TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Végső állomás II.:Külön-külön

Az itt leírt szereplőknek egyszer már meg kellett volna halniuk, de a véletlenek a pártjukat fogták. A végzet eljön értük, és behajtja rajtuk a túlélésük okozta galibát..

-Jakab-
Letette a vezeték nélküli telefonját, Gergővel való beszélgetése után. Engedődött a fűrdővize, elmagyarázom mért: fürödni készült.
Nem volt otthon senki. Olyan sokat beszélt Gergővel, hogy nem figyelte a vizét, ami már csurgott ki a kád széléről a parkettára. Mikor odaért, akkor felnézett a kád fölött csüngő fregolira, és látta, hogy alig pár szálon lóg a kötélen, tehát bármikor leeshet. Nem is nagyon törődött ezzel, csak levetette a ruháit, és rádobta a budira őket. Ekkor tűnt fel neki, hogy a víz kifutott, és még mindig engedődik. Odalépett a kád mellé, hogy elzárja, de elcsúszott a kifolyt vizen, és fejjel beleesett a kádba, beverve a fejét, ami elkezdett vérezni, elájult. Hassal feküdt a vízben, feje benne. Ekkor leszakadt a már említett fregoli, és ráesett a hátára. Lejjebb nyomta a vízben az eszméletlen lányt. Nem kellett sok idő, hogy megfulladjon.
A szülők mikor hazaértek megtalálták a kádban a halott lányukat, és a vízzel elárasztott házat.

-Kovács és Ricsi-
Éppen a konditeremben voltak. (XDDDDDDDD)
Ricsi fekve próbált kinyomni 4,5 kg-t. Most járt a harmadik kinyomásnál, és már nagyon izzadt. Kovács tőle pár edzőgépnyire, szintén fekvenyomáshoz készülődött. Egy 80 kg-s nagy súlyzó alatt feküdt, és koncentrált. Végül rászánta magát, és leemelte a tartójáról a súlyzót. Egy tized másodpercen belüli ideig bírta tartani, aztán összerogyott a két keze, és a súlyzó ráesett a nyakára, a vasrúd részével. Fulldoklott, és próbált segítségért kiáltozni, de alig jött ki kis nyekkegés a torkán. (nyekkegés...xD). Kétségbeesetten próbálta leszedni magáról a súlyzót, de nem bírta megemelni. Végül leeresztette maga mellé a két kezét. Ricsi ekkor hagyta abba a 4,5 kg emelketését, 8 db sikerült belőle. Felült izzadtan, és Kovács felé nézett, amikor megpillantotta. (hova máshova nézett volna, ha egyszer meg akarja pillantani) Felpattant a helyéről, és odarohant. Kovács még élt valamelyest, de nem sok volt hátra neki a halálból. Ricsi próbált rajta segíteni, de nem tudta megemelni a súlyzót. A felnőtt konditerem pedig pár teremnyire volt onnan, ebben a teremben pedig csak ők voltak.
-Tarts ki!-látta el hasznos tanáccsal barátját, és kirohant a teremből a felnőttek segítségét kérni.
Egy szinttel lejjebb volt az ő termük. Ricsi habozás nélkül a lépcsőt választotta a lift helyett, de túl gyorsan kanyarodott rá az egy kanyarú lépcsőre. Elcsúszott, mielőtt egy fokot is lentebb léphetett volna. beverte a fejét, és elájult, de esett tovább, és a kanyarban sem állt meg az esegetésben. Összesen 14 lépcsőfokot vergődött, aztán törött csonotkkal, ájultan földet ért.
Pár perc múlva már jöttek a mentők, Kovács hullájátletakarták, Ricsit pedig szirénázva szállították a kórházba. Minden autó oldalra húzódott, ahogyan azt kell, kivéve az egyik kereszteződésben. Gyorsan haladva kihajtott jobbról egy busz, és az oldalának ütközött a mentőautó. Ricsi az ütközésben életét vesztette.

