TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Szuperhősök

Kor: 17

-Nemzeti bank, éjjel 00:32 perc-

-Gyerünk gyerünk!-szólt a bandavezér. A két fekete kisbusz befarolt a bank elé, majd 20 kendővel arcát eltakaró, izmos, tetkós bűnöző rohant ki a kocsiból. A bank ajtajánál álló két biztonsági őr elővette a piszolyát, de csak egyet-egyet tudtak lőni, mert rögtön kaptak egy-egy golyót. Kiterültek. A bűnözők zsinóros bombát helyeztek az ajtóra, majd a kocsi mögé bújva megynomták a bomba gombját, ami aktivizálta. 10 mp múlva berobbant, és az ajtó kirepült a helyéről. A bandavezérrel az élen, a gépfegyveresek berontottak a bankba. Ám amint beértek, a füst elpárolgott, és a lámpa felkapcsolódott. Megtorpantak. Előttük állt Krisz, Brigitta és Ati, karba tett kézzel, magabiztosan.
-Mi a..-mondták a rablók az első sorokban, de máris ott termett Krisz, és egy hasába ütött. Kiköpött egy tonnavért, és kirepült a bankból, majd a fekete kisbusz oldalának csapódott, ami felborult. Aztán krisz oldalra fordult, és egy csapással a falnak baszta a másik bűnözőt. A többi fegyvert fogott, és elkezdték tüzelni kriszt, ám Brigitta eléugrott, és a két kezét kinyújtva maga elé tette. Védőpajzsot vont maguk köré. Ekkor a pajsz fölött előreszaltózva megjelent Ati, és amint leérkezett a fegyveresek elé, az egyik kezét feléjük nyújtotta, és hatalmas lángörvény hagyta el. Vagy 6 rablót letarolt a tűzzel, kilőve őket a bankból.Ekkor Brigitta kiterjesztette a pajzsát egy lökéssel. A lökéshullám a többi rablót a falnak ütötte. Sokan eszméletüket vesztették. Brigitta odament a pulthoz, a telefonhoz, és felhívta a rendőrséget. Krisz kiütötte az ébredező bűnözőket, Ati pedig odament a bandavezérhez, aki a pisztolyáért nyúlt. Ati rálőtt a pisztolyrá egy kisebb tüzet, amihez hozzáért a bandavezér. Felordított, kicsit megégett a keze. Ati felemelte a nyakánál, nekiütötte a falnak a fejét.

10 perc múlva megérkezett a rendőrség, és megtalálták a kiütött bandát, köztük a bandavezért, aki bent a bankban egy korláthoz volt bilincselve.

-Megjöttünk!-mondta Ati, a bázisra érkezve. A bázis egy barlang belsejében volt, ahol szuper technológiával felszerelt gépeink vannak. Volt egy nagy plazma TV-nk, és egy annál is nagyobb szürke kanapénk. Ott ültem én, Andris és Hegedűs. A többiek nem voltak a bázison, hanem otthon.
-És hogy ment?-kérdeztem tőlük.
-Nem volt kihívás..-válaszolták egyhangúlag.
-Na, ezért érdemes volt fent maradni..-ásított Andris- na mentem haza, császtok!-fűzte hozzá, és elteleportált a kanapéról.
-Én is megyek haza, későre jár.-mondta Brigitta.
-haza kísérlek-vágtam közbe, amit ő udvariaskodásnak vélt, de reméltem hogy meg tudom fogni a fenekét. Krisz és Hegedűs még úgy döntött, marad egy kicsit, hiszen a bűnözés sosem alszik.
Ati, légyszíves...!-célzott valamire Hegedűs, amit Ati észlelt, és oldalra mutatva, a kandallóra tüzet lőtt rá. A fa a kandallóban meggyulladt, és otthonias meleg vette körbe a bázist. Aztán ő is elment.

Krisz és Hegedűs már nagyon álmosak voltak, hosszú ideje nem történt semmi, amikor egyszer csak megszólalt egy hang valamerről: -Szóval játszátok itt az istent, mi?-mondta visszangzóan a mély hang. Ettől hamar elszállt az álmossága a két fiúnak, és körbe néztek.
-Te is hallottad?-kérdezte hegedűs. Krisz bólintott. Hirtelen a TV magától kikapcsolódott. A távirányítója, ami hegedűs mellett volt nemsokkal, a kanapé oldalán, elkezdett rezegni. Hegedűs gyorsan odanyúlt, ekkor a levegőbe emelkedett a táv, és a földre esve széttört. hegedűs elvesztette uralmát a saját teste felett, úgy érezte, bármikor összeroppanhat. krisz felállt a kanapéról, és nem vette észre, hogy hegedűs nem bír mozdulni. Erre csak akkor lett figyelmes, amikor a láthatatlan erő nekidobta Hegedűst a falnak, ami a TVtől pár méterre volt. Rögtön odanézett, és szemből egy érkező erőhullám rögtön eltaszította őt is, neki a falnak. A falon repedés keletkezett, krisz kőkemény testétől. Talpra érkezett.
-Mutasd magad!-mondta kicsit idegesen. A semmiből előtűnt, egy dús ezüst hajú, kb. 35 éves ember külsejű valaki. Volt egy fekete köpenye, ami belül piros volt. Egyszínű piros ruhája volt, ami feszült az izmain. A keze és a dereka közt egy kék sisakot tartott, amit amint előtűnt, felvett a fejére.
-Ki vagy te?-kérdezte Krisz. Az ellenségetek.-jött a válasz, és az idegen felnézett a szoba sarkába, ahol egy biztonsági kamera figyelte. Belemosolygott, de nem törődött vele, hanem rögvest Krisz hasába repült bele könyökkel. Krisz begörnyedt, de nagyon nem fájt, mert az izmai felfogták. Rögtön próbált visszavágni, és lecsapni az idegent, de az gondolatban megállította krisz öklét, ami a levegőben maradt, és remegett. Krisz nem bírt a gondolat erejével. Az idegen egy erős ütést intézett kifeszített ujjakkal Krisz gyomra környékére. A lökéshullám elérte krisz belső szerveit, és leállt a szíve. +nekicsapódott a falnak mégegyszer. Holtan feküdt ki. A riasztó elkezdett rikácsolni, de csak egyet tudott, mert az idegen ránézett, és a riasztó máris kikapcsolt. Hegedűs kezdte eközben összeszedni magát, és nehézkesen felállt. Meglátta, hogy krisz holtan fekszik. Kinyújtotta maga elé a kezét, amibe egy vörösen izzó, egyenletesen kifaragott, 120 cm-es bot tűnt fel.
-Ki vagy, és mit akarsz?-kérdezte, a tőle 10 méterre álló embert. Szólíts Mágusnak. És nem tetszik nekem az, ahogyan a várost védelmezitek.-mondta, rekedtes hangon.-De ezt már csak a videófelvétel tudja elmondani a barátaidnak.-tette hozzá, és a kezét kinyújtva egy láthatatlan erőlövedéket küldött Hegedűs felé, aki sejtette ezt. Oldalraszaltózott, és az erőhullám így a falba csapódott, amiről egy kisebb helyen leverte a vakolatot. Hegedűs elkezdett sprintelni Mágus felé, és a levegőbe ugrott a botjával lecsapni készülve. Mágus feltartotta felé a két kezét, és ismét energialövedéket küldött rá, ami láthatatlan. Hegedűs csapott le a varázsbotjával, de az erőhullámmal csapott össze. Egy helyben állt a levegőben, és küzdött az erőhullámmal. Nem bírta tartani, a bot kirepült a kezéből, a lövedék pedig eltalálta. Földre esett, a bot tőle jópár méterre, és az izzása elállt. Kicsit fentebb ült Hegedűs, ekkor látta, hogy ott áll előtte Mágus, a gyémántnál is erősebb kardjával. Ez volt az utosló, amit láthatott, ugyanis beledöfte a kardot, ami átfúródott rajta, és kijött a hátán. Hegedűs meghalt.

-Másnap reggel-
Éppen iskolában voltunk, Történelem órán, amikor a speciális óránk elgezdett villogni piroan, ami a vészjelzést jelentette.
-Kimehetek a WC-re?-kérdezte Andris. A tanár kiengedte, de ezzel már többen nem próbálkozhattunk. Andris amint becsukta maga mögött a teremajtót, elteleportált a bázisra. Jakab összpontosította az erejét, mi mindannyian őt figyeltük. Majd siekrült neki, megállította az időt. Midnenki lefagyott körülöttünk, csak én, Viktor, Gergő, Ati, Brigitta, Ricsi és Kovács nem. Kirohantunk az iskolából, és megnyomtuk az óránkat. Így máris egy fülkében találtuk magunkat, amiben ha kinyitjuk az ajtót, a bázison vagyunk. Jakab újraírta az emlékezetét a többi osztálytársunknak, úgy, hogy azt higgyék, egész nap nem voltunk iskolában. De előtte ő is csatlakozott hozzánk.

