellett volna, vagy egy ártatlan kis szó,mi nem is lenne kedves, csak éppen vígasztaló.... Minek is mondom, hisz elmúlt már rég,
egy üres foltot őriz a szívem fájón, buzgón még.Felednem kéne, mert várhat rám más,
felednem kéne, hisz Ő sem tett mást...
Lelkemnek édes búja, fejemnek fájdítója, könnyeim bő patakja, fájdalomnak kis csónakja,menj tovább, ússz messzire...
vidd magaddal ezt a kínt is, vidd el innen, ne sajnáld,egy szerelem volt, mit feledni kell, mert nem jön vissza már...
Egy szerelem, mit én éreztem, s most gyötör a hiánya,mert elvesztettem, s fáj, hogy elvesztem én is, elsodort e vad, vakító érzelem világa..."

Elmentél tőlem kedvesem,
S én hagytam menj csak el.
Hiába, aki menni akar,
Azt hagyni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé már senki sem néz,
Játszani a közömbös embert,
Csak most látom milyen nehéz.
Elmegyünk egymás mellett,
A két szemed rám nevet,
Kacagva köszöntelek én is,
De az arcom kissé megremeg
Mosolyogva megyek az utca
Sarkáig, s ahogy befordulok
Fáradtan szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet szétmorzsolok.
Ha valaki most megkérdezné tőlem,
Mondjam meg mit jelentesz Nekem,
egy pilanatig zavarba Jönnék,
s nem tudnék szólni hirtelen.
Csak nagy sokára mondanám azt:
„Semmiség, csak egy elmúlt szerelem.”
S csak egy sóhaj lenne minden.
S nem venné észre senki sem,
Hogy titokban könnyes lesz a két szemem.
De már látnak szemeim
Messze túl a könnyeken,
Még most is te vagy a mindenem.
S ha valaki most megkérdezné tőlem,
Mondjam meg mit jelentesz nekem,
Talán büszkeségből azt felelném:
„Semmit, csak az egész életem!”

"Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, amikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd."

"Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba."

"Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek."

"Az élet egy kereszteződés, melyből 7 ösvény ágazik.Szeretet, Szerelem, Boldogság, Fájdalom, Üresség, Sötét, és Halál."

"Számtalanszor néztem fel az égre,
Számtalanszor kértem, hogy ne legyen vége.
Számtalan csókod íze az ajkamon lebeg,
Halkan suttogom, még mindig szeretlek..."

"Amit ma megtehetsz, halaszd holnaputánra, és lesz két szabadnapod...":)

"Ha a tanulás tudást ad, a tudás hatalmat, a hatalom pénzt, a pénz nem boldogít, akkor minek tanuljak?"

« előző bejegyzés