-Én-
Otthon voltam, és készülődtem menni apához internetezni, a 14:25-ös busszal. A nagy elfoglaltságomban észre sem vettem, hogy hogy telik az idő. Aztán megnéztem a telefonon az időt, és láttam, hogy már :20 van. Felkaptam gyorsan a dolgaimat, kirontottam a házból, bezártam az jtót, és elkezdtem rohanni le a 4. emeletről. Az utolsó lépcsőnél voltam, a földszinthez vezetőn, ami a leghosszabb volt, a maga 12 lépcsőfokával. Rákanyarodtam az előző lépcsőről, és az első lépcsőfokot már megtéve összerugtam a két lábamat. Nagyon megijjedtem, és a levegőbe emelkedtem. Lezuhantam a lépcsőről, úgy, hogy nem értem hozzá a lépcsőfokokhoz. Az oldalamra esetem, és csúsztam még fél métert a csúszós lépcsőházi parkettán. A fejemet sem ütöttem be, pár centivel az utolsó lépcsőfok előtt ért földet a fejem. Az oldalamat fájlalva nagy nehezen talpra álltam, sírni lett volna kedvem, de a fájdalom enyhült. Míg a lépcsőház ajtajához értem sántikáltam, de aztán majdnem teljesen elmúlt a fájdalom. Siettem a busz felé.
Már láttam a buszmegállót, kb. 60 méterre voltam tőle, de odlalra pillantva megláttam azt is, hogy a busz kezd indulni a beszállt sofőrrel. Elkezdtem rohanni, és mint ismerhetitek, nagyon jó rövidtávfutó vagyok (de télleg, és ezt most nagyképűségből mondom XD), így odaértem, csak volt egy út, amin átkellett futnom, hogy a buszmegállóba érjek. Nem néztem szét, és oldalról majdnem elkaszált egy autós, de odébbrántotta a kormányt, így meg majdnem egy biciklist gázolt el. Megint nagyon megijjedtem, kérdeztem magamtól hogy mi jöhet ezután. Aztán sikeresen felszálltam a buszra.
Már egy ideje mentünk a busszal, amikor a sofőr észlelte a helyzetet, hogy a lámpa már nem sokáig marad zöld, ezért felgyorsított. Lenyugodtam, hogy biztonságban vagyok a buszon, és nem történhet már olyami mint az előbb, amikor éreztem a felgyorsulást, és szirénázó mentőautó hangját hallottam. A busz átért a lámpán, mégha az pirosra is váltott az áthaladás időpontjában, és kiértünk a kereszteződésbe. Annál az ablaknál ültem, amerről jött a mentőautó. Oldalranéztem, és ez az utolsó dolog amit láttam életemben: a száguldó mentőautó a bsuz oldalának csapódik. Ezután kirepültem a másik oldali ablakon, és meghaltam. A mentőautó Ricsit szállította..

-Hegedűs-
A 24 emeletes 23. emeletén tartózkodott, ugyanis látogatóban voltak a rokonaiknál, a családjával. Kiment a szobából az erkélyre, megcsodálni a kilátást. Az erkély szélén, balra vol egy kis, 1 méter hosszú faágy, amin volt egy pléd. Arra térdelt rá, mert hideg volt a talaj. Kinézett. Hallotta a mentő szirénázását a városból kiszűrődve, és azt is hallotta, hogy eláll a sziréna, de csak ennyit. Lenézett a magasból. Az emberek törpék voltak, betekintést nyert az egész városba. A szél enyhén fújt, egész kellemes volt ott a környezet. Kintebb hajolt, egészen elbűvölte a kilátás, szinte megbabonázta az ő, és a föld közti távolság. Így nem figyelt oda, és nem észlelte, hogy egyre kintebb hajol. Végül túlsúlyban volt a kihajolt rész, ezért előrebillent. Ebben a pillanatban halálosan megijjedt, és kifordult az erkélyről, de megkapaszkodott, úgy, hogy háttal volt a ház falának, az erkélynek, és szembe volt vele a város. Lenézett a mélybe, megfújta a szél. bepánikolt, és egyszer csak nem érezte azt, ahogyan tartja magát, és elengedte a kapaszkodást. Elkezdett zuhanni, és a zuhanás pillanatában, a félelemtől szörnyet halt. Aztán a leérkezés már csak ráadás volt.