-Bázison-
Ott volt a mester, aki fehér karate rohát hordott, fekete fénnyel világító övvel. Elmondta nekünk a szomorú hírt, miszerint két társunk meghalt. Aztán megnéztük együtt a videófelvételt. Benne volt minden, és miután Hegedűssel végzett, a kamerába fordulva Mágus azt mondta, hogy: "Találkozzunk holnap a Tiszaparti focistadionban. Egy biztos, nem lesz döntetlen a végeredmény!" ezután megszakadt az adás. Rögtön ki is mentünk a stadionhoz (jó indulattal nevezhető stadionnak xD), a mesterrel együtt.

Kiáltunk a pályára. 2-3 kilóméteres körzetben nem voltak emberek, csak a hídon közlekedett néha egy-két autó. Megálltunk a pálya egyik felén, és csöndben vártunk. Már azt gondoltuk, átverés lesz, mikor hirtelen elkezdett fújni a szél, és a falevelek röpködtek, de enyhén. Aztán egy villanás úgy 2 méter magasan, majd a lökéshullám mindannyiunkat a földre terített. Mikor felálltunk, ott volt Mágus, és a csapata. Volt egy sziklaember, egy nindzsa, egy páncélozott robot különböző beépített fegyverekkel, és egy szamuráj. Mágus állt középen, pár lépéssel a csapata előtt.
A mester is előrelépett, és nyugodt volt.
-Mit akarsz?-kérdezte.
-Azt, hogy a bűnözésnek ne legyenek gátló tényezői.-válaszolta.-Itt a döntés pillanata. Támadás!!!!-folytatta.
Mágus hátul maradt, és a harcosai elindultak felénk. A sziklaember felugrott, és egyet ököllel a földbe ütött. Ütése nyomán a föld magasra repdezett, és egyenesen gergő felé tartott a repedezés, és mikor elérte volna, Gergőn átment, ugyanis az a képessége, hogy át tud menni bármin. Én oldalra ugrottam a törésvonal elől, ám amikor leálltam, a nindzsa ott termett előttem, és próbált mellkasba rugni, de két kezemet magam elé téve kivédtem a rugását, és visszalöktem. Hátraszaltózva földet ért, de máris elrugaszkodott a földtől, és bemosott nekem egyet. Odlalra léptem, és vért köptem.
-Akkor kezdjük!-fűztem hozzá, és szupergyosan odlalba ütöttem. A nindzsa nagyot ordított, majd nagy sebességgel beleszállt a nézőtérbe. A szamuráj Ati felé ment, és fejmagasságban vágott a kardjával, de Ati csak mágust figyelte. Lehajolt a szamuráj csapása elől, aki máris szembe találta magát Andrissal. Hasba térdelte, de a szamuráj visszavágott. Andris hátrébbugrott, de egy picit súrolta a kard a hasánál. Ati közelebb futott Mágushoz, miközben mögötte dúlt a harc. Kezét maga mellé emelte, tűz vette körül, majd rálőtte. Mágus az utolsó pillanatig kivárt, aztán mielőtt elérte volna a tűz, kezével odébbsöpörte. A tűz kifli alakot írt le az eltérítés miatt, majd a füvet égette szénné. Ezután a másik kezét Ati felé nyújtotta, és az erőhullám máris hátrébbtaszította, és hátra esett a fűre. A robot lézernyalábokkal lőtte Viktort, aki szerencsésen kikerülte az első párat, de túl gyorsan jöttek a lövések. Az egyik elől épphogy fel tudott ugrani, de az alatta keletkezett robbanás kicsit feljebbröpítette, így nem tudott kitérni a következő lövéstől, ami hasba találta. Kifüstölte a pólóját, és a földre zuhant. Ekkor oldalról beleugrottam a robotba, és szupergyorsan elkezdtem ököllel püfölni a hasát. 1 mp alatt vagy 50 ütést vittem be. Aztán a térdéről felugorva fejbe rugtam, majd mikor leérkeztem, szupergyors ugrással hasba rugtam lendületből. Pár métert hátrébbcsúszott, majd elesett.
Leérkeztem a földre, de máris erős erőt éreztem odlalról, amit Mágus küldött rám a távolból. Rögtön ellökött az agyhullámaival, és belecsapódtam volna a kövekbe, ha Brigitta nem fog meg szintén az agyhullámaival. Aztán nekitámadott Mágusnak, miközben lehajolt a robot lézere elől. Odaért mágus elé, és kezét kitartva láthatatlan erőlövedéket küldött Mágusra, aki szintén ugyanezt tette. A két erő összecsapott, de Mágusé erősebb volt, így Brigittának ütközött a saját ereje, és a Mágusé is. A magasba repült, majd ájultan a földre érkezett, de a mester elkapta jó reflexszel. Letette a földre. Most kb. 5 méterre állt Mágustól. Egymásra néztek. A mester kiegyenesedett, két tenyerét összetéve, és a szája, orra elé emelve meghajolt ellebfele előtt, majd beállt harci pózba. Mágus nem tétovázott, tisztelgés nélkül ráküldött egy kék színű energiagömböt. A mester félrehajolt, így a gömb ment tovább, míg valami meg nem állította. Aztán kézenállva, majd talpra érkezve közelítette meg Mágust, kikerülve az újabb energiagömböket. Már ott volt előtt, és egy köríves ütést, jobb kézzel eresztett meg, amit egy centiméterre a saját fejétől tudott megállítani, az agyhullámaival Mágus. Aztán oldalrarugott bal lábbal, és a mestert elrugta magától, majd rögtön energiagömb lövésére tartotta a kezét. A mester talpon csúszva meg tudott állni, de maint felnézett, már jött a lövés, ami elől nem tudott elugrani, így az eltalálta. Hátravágódott. Ekkor agyi erejével a levegőbe emelte a mestert, és a kezét kinyújtva jelezte a kívülállók felé, hogy készül végezni vele, úgy, hogy összeroppantja a csontjait. A mester arcán látszott a szenvedés, ekkor jött a segítség Andris személyében. Észrevétlenül odateleportált Mágus mögé, és rácsimpaszkodott a hátára, majd elteleportálta onnan. A mester legyengülve a földre esett.
Közben Viktor két kezével támasztotta magát a földön, majd felállt, és megfogta a még kicsit füstölgő hasát. De ahogy felnézett, a nindzsát látta ugrani felé egy rugással. Nem tudott kitérni, a nindzsa fejbe rugta. Viktor pördült egyet, és elesett, de összeszorította a fogát, és kézenállásba nyomta fel magát, majd letette a két lábát, és szembefordult a nindzsával. 2 mp-ig egymás szemébe néztek, aztán felugrottak a levegőbe, egymás felé. Készülték megütni egymást, ám a nindzsa túl járt Viktor eszén, és a levegőben, mikor már alig volt köztük hely, csinált egy előreszaltót, és a két sarkával Viktor tarkóját rugta lefelé. Viktopr arccal a földre zuhant, a nindzsa talpra érkezett. Ekkor azonban ledermedt. Feltűnt mögötte ugyanis Jakab, aki telepatikusan lefagyasztotta. Oldalra nézett, ahol azt látta, hogy engem vágdos a szamuráj, és csak nagy nehezen térek ki a vágásai elől. Próbált segíteni, és felénk fordult, majd elkezdett koncentrálni, ám ekkor hátulról leütötte a robot, a tömör páncélzatú kezével. Jakab elájult. Ricsi és Kovács megtámadta a sziklaembert. Az ismét a földbe ütött, és hatalmas repedések keletkeztek, amik egyenesen Ricsiék felé tartottak. Mindketten félreugrottak, és ugrás közben Kovács végighúzta a jobb kezét a haján, majd odlalracsúszás közben kinyújtotta gyorsan a sziklaember felé. Sárga villámszerű sugarak hagyták el az ujjait, sziklaember felé tartva. Annak annyi ideje maradt, hogy az egyik kezét behajlítve maga elé tegye, védekezés képpen. Kovács sugarai belecsapdostak, a sziklaember fél métert hátrébbcsúszott, és máris ott termett Ricsi, aki a levegőbe ugrott, és ököllel beleütött a sziklaemberbe. Ám meg se kottyant neki, Ricsinek viszont kis híján kitört a csuklója. Leérkezett a sziklaember elé, aki azonnal visszavágott, és visszakézből, bal kézzel elcsapta Ricsit.
A szamuráj srégan, balról alulról vágott jobbra fölfelé, én a bal oldalamat megdöntve, és egy kicsit hátrahajolva tértem ki a vágás elől, majd kihasználtam a szamuráj teste védtelenségét, és a gyorsaságommal közelebbléptem hozzá, és beleütöttem a gyomrába. Összegörnyedt, és elkezdtem ütögetni szintén szupergyorsan. Végül felütöttem az állát, így felrepült egy kicsit a levegőbe, én utánnaugrottam, és ott is bemostam neki egyet. Az ájulás határán volt, én leérkeztem a földre, és ő is leesett volna, ha Brigitta, nem messze tőlünk meg nem fogja telepatikusan. Megfogta, majd elkezdett maga körül forogni, közben tartva a szamurájt, így belendítve, és készülve az eldobására. Aztán mikor már jól bepörgött, elengedte. A szamuráj teljes erőből csapódott bele a köves szurkoló-helyekre, nagy port kavarva, és pár követ tönkretéve. Szétvérzett és meghalt. Egymásra néztünk Barbarával, és mutattam neki a hüvelyk ujjammal, hogy szép volt. Ekkor odlalról egy lézer eltalált, robot volt az. Pár métert csúsztam, és elestem. Brigitta oldalra fordult, a lövés irányába, de mielőtt támadhatott volna, a robot mind a két kezét átalakította lézerfegyverré, és sortüzet nyitott rá. Brigitta az utolsó pillanatban vont maga köré védőpajzsot, és a lövésektől folyamatosan hátrébbcsúszott.

