Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Germán ének
Római légiók nyomulnak előre
s bajt hoznak a germán erdőkre.
Kiírtják a szent ligeteket miközben,
sötét felleg: varjúhad rebben.
Hangos károgással csapnak le a sasra,
mely még feltekint a reggeli napra.
Egy centúrió kiált: - Íjakat elő!
S suhig a sok, római vessző.
Hugin, s Munin vezeti a korom hadat,
ám társasik így is százával halnak.
A két hős Wotan védelme alatt felkapja,
és Ázgárdba viszi a sasmadarat.
Hadijelvény nékül de épűl az erőd
melyben pihennének a római erők.
Egykor liget állt a patak mentén,
most ormótlan gerendák állnak ott rendjén.
Sámánok érkeznek, s ámulva néznek.
A szent helyen idegenek élnek.
Sorra kivágják az istenek fáit,
beszennyezik Frigg patakjait.
Átkokat szórnak, majd hazatérnek.
A faluban mindent elregélnek.
Harag gyúl a sok germán ember szívében
Tyrt éltetva a hősök énekében.
- Fegyverbe hős emberek! Eljött az idő!
hangosan kiáltja most egy jósnő.
- Elő a bárdokat! Elő a karodkat!
Fenrir várja a római holtakat!
Megindul a had elöl a vezérével,
kezében hatalmas fejszéjével.
Festett arcú férfisereg lohol a nyomában.
Némán haladnak az erdő gyomrában.
Hajuk, s fegyvereik villognak a fényben,
némelyük díszes pajzzsal a kézben.
Látszik már az erőd épülő fala,
megbújik a sok germán katona.
Hangos üvöltés zúzza szét a csendet,
néhány vessző átlő pár római fejet.
Berzerker harcosok legelöl rohannak,
római fejfedők recsegve roppanak.
A római tábornok gyorsan lóra hág,
ám egy berzerker leüti lovát.
A cicomás vezért rögtön levágja.
Fejét a rómaiakhoz hajítja.
Ettől megréműl a vörös pajzsú sereg.
Rohanna már de nem talál helyet.
Centúrió kiált: - Harcoljatok kutyák!
A római légió rendezi sorát.
Körbevették őket a germán hadak,
csupán a hősi halál marad.
Elhull az utolsó római vitéz,
vértenger ahogy a környék kinéz.
Eljön most a valkűrök szépséges hada,
hőseink segítve a Valhallába.
Alászáll a Nap, feljő a Hold,
megpihen a sok germán halott.
Csillagos ég alatt hazatér a hős sereg,
s patakban folnyak a mézserek.
Hangos daj-dajozás tölti be az erdőt.
Éltetnek minden hős verekedőt.
Lassan elcsendesedik az éjjeli táj.
Néhány varjú római szemet váj.
Sámánok kántálása is elcsuklik végűl.
Az áldozati állat tovább nem vénűl.
Hastein
|