-Dávid és Zoli-
A vasútállomásnál voltak, már várták a vonatukat, ugyanis kosármeccsre mentek isten tudja hova. Ezekben apillanatokban esett le Hegedűs, úgy 100-200 méterrel odébb. A sínek mellett voltak, a fedett várakozóhelységben, és hogy szórakoztassák magukat, baromkodtak. Lemásztak a sínekre, és fetrengtek, meg mindent csináltak, amit úgy általában a boldok szoktak. Persze ezt, a még ott várakozó néhány ember nem nézte jó szemmel. Zolinak egyszer csak beakadt a sín alá a cipőfűzője, és felbukott, úgy, hogy a derekáig belógott a sínbe. Dávid épp háttal állt neki, és a sín fölé hajolva hallgatózott, amjd kijelentette, hogy jön a vonat, a rezgésekből ítélve. Hátranézett, és meglátta a kétségbeesett Zolit, aki próbálja kihúzni a cipőfűzőjét.Dávid odament hozzá.
-segíts már bazdmeg!-szólt Zoli.
De Dávid viccelődve nem segített, hogy ijjesztgesse Zolit. (ahogy a bolondok szokták). Két vonat is feltűnt, nem olyan messze. Az egyik jobb oldalról érkezett, a másik bal oldalról, azon a vágányon, amin Zoli feküdt. Dávid annyira nevetett Zolin, hogy nem is figyelte a vonatokat. Zoli is csak kicsit később vette észre a felé közelítőt.
-Rohaggy meg Dávid!-mondta, és le akarta venni a cipőjét, de a cipőfűzőn csomó volt. Ekkor már ő sem hitte el, hogy akár meg is halhat.
-Segít már nem birom levenni!-mondta már szinte sírva.
Dávid ekkor kicsit abbahagyta a röhögést, és egyet lépett Zoli felé, mikor a szikrázóan fékező, de még gyorsan haladó vonat odaért, és elgázolta Zolit. Mind a két lábát tőből levágta. A vér felspriccelődött az elhaladó vonat oldalára. Zoli megmerevedve ordított egy hatalmasat, amíg élt, addig bírta. Aztán a kövekre tette a fejét. Dávid leblokkolt, nem hitte el mit lát, és elkezdett egyre hátrébb lépkedni, mígnem a másik vágányhoz ért, ahol a másik odlalról érkezett a vonat. Nem is hallotta a vonat fékezni próbálását, így hát elütötte őt a vonat, és maga alá gyűrte. Meghaltak.

-Attila-
Ebben az időpontban Ati az apjával, autóval Nagykörűből hazafelé tartott, a puszták mellett, egy szem úton, ahol egy lelket sem látni. A rádió be volt kapcsolva, és különkiadásként mondták be a Szolnoki hírekhez, hogy egy mentőautó karambolozott egy busszal, és 5-en meghaltak, köztük két gyerek.
A távolban meglátta mind Ati, mind az apja, hogy pár cigány egy borozót dobálnak üvegekkel. A borozó már rég nem volt nyitva, így vendégek sem voltak bent. A cigányok is észrevették, ahogy közelednek az autóval.
-Büdös cigányok!-mondták szinte egyszerre. Ati elkezdett egy kicsit izgulni, mikor észlelte, hogy a cigányok abbahagyják a dobálást, és a közeledő kocsijukat figyelik. Ekkor beálltak az út közepére, kb. 8 cigány lehetett, volt egy 7 év körüli, és egészen 20 évig terjedtek. (ezt is jól fogalmaztam meg XD).
-Gázold el őket!!-mondta Ati, de az apja lefékezett, nehogy elüsse őket. Két cigány ottmaradt a kocsi előtt, a többi pedig a kocsi két oldalához ment. Az egyik cigánynak a naptól megcsillant valami az övénél, amit Ati észrevett. Egy kés volt az.
-Menjünk innen, kés van nálluk!-mondta az apjának sürgetően. A cigányok fenyegetően közeledtek, és már belátta az apja is, hogy el kell menniük. Elfordította a kulcsot, de a kocsi nem indult be.
-Ez hiányzott!-mondta. A cigányok elkezdték rugdosni a kocsi elejét. Mondta Ati apja, hogy maradjon a kocsiban, és zárja be magát, majd ő elintézi. Kiszállt a kocsiból. Ati lenyomta az ajtón a zárt. Nem hallotta miről ebszélnek, de látta, hogy egyre feszültebbek. Aztán vagy 5 cigány nekiesett az apjának, és elkezdtek verekedni. Az egyik cigány is odatartott, a kocsit megkerülve, de Ati segíteni akart az apjának, és rafináltan, hirtelen kinyitotta az ajtaját, amikor a cigány elhaladt mellette, így belerohant az ajtóba, majd elesett. Ati kiszállt, és sietett az apja segítségére. Nekiugrott az egyik 17 éves cigánynak, és fellökte, de ekkor szúrást érzett az oldalában. Az egyik cigány belészúrta a kést. Aztán homályosan kezdett látni, végül a földre esett. A cigány rugdosta, de nem sokáig, mert az apja szétverte mind a 8-at, úgy, hogy elmenekültek, és örökre megtanulták a nevét. Kétségbeesetten (ezt a szót már sokadjára használom) emelte fel a nagyon vérző Atit, és berakta a kocsiba, de az nem indult el. Egy rongyot szorított az eszméletlen fia sebére, és nem tudott mit tenni, várta hogy arra jöjjön egy autó, mivel a telefonjuk nem volt nálluk. Mielőtt megjött volna az első kocsi, Ati belehalt a súlyos sebébe.