-Valahol a Himalája tetején-
Andris és Mágus megérkezett. Ám ahogy odateleportálta őt Andris, Mágus rögtön leütötte egy kézzel a hátáról. Andris a hóban landolt, majd felállt.
-Hová hoztál?-kérdezte kicsit idegesen Mágus.
-Gondoltam, akarsz gyönyörködni a tájban.-válaszolta kicsit lihegve Andris. Azért lihegett, mert alig volt levegő.
-Most viszont magadra hagylak.-foltytatta Andris, de Mágus láthatatlanul erőteret vont a hegy köré, úgy 60 méteres körzetben. Andris elteleportált, majd feltűnt a magsban, amint nekicsapódik az erőtérnek. Vissza esett a hóba, és értetlenül állt az előtt, hogy nem tudott elteleportálni.
-Ha már idehoztál, küzdj meg férfiasan.-mondta bizakodva Mágus. Andris felállt, és nekitámadott, de ő kitarotta a kezét, és megfogta Andrist telepatikusan, majd visszadobta az eredeti helyére.

-Közben nállunk-
A sziklaember Kovács felé támadt, gyors tempóban közelítette meg, majd el akarta ütni, de Kovács félre ugrott, ám mikor elhaladt mellette a sziklaember, kezét kitéve mégis sikerült leütnie őt. Kovács nagyot esett, és beverte a fejét, de még eszméleténél volt. Ekkor nem futhatott tovább a sziklaember, ugyanis megérkezett Viktor energialövedéke, ami eltalálta. Megtorpant, és kis híján elesett. De máris jöttek a következő energiagömbök Viktortól. A sziklaember védekezett, ahogy csak tudott a sorozatos bombázásoktól. Brigitta már nagyon fáradt, alig bírta tartani a robot sorozatlövéseit, és gyengült a pajsza is. Felálltam, letöröltem a vért a számról, és a segítségére próbáltam sietni. Szupergyorsan a robot felé futottam, ám az mielőtt odaértem volna, pár méter távolságból vörös lézert lőtt ki a szeméből. Felugrottam a lövés elől, de amögöttem keletkező robbanás előrébbtaszított. A robot az egyik kezével abbahagyta a lövéseket, és felém fordította a fegyverét, miközben felé repültem. Aztán lőtt egy lézert, és eltalált vele, vissza estem a földre. Hirtelen a jobb odlalát tűz kezdte perszelni Ati személyében, majd egy erősebb tűzörvényt küldött rá. A robot oldala picit rozsdásabb lett, és belerepült az épületbe, a kispadok mögött. Sziklaember összeszedte magát, és koncentrálva, a tőle messze lévő, sugarakkal bombázó Viktor alatt kinövesztette a földből a sziklákat. Viktor alatt remegni kezdett először a föld, majd hirtelen hatalmas sziklatömb emelkedett ki. Abbahagyta a lövöldözést, mert elveszítette az egyensúlyát, és a sziklűkon a magasba emelkedett. Mjad megcsúszott, és a földre zuhant, de máris ott volt a sziklaember, és beleütött egyet a keletkezett sziklakinövésbe, ami így szétrepedt, majd leomlott, egyenesen Viktorra. A sziklaember leérkezett sértetlenül, de máris a hátába érkezett Ati tüze, aki erősnek érezte magát, A sziklaember megfordult, és szintén védekezett, de a tűzzel nem nagyon bírt, nagyon égette, viszont ez komolyan terhelte Atit, kezdett fáradni. Viszont a sikerélménye nem tartott sokáig, hátulról máris eltalálta egy lézer, amit robot lőtt rá. Orra esett, és egy kis időre eszméletét vesztette. A robot heggesztőpisztollyá alakította át az egyik kezét, és Ati felé ment, de Gergő odaugrott elé, és a kezével átnyúlt a robot testén, a hasa környékén. A robot leállt, a műszerei kikapcsolódtak. Gergő kiszedte belőle a kezét, ekkor a robot körül pici elektromos kisülések keletkeztek, majd felrobbant. Gergő a robbanástól hátravágódott,és nagyot esett. A sziklaember a pálya egyik részére ment, és felmérte a helyzetet: vele szemben állt, jópár méterre Brigitta, aki már nem volt annyira fáradt. Kicsivel mögötte voltam én, már felállva, de kicsit legyengülve. Tekintete balra haladt, először megpillantotta a hason fekvő Atit, aztán a felállni próbáló Gergőt, és az ájult Jakabot. Mögötte a sziklarom, alatta Viktorral, Ricsi ájult teste körül védőpajzs, valamint a mellette álló Kovács. Körültekintett, és egy valami feltűnt neki: hol van a mester? Ekkor a háta mögött hatalmas erőt érzékelt. Hátrafordult, és ott állt a mester, izzadó homlokkal, az egyik kezét maga mellett tartva ökölben, ami kék lánggal ég, és a testét is kék láng veszi körül. Aztán a mester felkiáltott, és beleütött egyet a sziklaemberbe. Az elkezdett remegni az ütéstől, majd darabokra hullott szét. A mester körül elhalványodott, majd eltűnt a kék láng.

-Eközben a Himaláján-
Andris vérző szájjal esett le a hóba, miután Mágus bemosott neki egyet. De bátran felkelt, és elteleportált, majd Mágus mögött feltűnt, és hátba akarta rugni, de Mágus számított erre, és megfordulva kivédte a rugást, majd anélkül hogy hozzáért volna a kezével Andrishoz, hátrébblökte az erőterével. Andris most háttal érkezett a hóba, de már fel is pattant. A szeme elé az a látvány tárult, hogy néhány kék energiagömböt lő rá Mágus. Mindegyik elől elteleportált, ám mikor a levegőbe teleportált, telepatikusan elkapta őt Mágus az egyik kezével. Andris nem bírt mozdulni, Mágus pedig elkezdte szorongatni. Andrisnak az arcán látszott a fájdalom, bármikor szétszakadhat a teste, a csontjai, és mindene. Már ordítozott midnenfelé, ekkor Mágus, a kézőből, amivel tartotta energiagömböket lőtt a mozdulni nem bíró Andrisa, akit minden lövés eltalált. A sokadik energiagömb után Andris ruhája szakadozott volt, és mindenhol sebek voltak a testén.
Mágus készülte kivégezni, amikor megérezte, hogy a csapata ereje eltűnik a föld színéről. Elengedte Andrist, aki a hóba zuhant. Az erőteret visszavonta maga körül, és leugrott a hegy oldaláról, majd gyorsan repülésbe kezdett.

Kis idő múlva egy repülégép ajtaját feltépte, majd beszállt. Az utasok sikoltoztak, de ő a biztonsági öveikkel a székhez kötözte őket, mondanom sem kell, telepatikus úton. bement a pilótafülkébe, ahol szétrobbantotta a pilóták agyát, majd leült a vezető ülésre, és a gépet Magyarország felé irányította, és teljes sebességre kapcsolt.

-Sok idő múlva-
A gép éppen Szolnok felett ment pár km-re. Kiugrott a gépből, nem törődve a kiáltozó utasokkal. A gép nem sokkal ezután vezető híján egy épületbe csapódott. Minden utas életét vesztette.

Mágus odarepült a Tiszaparti Stadionba, ahol szembesült vele, hogy az összes harcosát legyőzték. A csapatunkból senki sem volt már ott. De ahelyett, hogy örjöngeni kezdett volna, a szája szélén mosoly volt látható, és ezt mondta: "akkor jöhet a következő forduló"

-Bázis-
Dorottya magához tért a kanapén, és körülnézett. Mindannyian egy modern számítógép mellett álltunk, amit Viktor kezelt. Épp Andris helyzetét mértük be, és tudtuk meg, hogy a Himalája tetején van. Rögtön jött az ötlet, hogy a csapat szuper repülőjével elmegyünk érte, míg nem késő.

