Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
ki más?!
1903. január
Idén töltöm be 18. életévemet. Ez az év abban is különleges, hogy végre megkapom a teljes jogú örökségemet a családi vállalkozásunkban, ami ez esetben az jelenti, hogy a galériát én vezethetem Apámmal karöltve. Peter rendkívül segítőkész baráti tanácsait, pedig kamatoztathatom a cégünknél.
március
El sem hiszem, hogyan lehet minden ennyire tökéletes. Egyre többen kíváncsiak a történelem megmaradt néhány apró szilánkjára. Ami persze nekünk egy kitűnő alkalom ahhoz, hogy akár még a felsőbb körökbe is kerülhessünk a galéria által.
Jelentkeztem e hónap idusán apám unszolására az ország legjobb főiskolájára. Ezzelis segítve a cég fejlődését és növelve apu büszkeségét.
Charlotte is beadta a kérvényét, ami nem jelentene gondot, ha nem ugyanabba az iskolába küldte volna el, mint amit én kiszemeltem magamnak. Hihetetlen nőszemély, mindent elkövet, csakhogy a közelemben lehessen. Pedig nem lenne szüksége tanulásra sem, mivel a legkelendőbb hölgy a környéken. A megye összes bárója és főnemesi származású fiatalja még a karját is levágná érte, ha egy délutánt is együtt tölthetne vele.(Esztelenek, hiszen ő csak EGY nő!) Viszont ő azt az egyetlen embert szeretné magáénak, akit nem is igazán érdekel … legalábbis nem érzem azt, hogy az egyik karomat nélkülözni tudnám.
április
Ma két különleges levelet hozott be nekünk a postás. Az egyiken az én nevem, a másikon pedig Peter neve szerepelt karcsú és ívelt fekete tintával. Egy feszült percen keresztül egymásra néztünk. Hát eljött a pillanat, amikor megtudhatom megérte-e hónapokon át gubbasztani a könyvek felett akár még az esti órákig is. Együtt szakítottuk fel a díszes viaszpecséttel őrzött értesítőt. A szemem átcikázott a jelentéktelen sorokon, hogy megtalálja azt az egy mondat részletet: „… így a jelentkezését elfogadtuk.” .
Öröm újongásba kezdtem a hírtől, de Peter csak állt szemét fel nem emelve a papírról. Az övé másmilyen volt, a pecsét, a benne lévő papírok száma és persze maga az írás is. Felszólítást kapott oda, ahová ritkán megy önszántából az ember, besorozták.
Úgy látszik vannak,akik meg akarnak fosztani a legjobb barátomtól, aki szinte már a testvéremmé vált. Remélem Peternek nem kell majd meghalnia mások kapzsisága miatt.
Két héttel később a vasútállomásnál pedig megkért egy szívességre, hogy vigyázzak a szeme fényére, Charlottera amíg vissza nem tér. Hát ez remek! Nem elég, hogy vele kell lennem az egyetemen még pesztrálhatom is! De a legjobb barátomnak ezt is megígértem.... ki tudja mikor láthatom viszont?!
|
