Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
KÚRVA FIDESZ!
Csak a holtak láthaták meg a háború végét. - Platon
A Felismerés
Folytatás az előző oldaról.
Francba. Utálok ilyen helyzetekbe kerülni. Meg kell mosakodjak hogy magamhoz térjek. Mi a tököm történt ezen a buli? És miért halt meg a csajszí? Ki is ő valójában? Meg se néztem az arcát a nagy pakolásban. Nem az a lényeg! Csak gyorsan húzz el, hogy ne te rád verjék az egész balhét! Nem bírom ezt a stresszt. Mi? Jah, mosakodni, tiszta kosz lehetek. Belenézek a tükörbe és szinte egy teljesen idegen arca bámul vissza rám. Ááá ez csak a fránya meszkalin hatása. Tisztul is a kép már. Így már mindjár jobb hogy az én természet ellenes képem vigyorog vissza a tükörből. Csííízz. Na induljunk vissza is a nappaliba, a szép kis vizipipám irányába. A szobába be nyitva valami nagyon furcsa dolgot vettem észre. Valaki, vagy valami, erőteljesen kezdi föl élni az szépen ki készített készleteimet. Csak amikor közelebb léptem, akkor lepődtem meg igazán! Szóhoz se tok jutni. A holtnak hitt lány, tudjátok aki bent fekszik a háló szobában az ágyon. Vagy is fekütt, mert éppen az előre készítet idegnyugtatómat szipantja ki a vizipipából. Épp itt az ideje hogy valaki el magyarázza nekem, mi a franc is folyik itt. Illedelmesen oda lépek a kis lányhoz és felszólítom hogy szépen távolítsa el a vizipipa végét a szájából. Nagy kómásan fel áll elém és valamit épp mondani akar amikor össze esik. Fasza, kellet ennek itt szipuznia. És mi lesz az ÉN kérdéseimmel? Szépen lassan fel fektetem a kanapéra és meg vizsgálom honnan is vérzet a leány. A csuklói vannak el vágva. Pont az űtőereknél. Szerencse hogy él, bár szerintem Ő nem biztos hogy örülneki. Tisztán látszik hogy öngyilkossági kisérlet. Tehát nem én vagyok a hibás, és már mehetnék is haza végre aludni. Csak aztán nehogy közben meghaljon hogy még rám verik ezt is. Itt kell szobroznom, és figyelnem mi? Nagyon jó este elé nézek. Már most érzem a zsigeremimben. Legalább a pipa itt van és én is relaxálhatok. Kopogás halatszik az ajtó felől. Na véégre, kiszabadulok innen és léphetek nyugizni. Elindulok azt ajtó felé több kevesebb sikerel el érem a kilincset. Elfordítanám mikor a lány hirtelen felsíkít és az ajtó kivágódik, és én hátra esek. Hirtelen egy pillanatra még az idő is meg áll, és minden zaj elnémúl.
Csönd és egy farmeres kapucnis alak indúl el felém az ajtón befelé. Az arcát nem látom mert homály fedi, és ez megrémiszt. NAGYON! Hirtelen képváltás.
-Felszólítjuk kedves utasainkat hogy a 2-es termálnál, mostatól szálhatnak fel a menetrendszeri járatainkra! - ébredés az X nemzetközi állomáson. Kavarodás és éles bugás benn a fejemben! Ott ülök egy reptéren a müanyag székek közt. NEM BÍROM! SEGÍTSÉG! Fel riadok a rémálomból. Kuszaság és értelemlenség jellemzi ezeket az álmokat. Már sokszor előfordúlt. Biztos valamelyik szer dolgozik még akkor is amikor fél holtan zuhanok az álomba. A lánynak semmi nyoma mögöttem lévő kanapéról. Most már tényleg nagyon tele a tököm és kezd elegem lenni! A vizipipám ugyan úgy be van készítve ahogy hagytam, és minden normálisnak kezd látszani. Nyugalom, űreség jellemzi a lakást. Elég ebből a mai nappból! Túl sok izgalom, drog és kavarodás jellemzi és már elegem van az egészből. Fogom a cuccom az ágy mellől és haza lépek. A hálóba be lépve furcsa dolog tárul már megint elém. Már hittem hogy mai napból semmi újdonság nem fog elő bukkani de erre én se voltam fel készülve... Az élet mindig fura dolgokra képes, ugye? Folyt. Köv.
|