Repülő leírás: Bazi nagy, elférünk rajta mindanniyan, és mindenkinek van egy-egy ülése, a nevével ellátott ülőtámlával. A legmodernebb felszerelés, gombok, jó kilátás, szuperszonikus, láthatatlansági álca-mód, és lézerfegyverek felszerelve rá. Ja, és tud repülni.

Kiss Tamás jelent meg a barlang belsejében.
-Hívtatok?-kérdezte.
-Igen, szükségünk van rád, hogy innen irányítsd a gépünket, és megadd a koordinátákat, hogy hol van Andris.-válaszolta a mester.
-Rendben mester, számíthattok rám.
Kabátot vettünk, és az egyik falnál megnyomtunk egy gombot. A fal felemelkedett, és egy hatalmas garázs volt előttünk, közepén a nagy szupergéppel, amit a Csiga névre kereszteltünk.
-Akkor indítsuk be a kis tragacsot!-mondtam én, miközben a biztonsági övemmel húztam át magam a gép belsejében. Viktor ült a kormány mögött, és egy gombbal beindította a gépet, és máris kiszáguldottunk a kigutóról, és a bázisról.
-Láthatatlan üzemmód bekapcs.-kommentálta Viktor a gombnyomását, a gép láthatatlan lett. Nem kockáztathattuk meg, hogy az emberek meglássanak.
Tamással a bázison maradt Ricsi is, akinek valamiylen okból úgy éreztük, nem vennénk hasznát a küldetésen. Persze, ő is jó harcos, de képessége nem a legjobb.
Csiga már az egekben volt, így Vitkor visszakapcsolta a gombot, és így már ismét látszódtunk.
-Küldheted a koordinátákat.-mondta a mester, pár perc elteltével. Ám Tamásék nem válaszoltak. Próbáltuk szólongatni őket, de hiába.
Végül, a türelem határán végre megszólalt Tamás:
-Bocs srácok, csak akadt egy kis probléma. Ugyanis pár közönséges robotkatona ránk támadott, de rajta vagyunk az ügyön.
-Biztos minden rendben? Ne menjünk vissza értetek?
-Igen, na akkor küldöm Andris koordinátáit.

-Bázis-
Úgy 50 fős robothadsereg jött a bázisra, mindegyiknél volt egy-egy lézerfegyver, és a másik kezébe egy körfűrész beépítve. Nem voltak erős robotok, de együtt, és a fegyvereikkel azért nem szabad lebecsülni őket.
Az ajtót berobbantották -valószínűleg még Mágus gyengítette le az ajtó zárait, amit mi nem vettünk észre-.A lökéshullám (ez minden regénybe benne kell hogy legyenxD) Tamást lesodorta a székéről, a gép elől. A monitor is kis híján lerepült, de Ricsi megmentette a helyzetet. Aztán az ajtó felé fordult, ahol jött be az 50 robot. Ricsi agresszívan rájuktámadott. A robotok tüzet nyitottak rá, Ricsi kikerülte őket, és az első robot elé ugrott, majd hasba térdelte azt. A robot behajolt, aztán Ricsi könyökkel leütötte. A robot a földbe vágódott. Jött egy lézerlövés, Ricsi felugrott a levegőbe szaltózva, így a lövés a robotot lőtte szét. Leérkezett, úgy, hogy fejberugott egy robotot, aminek leszállt a feje, és közben körbe-körbe lőtt. Pár robot így semmisült meg. Aztán két lövést átugorva egy másik robot mögé ugrott, és megragadta hátulról a lézeres kezét, majd a többi robotra irányította. Párat szétlőtt, ekkor a robotjába is belelőttek, ami felrobbant. Ő hátraesett. Vagy 5 robot megközelítette, ekkor jött Tamás segítsége: a kezében egy focilabda termett, ami fehér lángban égett. Leejtette, és még a levegőben nagy erővel megrugta. A labda sebesen szállt a robotok felé, és a Ricsit körülvevőket egyszerre darabokra lőtte. Aztán visszapattant Tamáshoz.

-Himalája, délután 4 óra-
Leszállt a gépünk.
-Készüljetek, kicsit hideg lesz!-mondta a mester. Ati felnyitotta az ajtót, és ahogy az kinyílt, a pofájába csapódott egy kis hó.
-Bassza meg.-vágta rá, és letörölte a fejét. Kiszálltunk a gépből. Jakab és Brigitta összehúzták a kabátjukat. Jakabnak rózsaszín kabátja, és rózsaszín csizmája volt fehér bolyhos szőrrel vagy mivel xD.
A mester a távolba pillantott (ez is a képességei közt van) és meglátta Andrist, aki a hóban fekszik.
-Gyorsan, segítenünk kell neki, a végén még megfagy!-mondta. Vettem az adást, és szupergyorsan odafutottam, ám hirtelen Andris, és én közém teleportált a robot hadsereg. Pont ilyenek vannak Ricsiéknél. lefékeztem, de csúsztam még egy jó darabig a hóban feléjük. Az egyik robot lőtt a lézerével, ami elől félrehajoltam, így az a havat csapta fel a földről. Aztán újra felgyorsultam, és a két kinyújtott kezemmel beleugrottam az egyik robotba, ami így elavult. Oldalra fordultam, és egy robot bemosott egyet. odarepültem egy másikhoz, aki a körfűrészes kezével szét akarta vágni a fejem, de két kézzel megfogtam, és tartottam. Ekkor érkezett meg a mester, és a többiek. A mester odaugrott hozzám, és egy karate rugással kettérugta a robot kezét, majd fordulásból, a másik lábával lerugta a robot fejét.
-Vidd a gépbe!-mondta nekem, miközben újabb két robotot tett harcképtelenné. Felemeltem Andrist, akinek az arca fehér volt, és jégcsapok csüngtek mindenhonnan. A sebei is majdnem befagytak már, nagyon véres volt.
-Ezért megfizet az a köcsög!
A mester mondta Atinak, hogy jöjjön velem előre, hogy olvassza valamelyest ki Andrist. Én gyorsan besprinteltem a repülőbe. Ati elkezdett futni, ám egy erőtér képződött, nem sokra a géptől. Az erőtér körbezárta a harcolók at. Ati nekiszaladt az erőtérnek, és visszapattant róla, majd nagyot esett. Viktor fogott egy energiagömböt, és hozzávágta az erőtérhez. Ám a lövés visszapattant, de Viktor sikeresen elugrott, így egy robotot talált el. Átfordult a kilőtt roboton, és az a mögött álló két robotot két lábbal fejberugta. Az erőtérben előtűnt Mágus, mellette egy 2 méter magas, fekete színű szörnnyel, akinek nagyok a fogai, és az egyik keze átmutálódott. Leginkább egy skorpió, vagy egy rák ollójához hasonlított, de az egyik oldala élesebb volt, így tudta szúró eszközként is használni. + a nyelve kilógott a szájából (20 cm-es nyelv) és nyáladzott. Pont ekkor győzték le bent az utolsó robotokat is, aztán mind felfigyeltek Mágusékra, akik a hóban állnak.
-Ó, te köcsööög!-hamarkodta el Kovács, aki a haját érintve sugarat lőtt ki Mágusékra, de ő pajzsot vont maga köré, így lepattant róla a támadás. Aztán ő is kilőtt egy kék energiagömböt, ami eltalálta Kovácsot, és a hóba fúródott. Ekkor alatta besüppedt a talaj, és a föld elnyelte. Alig tudtak felé egyet lépni a többiek, Kovács már sehol sem volt.
-Mit tettél vele?-kérdezte a mester idegesen, és nekifutásból felugrott a levegőbe, és rugásra készült, ám a szörny kilőtte az egyik kezét, ami fekete csáppá alakult. Elkapta a mester lábát, majd lerántotta, és a mester a hóba csapódott. Majd körbetekerte a testét a csáppal, és magához húzta az ájult mestert. Ekkor mindannyian támadásba lendültek, és a Mágus is, a szörny hátul maradt.Érkezett először Ati tüze, amit a Mágus könnyedén félreütött, és máris ott volt előtte az ugró Viktor, egy sugarat dobva felé. Azt kikerülte, és hasbaütötte ököllel Viktort, majd hagyta a hóba esni. Őt is elnyelte a föld. Mágus megérezte, hogy odlalról valaki támadást indít ellene. Odanézett, és látta Dorottyát, ahogy összpontosít, hogy ledermessze őt. Ki is lőtte az agyhullámait, hogy megállítsa az időt, de Mágus is koncentrált, és a felé érkező agyhullámokat visszaverte. Dorottya kimeresztette a szemét a nagy erőtől, majd ledermedt. Az idő fogságába esett, és egyszerűen oldalradőlt. A hó beszívta. Mágus leszállt a földre, ekkor oldalról Gergő képen ütötte, miközben Dorottya nevét kiáltotta. De Mágus rögtön visszafordult mikor előtte ment volna tovább Gergő, és jobb kézzel hasbakönyökölte, a jobbról érkező Gergőt. Köpött egy kis vért, de most jobb kézzel próbálkozott fejbe ütni Mágust, ám az telepatikusan célba vette az agyát. Gergőt láthatatlanul fejen találta Mágus, ezért hátraszaltózva, pofával a földre esett. Beszívta a hó.
-Velem kezdj ki!-szólította meg hátulról Brigitta, aki az erőhullámát rálőtte. Mágus megfordult, és ő is kilőtte az övét. Összecsapott a két erő, egyelőre fej fej mellett. Közben Ati szemfülesen megrpóbálta a szörnyet megtámadni, egy tűzörvénnyel, ám Mágus ezt észlelte. Gyorsan felerősítette magát, így Brigittának esélye sem volt az erejével szemben. Hátracsapta Mágus ereje, a hóban landolt, és beszívta őt a hó.. A szörny a mesterrel együtt elugrott Ati lövése elől, és sértetlenül a földre érkezett. Ati tovább támadta volna, de hátbalőtte a kék energiagömbjével a Mágus. Ati kiterült, és hanyadjára mondjam el, hogy beszívta a hó. És feltűnt neki, hogy ketten hiányzunk. Megfordult, és meglátott engem, amint a repülő kinyitott ajtajából figyelek. Visszavonta maga körül az erőteret, majd átvette az ájult mestert a szörnytől. Rámnézett utoljára, és elkezdett nevetni, amjd elteleportált vele együtt. A szörny azonban ottmaradt, és elkedztem félni. Az meg elkezdett futni a repülő felé.
-A fene.-motyogtam magamban, miközben láttam a nyáladzó szörnyet felém futni sebesen. A nyála miután lecsöppent, savszerűen lyukat ütött a hóban. Ez még több okot adott a félelemre. De összeszedtem a bátorságomat, és szupregyorsan odarohantam a gép vezérlőpultjához, majd beindítottam azt, robot üzemmódban. Aztán visszafutottam az ajtóhoz. A szörny bár pár méterre volt, mégis a gép felé ugrott. Elszántam magam, és egy lépést lendülve én is szembe ugrottam vele. A levegőben egymásnak csapódtunk, és megfogtuk egymás két vállát, majd erőlködve vissza estünk a hóba. Összeszorította a két vállamat, és oldalra dobott, távolabb a géptől. Pár métert repültem, és a hóba estem. A gép ajtaja lassan bezáródott, benne Andrissal. Gondoltam, hogy gyorsan utánna kell ugranom, külömben elmegy. A gigantikus méretű ollojával maga előtt ugrott felém. Ekkor szupergyorsan bele ugrottam a szörnybe a bal vállammal, mielőtt az használhatta volna az ollóját. Kilöktem az egyensúlyából, így hanyatt esett bele a hóba, én gurulással oldottam meg a leérkezést. A gépre pillantottam, és láttam hogy felemelkedik, és Európa felé fordul az orrával. Nekifutottam, szupergyorsra váltva a tempómat, majd a hegy oldasláról elrugaszkodtam. A gép ajatajára ugrottam rá, amit kinyitottam, majd bemásztam, és bezártam magam után. A gép rögtön ekkor szuperszonikus sebességre kapcsolt, amitől én hátra is estem már benne. Arra viszont nem gondoltam, hogy a szörny kilőve az egyik kezét tapadó ragacsként használva a gépre akaszkodott..