-Gergő-
Lenyomta a mibilját, Jakabbal való beszélgetése után. Zsebre rakta, és kiment az ajtón, majd magához vette a bicikliét, ugyanis ment edzésre.
Pár perce már tekert, és mikor a Tiszahídon ment a lejtőn nagy sebességgel, csörögni kezdett a telefonja. Mivel már rutinos bicajos, nem okozott neki gondot ilyen sebességgel se, hogy egy kézzel fogja a kormányt. A másikkal kivette a telefont, és felvette. Ismeretlen számot jelzett. A vonal túloldalán Jakab szülei hangja volt hallható, amint sírva közlik Gergővel, hogy meghalt imádott nője. Gergő ekkor lesokkolt, és kicsúszott akezéből a telefonja, majd széttört a földön. Egy kézzel fogta a kormányt, közben egyre gyorsabban száguldott lefele a lejtőn, alig pár méterre volt tőle a forgalmas út, a körforgalom környékén. Könnyes lett a szeme, és csak nézett maga elé, majd mikor észbe kapott már késő volt. Kihajtott az úttestre, ahol az első kocsi oldalról eltrafálta. A bicikli elrepült, Gergő is, de ő nekicsapódott a Varga gimnázium falának, ahol halálos ütést kapott. Meghalt.

-Viktor-
Szemtanúja volt a mentőautó, és a busz karamboljának, de nem maradhatott ott bámészkodni, mert edzése volt Gergővel, ezért ugyanarra ment mint ő.
Éppen a bíróság előtt sétált, amikor dudálásokat hallott szemből. Odanézett, és látta, ahogy Gergő nekicsapódik az iskola falának. Gyorsan odarohant, és próbálta élesztgetni. Aztán kirohant az út közepére, megállította az autósokat, és kiabált össze-vissza, hogy hívják a mentőket. MIvel az egyetlen harcban lévő mentőautó karambolozott, ezért valami szart küldtek, ami fél távnál lerobbant. Dugó lett a körforgalom környékén Vitkor miatt, ez pont jó alkalom volt egy csoportos öngyilkossáágot kieszelő baromnak. Kiszállt a kocsijából, magára szerelve csomó bombával, aminek ha egy gombját megnyomja, felrobban. Odament Viktor mellé, és levetette a pulóverét, hogy mindenki lássa a bombát. Az emberek sorra kiszálltak a kocsijukból, és menekülni akartak. Viktor ahogy meglátt a abombát, elfordult az ellenkező irányba, és futni próbált, de nevetés kíséretében az öngyilkosjelölt megnyomta a bomba gombját, és szétrobbant, vele együtt a környezetében a kociskkal és az emberekkel együtt. Viktor meghalt.

-Andris-
Egyik haverja születésnapjára mentek felköszönteni. A vezető egy 20 éves barátja volt. (Andris az idősebb fiúkra bukik). Ők is a dugóban ragadtak le, de nem tudták mi van, mert a kanyar után voltak a sok kocsi mögött. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy az első kocsikból az emberek sikítozva kiszállnak, majd egy hatalmas robbanás elvakított mindent. A robbanás hulláma messze szállt, és nagy erővel rohant neki a kocsik szélvédőjének, köztük Andrisééknek. Mindketten próbáltak lehajolni, Andrisnak sikerült, de a barátjának nem, és a szélvédő szilánkjai szétvágdosták, amit egyetlen ember, Túri Szabina élvezett volna. Viszont a 20 éves csávó meghalt, de Andris is megütötte magát. A kocsi riasztója szólt. Kinyitotta nagy nehezen az ajtót, és kiesett a kocsiból. Volt rajta pár karcolás az üvegszilánooktól. Ekkor vette észre, hogy előtte a kocisk egymás után robbannak fel, az egymásra átterjedő tűz miatt. Felállt, de abban a pillanatban egy szétrobbanó kocsi egyik alkatrésze (vas) lábon találta nagy lendülettel. Kifordult a lába, ő pedig orra esett. Elkezdett sírni, miközben felnézett, és látta a barátját szétvérezve. Ekkor egy égő darabka zuhant a motorháztetőre, a kocsijukra, és elkezdett füstölögni. Andris húzta magát a földön, és próbált lábra állni, de vissza zuhant a földre. Ekkor felrobbant az ő kocsijuk is, Andrist több méterre elrepítve. Földet ért, és nagyon égett a teste, de nem szó szerint. Csak azért, mert több helyen szétégett, barna színűre, mint a cigányok úgy lebarnult. És a mentőautó lerobbant, plussz mire ideért a következő, Andris életét vesztette.

« előző bejegyzés