-30 perc múlva-
Kinyílt a bázis kapuja, és a gép, fedélzetén felem és Andrissal beérkezett. Kinyílt az ajtaja, és kiszálltam belőle Andrissal a kezemben. Ricsi és Tamás rögtön odarohant, és kérdezgették hogy hol vannak a többiek, és hogy mi történt. Röviden válaszoltam, aztán mondtam, hogy sürgősen szükség lesz a gyógyítóra, V.Csengére. Átmentünk a bázis fő részéhez, a kanpéshoz, ahol megláttam a csomó robot testrészt, ami mindenhol ott hever. Látszott, hogy nagy csata volt. Lezártuku a falat, ami a leszálló pályára nyílt.
Eközben Csiga (a gép neve ugye..) alól előmászott a szörny, és leugrott a földre. A ragacsával tudott fentmaradni.

-Közben, Mágus rejtekhelyén-
Viktor kinyitotta a szemét. Körülnézett, és alig látott valamit, mert nem volt fény. Viszont nyögéseket hallott, tehát a többiek a közelében voltak. A két keze maga felett volt kinyújtva, ugyanis összekötözött kézzel lógott a falról. Hirtelen kifényesedett a szoba: felgyulladtak a fáklyák, amik a falakra voltak itt-ott téve. A fal két oldalára voltak kikötve Viktorék. Jakab Dorottya nézett ki a legrosszabbul: mereven maga elé nézett nyitott szemmel, bár szintén ki volt kötve. Még mindig az idő rabságában volt, a sötétségben bolyongott a lelke mélyén.
Mindenki szemét zavarta a hirtelen megjött fény. Ekkor megszólalt Mágus hangja: -hamarosan eljönnek értetek a többi köcsögök. Addigis elszórakoztatom magamat, és a drága jó mestereteket!-Ekkor a fal a föld felé fordult, és a kötél, amivel ki voltak kötve eloldódott mindenki kezénél, és esésbe kezdtek. Anélkül hogy bármit csinálni tudtak volna, már földet is értek. Összeszedték magukat, és felálltak.

Egy szürke acél színű, hatalmas kör alakú teremben voltak. Magassága volt vagy 50 méter, szélességre is sok volt. A (mostmár tudni lehet hogy) küzdőtér egyik oldalán voltak ők, és velük szemben, egy kicsit magasabban egy üveges rész, amin át lehetett látni. Ott volt Mágus, és egy székhez kötözve szupererős energiablokkoló valamivel a mester, aki ébren volt. -Kezdődjék a buli.-szólt Mágus.
A modern küzdőtér másik része felnyílt, majd előtűnt 6 két méter húsz centis harcos. Mindegyik fejét valamiféle kendő takarta el, ami vagy nem érintette a szemet, vagypedig két lyuk volt rajta vágva, hogy lássanak. Egytől egyig kigyúrtak voltak, mindegyik csuklója körül volt fém védő.

Egymásnak néztek, majd a 6 harcos elindult rohamtempóban. Gergő felemelte Dorottyát, és hátrébbvitte, majd letette, de ott maradt mellette. Ati indult előre elsőnek, de követte őt Viktor, felettük pedig Brigitta repült. Ati összetalálkozott az egyik harcossal. Mindketten a másik felé nyújtották a kezüket. Atiéból hatalmas lángörvény tört elő, a harcoséból pedig sárgásvöröses színű vastag fénysugár. Összecsapott a kettő, de a tüzet jelentéktelenül söpörte el a harcos ereje. A sugár eltalálta Atit, és végigszántotta vele az eddig megtett métereket. Ati a falba csapódott, Gergő mögé, majd térdre esett füstölögve. Az iménti harcosra Viktor dobott egy energiagömböt, de az időben észrevette, és a csuklóvédőjét odatéve kivédte a támadást. Viktort ekkor szemből, ököllel képen ütötte egy következő harcos. Viktor 3-at szaltózott azon a kis helyen a föld felett, majd vérző orral kiterült. Egy újabb harcos, a Viktort leütő felett ugrott, és rá akart ugrani Viktorra, de Brigitta védőpajzsot vont köré, így abba ugrott bele. Brigitta ekkor a védőpajzsból burkot képezett, és körbevonta a harcost, majd eldobta mentális erejével. Repülés közben a burok eltűnt, és a harcos nagyot esett, de inkább az acél padló repedezett picit meg, mint a teste. Brigittára ekkor hátulról egy másik böhöm állat ugrott, és lefogta. nem bírta tartani a súlyát a levegőben, ezért lezuhant. Arccal a földre esett, hátára kapaszkodva a harcossal. Az felhúzta Brigitta fejét, és sokszor a földhöz verte. Ekkor odlalról nekiugrott Gergő, és leszedte róla a lendületével. Átfordultak egymáson, és máris Gergő volt alul. A harcos a magasba emelte az öklét, és leütött Gergőre, ám az ütése átment Gergő fején, és a földbe ütött. Gergő kiemelkedett a harcos hátábó, és megfordulva tarkón ütötte. A harcos lefejelte a földet. Gergő már kezdte azt hinni, kifogott rajta, ekkor oldalról egy sugár eltalálta, amit egy másik harcos lőtt ki. Belecsapódott a messze lévő falba. Két harcos Kovács felé ment, ő pedig hátrált Ati felé. Ati már talpon volt, és átugrotta Kovácsot, majd a harcosoknak rontott. Az egyik előretartotta a kezét, és sugarat lőtt ki, de Ati átszaltózott felette, majd pároslábbal bele rugott a harcosba, aki hátralépett kettőt, de nem esett el. Ati a földre érkezés után ellökte magát a talajtól, és nekiugrott a harcosnak, így tudta a földre vinni, és elkezdtek bírkózni. A harcos sugara tovább ment, és Kovács elugrott előle, így az Jakab felett az acélfalba csapódott. Kovács amint megszerezte az egyensúlyát az ugrásból, azzal szembesült, hogy nekitámad a másik harcos, és lendíti a bal kezét. Körívesen eltalálta Kovács arcát jobbról, és nagy erővel belecsapódott a mögötte pár méterre lévő falba.

-Bázison-
V.Csenge már megérkezett, és a két kezét a kanapén fekvő Andris felett tartotta, aki eszméletlen volt. A keze világoskék fénnyen izzott halványan. Andris kezdett felolvadozni. Én, Ricsi és Tamás ott álltunk mellette, ekkor megszólaltam: -Csapdába estek, nem lehet tovább várnunk! hívni kell a többieket!
-Sajnos nem lehet.-válaszolta Tamás-Mind meghaltak.
-Mi??!?!?!-reagáltam magamból kikelve.
-Azt hiittem már tudod. Reggel megtaláltuk őket a mesterrel a saját otthonukban. Mindegyik mellkasán, egész pontosan a szive fölött egy hatalmas lyuk tátongott. Élettelenül feküdtek a saját otthonukban. Harcra utaló jelek voltak.
-Akkor egyedül megyünk!-mondtam kicsit idegesen, és újra Csiga felé vettem az irányt, de most le volt zárva a fal. Alig léptem párat, hangok hallatszottak a vastag fal mögül. Megtorpantam. Ekkor a fal átszakadt, hála a szörny szájából kilövellő sugárnyalábnak. Nagy reflexszel odébbugrottam szupergyorsan, ám a többieket hajszál híján eltalálta. A lökéshullám (már megint a lökéshullám xD) odébbsöpörte őket. Átestek a kanapén, és pár métert csúsztak. Andris beverte a fejét, és felébredt. Már nem volt fagyos, csak teli volt sebekkel, és alig bírt ettől mozdulni. Levettem róluk a figyelmemet, és a porfelhő mögé néztem, ahol megjelent a szörny, az ollós kezével. A másik talán még veszélyesebb volt, éles karmok voltak rajta.
-Hogy tudtál követni?-kérdeztem értetlenül. Nem válaszolt, hisz mért válaszolt volna (xD) rámmutatott, majd kilőtte a nem ollós kezét csápként. A két kezemmell védekeztem, ám az ütés erejét nem tudtam felfogni. belecsapódtam a falba, és nagyot estem. Fájdalmasan keltem föl, és már ott volt előttem a szörny. Behúzott nekem, és tovább repültem, a barlangból egyre kijjebb. A szörny oldalra nézett, és látta hogy Ricsi körül védőpajzs van, V.Csenge pedig már térdre felküzködte magát. Felé is mutatpott, ám most egy 20 cm-es karmot lőtt ki az egyik ujjából. V.Csenge szívét átlyukasztotta a karom. Oldalra dőlt, és meghalt.
-Rohadt!-ordítottam kicsit távolabb, amire rögtön odanézett, és már ugrott is felém. A levegőben ugorva fejbe rugott, mielőtt leérkezett. Hátraestem, de hátrabukfecezés után kiegyenesedtem. Máris jött a keze csáppá alakulva. Megint csak két kézzel védekeztem, de belém csapódott, és hátravágódtam, ám nem állt meg a keze, folyamatosan növekedett a csápja hosszúsága, és tolt engem maga előtt. Végül a barlang véget ért, és a főajtón kicsapott engem. A körforgalomtól nem messze jelentünk meg, a Tallinn v.rész kezdeténél,a Zagyva hídnál lévő játszóterek dombjainál. Az egyik dombból vágódtam ki, a föld ajtóval együtt, és a csápjával együtt. A földön forogtam egy kicsit, majd még a füvön megálltam. Kijött a szörny is, és körülnézett. Nem értette, hogy lehet itt a bázis, hiszen itt nincs is leszállópálya. Hát igen, ez a modern kori rejtekhely kiválasztásának a titka. Az, hogy még én sem értem az egészet xD. Felálltam, és beálltam harci pózba. Persze mögöttem változatlanul mentek az autók, a vezetők pedig idenéztek, de mentek tovább.
-Meg akarsz ölni, he?-kérdeztem fáradtan. Most se válaszolt, csak gyorsan kilőtte rám az egyik karmát. Félrehajoltam előle, az pedig nyílegyenesen továbbszáguldott, és a távolban, vhol a Szécsényi környékén egy emberbe fúródott, aki azonnal meghalt. Az elhajolás után lendületet vettem, és szupergyorsan a szörnynek ugrottam. Hátraestünk, de ő ököllel a hasamba ütött. Felrepültem az égbe, és pár méterrel mellé érkeztem le hassal. Felálltam, de máris azt láttam, hogy a nagy farkával csap felém. Odébbgurultam, így az a földbe csapódott. Kinyomtam magam, és talpra érkeztem. Ökölbe szorítottam a kezem, és megcsikorgattam a fogam. Mind az 1-et. Nyeltem egyet, majd felé rohantam. Ő is ugyanígy tett. Egyeneset ütöttem jobb kézzel, de ő jobbra elhajolt, így a bal válla felett ütöttem el. Amint mögé értem a lendületből, a bal lábával hátrafelé rugott, gy eltalálta az odlalamat. Csúsztam, de nem estem el. A szörny fordult felém, de máris válaszoltam neki egy jobb egyenessel, amibe pont belefordult. A szörny a levegőben forgott kettőt, majd a földre esett. Visszaálltam harci pózba, megropogtattam a kezemet, és újra ökölbe szorítottam. A szörny felállt, és kicsöppent a sav nyála. Majd villámgyorsan rám akart köpni csomó savat, ám ellöktem magamat a földtől a lábammal hátrafelé, így az a földet savazta le, és porlasztotta el a füvet. leérkeztem, de az oda ugrott, és bemosott egyet, majd hasbaütött. próbáltam visszaütni bal köríves ütéssel, de kivédte, és mégegyszer eltalált. Innestől kezdve nem tudtam védekezni, sorozatosan értek az ütései. Majd sok-sok ütés után úgy zárta le, hogy fordult egyet, és a farkával pofán csapott. Belerepültem nagy erővel egy fába, ami a játszótér mögött van. A fa kettétört, én egy kicsit tovább repültem, majd hanyatt estem. Sebesülten nyögdécseltem a földön. Odasétált hozzám a szörny, és kinövesztette az egyik 20 cm-es karmát. A magasba emelte, és készült ledöfni, de ekkor kirugtam a lábát. Oldalra esett, én meg felálltam, és belerugtam egyet. Erre beidegesedett, és ütésből felállt: a csukott ollójával, ami kb. akkora volt mint a felső testem, belém ütött. Ismét hátravágódtam, és egy fa állított meg. Térdre estem, de felálltam, és láttam ahogy közeledik felém a szörny. Elszántam magam, és egyet előre léptem, majd begyorsítottam, és szélvészgyorsan ott voltam előtte, a levegőben ugorva. Fejbe rugtam, ő tized másodperccel utánna tudott csak védekezni, de akkor már ugye késő volt. A rugásba bele adtam mindent. A szörny felemelkedett a talajról elsőnek, aztán nagy erővel átrepült a túl oldalra, és egy házba csapódott, a játszótérrel szemben. A ház falának kis része ráomlott. Leérkeztem a földre.

Atit a harcos maga alá szorította, nem tudott szabadulni. A két kezével megfogta Ati nyakát, és erősen elkezdte szorítani. Ez hosszú másodpercekig ment, mikor Ati a két tenyerét felizzította, és tüzessé tette. Ekkor hirtelen a harcos arca felé nyúlt, és megfogta azt a két tenyerével. A tűz elkedzte égetni a harcos arcát, egyre forróban, már-már kibírhatatlanul. Elengedte Ati nyakát, és a két kezét fogta meg, és próbálta leszedni az arcáról, de Ati nem engedte, és amint megszabadult a szorításból, hasba térdelte a harcost, majd odlalra rántotta. Levitte a földre, és az arcát szétégette. A harcos eddig bírta, a két keze két oldalra nyúlt el. Meghalt. Ati mellé térdelt, és a saját nyakát fogta, miközben nagy levegőket vett, hisz majdnem megfulladt. Közben, távol onnan, Viktor a küzdőtér egyik feléből a másikba dobálta hevesen az energiagömbjeit egy harcosra, aki a csuklóvédőjével mindet kivédte. Végül elég közel került Viktorhoz, és ráugrott. Viktor két kezét fogta meg, és elkedzte szorítani, mikor földet ért előtte. Hallani lehetett a csontok ropogását, ekkor Viktor közelebb ugrott a harcoshoz, és lefejelte. Az nem adta könnyen magát, és felemelte Viktort a két kezénél. Viktor elkezdte rugdosni mind a két lábával, és közben ordítozott. Ám ekkor a harcos egy kicsit megemelkedett a földtől. Elengedte Viktort, aki összerogyott, és felnézett. Látta, hogy pár méterre van már a magasban a kapálózó harcos, és pár lépéssel a háta mögött Brigitta, amint mágikusan felemeli. Aztán elkzdte forgatni a levegőben. A harcos kiáltozott, már nagyon gyorsan pörgött. Végül egy lendületes energialökéssel Brigitta ellökte a harcost, aki nagy sebességgel a falba csapódott. Jó magasan, tegyük hozzá. Aztán nagyot esett, mivel Brigitta már nem tartotta, hasra. Tovább nem mozdult.
-Kétszeres adósom vagy.-mondta mosolyogva Brigitta Viktornak, aki eleinte még mosolygott, aztán Brigitta mögé pillantva már nem. Brigitta hátra nézett, és ott volt közvetlenül előtte egy harcos, miközben egy nagy buzogányt lenget. Viktor tudta, itt az ideje vissza adni a segítségnyújtást, és egy szokottnál nagyobb, kéken vibráló erőgömböt teremtett a bal kezében, majd kilőtte. Brigitta mellett zúgott el az erőgömb, és a harcos hasába csapódott, aki a két kezét a levegőben tartotta, benne a buzogánnyal. Ezért volt védtelen a hasa. Összegörnyedt, a buzogányát kiejtette a kezéből, ami Brigitta helyére esett, kisebb lyukat ütve a földön. Azért Brigitta helyére, mert az energiagömb ereje, bár nem találta el őt, érezhető volt, és odébbdobta Brigittát így is. A harcos, hasában az erőgömbbel hátrafelé repült, mígnem a fal megállította. A gömb eltűnt, az pedig hasra esett.
Kovácsot közben verte az egyik harcos. Többször bele dobta a falba, és haba térdelte. Ott ütötte, ahol tudta. Kovács védekezni sem tudott. Végül bemosott neki egyet, és kiterült véres arccal. Megfordult, és a fekvő Jakab felé vette az irányt. Megállt előtte, és bele akart rugni, de Gergő oldalról nekiugrott. Átfordult felette, ám ekkor a harcos, lendületét megőrizve továbbdobta gergőt, aki repült pár métert, és a földre esett. Felállt. A harcos is, és nem habozott, Gergőre lőtte a hatalmas fénysugarát. Gergő koncentrált, és mikor elérte a sugár, átment rajta. A sugár továbbmenve a falba csapódott. A harcos azt hitte eltalálta Gergőt, és nem vett vissza a tempóból, hanem lőtte tovább. Gergő viszont folyamatosan haladt előre a sugárban. Kis idő múlva előbukkant az ökle, és erőteljesen hasba ütötte a harcost, aki abbahagyta a lövést. Gergő elkezdte ütögetni jobb, és bal kézzel a harcos hasát. Az egy darabig fájlalta, aztán befeszítette a hasát, így Gergő ütései lepattantak róla. Összekulcsolta aharcos a két kezét, és Gergő fölé tartotta, majd lecsapott nagy erővel. Gergőt a földbe csapta. Felemelte a tarkójánál egy kézzel, majd beleütötte a tédébe. Térdelgette sokat, a vért csak úgy köpdöste Gergő. Ati ezt meglátta, és próbált segíteni. A két kezét összetette, és egy erős tűzörvényt lőtt feléjük, ami célba is ért volna, ha Mágus nem szól közbe. Az üvegfal mögül jól látta, hogy ez kiüthette volna a harcost, ezért közbe kell lépnie. Telepatikusan megfogta Ati tüzét, és visszafordította felé. Atit ez váratlanul érte, és alig tudott elugrani a saját lövése elől. Még egy kicsit meg is perzselte a lábát. Amint odlalraugrott, beleütközött egy másik kigyúrt harcosba, akinek még a válláig sem ért fel. Az rögtön hasba ütötte őt, majd belerugott. Ati átrepült a szemközti falba.

-Közben nállam-
Egyenlő erő szinten voltunk, a Zagyva melletti sétányon, (a játszótér felőlin) verekedtünk. Mikor én ütöttem, ő védte ki, mikor ő ütött, én tértem ki előle. A rendőrség megérkezett néhány kocsival, és körbe vettek minket, de nem törődtünk velük. Hirtelen egy bal oldalról érkező rugással meglepett a szörny, és oldalrba rugott, amiért egy kicsit elszálltam tőle. Máris kifeszítette a tenyerét felém tartva. Zöldeskék sugár hagyta el a kezét. Oldalra cigánykerekeztem, és kitértem előle, az pedig az éppen kiszálló rendőrökbe csapódott. A kocsijuk szétrobbantak, velük együtt. A szörny egy pillanatra nem figyelt, csak az gő kocsikra, és a szálló darabjaikra. Ezalatt én elkezdtem a bal kezemet forgatni gyorsan. A gyorsaságtól kisebb forgószél alakult ki körülötte. Ekkor nézett ide a szörny. Én pedig felé tartottam a kezem, amiből tornádó tört elő. A szörny meglepődött, és a két kezét maga elé rakta védekezésképp. A tornádó eltalálta, és hátrasodorta. Átrepült a sétányon, és a tornádóm a Zagyva felé sodorta. Bele is csapódtak. Még egy darabig lőttem a tornádót, aztán abba hagytam, és figyeltem. A víz körbe.körbe mozgott, végül kis idő után visszanyerte az eredeti mozgását.

Viktor és Brigitta rátámadott a harcosra, aki az előbb elütötte Atit. Viktor egy energiagömböt lőtt rá, de az kivédte, úgy, hogy rápattant a Viktor felett elrepülő Brigittára. Brigitta a földre esett. Viktor támadott tovább, és nagyon közel került a harcoshoz. Lépett egyet balra, amire a harcos odamozdult, és arra felé ütött, ám Viktor ezt cselnek szánta, és visszahúzta a lábát. A harcos a levegőt ütötte meg, és mire visszanézett, már Viktor közelről, energiagömbbel a tenyerében ütött a feje felé. Eltalálta. A harcos hátraesett, majd füstölgő arccal hanyatt esett. Ekkor rögtön egy sugárnyaláb találta el Viktort, és csapta neki a falnak. Az egyik harcos volt, a 3 maradékból. A 3 harcos egymás mellé állt. Oldalra nézve látták, hogy Ati ébredezik, és Gergő meg Kovács is. Rögtön, mind a 3-an elindultak valamelyik felé. Brigitta felnézett, majd összpontosított az egyikre, aki felemelkedett a talajtól, majd belecsapódott a mögötte, úgy 10 méterre lévő falba. Aztán ott maradt a magasban, mivel Brigitta a falba nyomta. Az egyik harcos odaért Gergőhöz, és belerugott egyet. A földön csúszott nagy sebességgel, és Ati mellé nem sokkal csapódott a falba. Ati felállt, és tűzörvényt lőtt a két harcosra, ám ők egyszerre lőttek vissza fénysugarat, egy-egy kézzel. Ati mind a két kezét össszetette, és teljes erővel védekezett a saját tüzével ellenük. Már alig 1-2 méterre volt tőle a két sugár, amikor Kovács besegített: ráugrott oldalról az egyik harcosra, így az nem tudott tovább lőni. Ati kicsit fentebb hozhatta magát. A harcos a hátára nyúlt, megragadta Kovácsot, és maga elé vágta a földbe. Kovács nagyot esett, és amint kinyitotta a szemét, látta, hogy a harcos rá akar lépni a fejére. Ám ekkor Brigitta hátulról közbe lépett, és az erejével megfogta a harcost. Mögötte látható volt a földön fekvő másik harcos, akivel ezalatt végzett. Brigitta a két kezével roppantgatta a harcost, ezalatt Kovács kigruult odlalra, és felállt. A hajához érintette a kezét, és kicsit behajlította a térdét. Elkezdtett remegni az erőlködéstől, nagy erőt mozgósított. A harcos már nagyon mozgolódott, Brigitta szenvedve tudta csak tartani. Kovács ekkor felkészült, és rámutatott a harcosra. Saját erejéhez képest most rekord nagyságú erőt használt. Csomó sárga fénysugárt lőtt rá a harcosra, akit ez teljesen beterített. Brigitta eddig bírta tartani, elengedte, és térdre esett. A harcos kis idő múlva összeesett. Kovács is elkezdte kifújni magát. Maradt egy, aki még mindig Atira lőtt. Ati nem bírta tovább tartani, elengedte a tüzét, és félreugrott. A sugár a falba csapódott, és a lökéshullám (!) továbbtaszította. Messzire elszállt. A harcos hátrafordult, és dühösen tapasztalta, hogy az összes társa a földön fekszik. Ökölbe szorította a kezét, majd kinyitotta, és a fénysugár első jelei látszódtak rajta. Aztán az erek kidagadtak a fején, és ordítozva kilőtte a sugarát Brigittáék felé. Brigitta maga elé nyújtotta a kezét, és védőpajzsot csinált, ami védte a többieket is. Ám csúszott hátrafele a sugár erejétől, így a többiek is csúsztak: a pajzs tolta őket maga előtt. A harcos ereje nem volt fogyóban, annál inkább Brigittáé. Ekkor Gergő hátulról felugrott, és a bal kezének csak a körvonalai voltak láthatóak. Elugrott a harcos mögött, miközben az említett kezét végighúzta a harcos fejében. Mikor talpra érkezett, a keze már látható volt. A harcos ekkor abbahagyta a lövést, és összerándult szemgolyókkal kifeküdt.

-Nállam-
Átugrottam a sétányt, és a füvet elválasztó kis falat (nem tudom mi a neve XD), és a fűre érkeztem. Lassan elkezdtem sétálni a Zagyva felé, és ahogy közeledtem, egyre jobban láttam a szörny kirajzolódó alakját a vízben. Mikor egy bizonyos közelségbe kerültem hozzá, hirtelen elkezdett rezegni a víz, és a folyó körül a kisebb kavicsok felemelkedtek a levegőbe. Megálltam, és figyeltem. Hirtelen a víz a magasba lövellt, és megláttam, hogy a szörny talpon van, és finoman szólva ideges. A felemelkedő vízből kiugrott, és egyet lépett felém, majd elrugaszkodott, és sok métert áthidalt egyetlen ugrással. Máris ottermett előttem, és az ollós kezével felütött, amint leérkezett. Állon talált, és visszarepültem föl a lejtőn, át az elválasztón. A játszótér mellé érkeztem. A szörny szaltózott egyet, és átugrotta az elválasztót, majd talpra érkezett, és rögtön felugrott a levegőbe, száját kinyitva. Kinyitottam aszemem, és pár méterre tőlem, a magasban ott volt a szörny, és vörösessárga sugár képződött a szájában, majd kilőtte nagy erővel. Szupergyorsan olyan pozícióba helyezkedtem, hogy el tudjak ugrani oldalra. Sikerült is, ám mikor a sugár becsapódott a földbe, néhány földdarabka, és kő kirepült a helyéről, és minden felé elcsapódott. Az egyik érdekes módon felém jött, és pofán csapott. Seggre estem. A szörny leérkezett, és jött felém. Felálltam. Az homlokom bal oldala vérzett a kő ütésétől. A szörny rámugrott, és a két kezével próbálta megesebezni a fejem, de mindkét kezét megfogtam a saját két kezemmel. (naná, majd Andriséval.) Egymásnak feszültünk, aztán a szörny véget vetett ennek, ugyanis savat próbált köpni rám. De ezt észleltem, és úgy kerültem ki a köpését, hogy becsúsztam a szörny lábai közé, majd lendületből hátba rugtam két lábbal. A savas köpése kiégette a füvet, és máris a helyére esett a rugástól. Bukfencezett, majd felállt és felém fordult. Behajlította a térdét, jelezvén hogy rám fog támadni. Ugyanezt tettem, majd egyszerre egymásnak ugrottunk. Fél méterre a föld felett értünk össze. Bal kezemmel megpróbáltam képen ütni, de félrehajolt, és hasba térdelt, majd leütött a földre. Ő is leérkezett, és belémrugott, mikor félig voltam felállva. Elrepültem sok métert, majd négykézláb csúszva tudtam magam leállítani. Felnéztem, és máris ott volt a szörny kezéből jövő sugár. Kilöktem magam a földtől, és nem volt másra időm, csak a kezemre koncentráltam. A két kezemet a sugár felé nyújtottam, és tornádót lőtem ki mind a kettőből. Kis távolságra tőlem a két erő összeért, és a tornádó a sugarat megállította, majd fölvitte magával az égbe. Ezután rögtön jött a szörny, és bemosott nekem egyet, majd a másik kezével is. Aztán hasba térdelt, és megintcsak le akart ütni, de hirtelen a jobb kezemmel felkönyököltem a mellkasába. Aztán kirugtam a lábát, majd hátraugrottam. Ismét egymás szemébe néztünk. A szörnnyel ellentétben én nagyon lihegtem. Aztán nekitámadtam. ütöttem bal kézzel, azt kivédte, de jobb kézzel oldalba tudtam ütni. Rögtön visszaütött, és egy lépést visszaléptem, de máris jobb oldalba térdeltem, majd a bal kezemmel leütöttem. Ám alig pár centit ment lejjebb, rögtön visszakézből, bal kézzel elcsapott magától. Beleszálltam egy fába. Kinyitottam a szemem, és éreztem ahogy fájnak a sebeim. A szörny nem fáradt el, és felém sétált. Összeráncoltam a szemöldököm, és máris felálltam, majd felé ugrottam. A levegőben rugtam jobb lábbal, de kivédte a bal karjával, majd a jobb tenyerében formálódó sugárral a mellkasomba lőtt. Visszarepültem a helyemre, és még tovább is. Majd földön csúszva értem földet. A mellkasomnál füstölögtem, és égési sebek voltak rajtam. A pólóm kiégett ott. Kis híján meghaltam, de próbáltam felkelni. Ám a szörny ott termett, és belémrugott egyet. A földhöz verődtem párszor. Megint odajött hozzám, és felemelt a nyakamnál. Úgy, hogy a karmaival szorosan tartott, így a nyakam is elkezdett vérezni. Felemelt a talajról, és úgy tartott fél kézzel. Megfejelt, és átvett az ollós karjába, ami még jobban összevérezte a nyakamat. A karmait kinövesztette mégjobban, majd beledöfte a hasamtól egy kicsit balra. Kevésen múlt, hogy nem szúrt át, de belső szerveket nem ért a szúrás. Felnyögtem, amennyi erő még volt bennem. Aztán oldalra dobott, és 2 méter esés után a földre értem. Fogtam a sebem, és nyüglődtem a földön. A szörny felém tartotta a kezét, és kilőtte rám a végső sugarát. Ekkor azonban oldalról jött egy teleportgömb, amit Andris küldött. A gömb hozzácsapódott a sugárhoz, és elteleportálta azt valami más helyre. (ebben a pillanatban a parlament felrobban) A szörny kicsit idegesen oldalra nézett, és ott volt Andris térdre ereszkedve, a bázisból kivezető lyuknál. A szörny felugrott, és leérkezett Andris elé, majd beleütötte a földbe. 1 métert csúszott oldalra, mély nyomot hagyva a földben. Majd rátaposott párszor, mégjobban a földbe ütve. Aztán felé hajolt, és csöpögtette rá a savát. Andris ordibált, mert marta a bőrét a nem olyan nagy mennyiségű sav. Az ordibálásokra kinyitottam a szemem. A szörny röhögcsélt ANdrison, miközben csöpögtette a savat Andrisra. Megpróbáltam felállni, de nem sikerült. A földre néztem, és ökölbe szorítottam a kezemet. Andris egyre jobban ordibált. Hirtelen a szörny belerugott egyet, és nem sokkal mellettem ért földet. Teli volt a teste sav égette sebekkel, és még a Mágus ejtette sebekkel is.
-Egyszerre öllek meg titeket! Muhahahhaa-mondta a szörny, és újra kinövesztette a akrmait, amiről egy kis vér lecsöppent. Odajött először hozzám. Hassal feküdtem a földön, az arcomat rátéve. Az ollójával megmarkolta a jobb vállamat, majd felemelt. Kérdezni akarta, hogy felkészültem-e a halálra, ám ekkor váratlan meglepetés érte. A bal kezem körül villámok cikáztak, és nagyot ordítottam, majd beleütöttem a szivébe. A villámok leállították a szivét. A szörny belső vázai egy pillanatra látszódtak a villámcsapástól. Kiengedett az ollójából, és összesett. Én is a földre estem, és a villámok eltűntek a kezemből.

Közben Brigittáék egymásra találtak (xD), és felnéztek az átlátszó tükörre, és látták a kicsit ideges Mágust.

« előző bejegyzés