Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Én voltam az
Én voltam az
Én voltam az, ki hajdanról, régről
szívről, lélekről szólt neked.
Akinek álma, vígasza voltál.
Én voltam az, ki mosolyogva
figyelte minden léptedet.
Kedves szavakban fáidról szóltál,
amik közt boldogan haladsz.
Nekem mondtad, én voltam az.
Meséltél nekem lelkesen
s gyöngyeid kaptam kedvesem.
Szófűzéred hófehér gyöngye
örök értékként csillogott.
Álmodozva kezembe kaptam.
Emlék maradtál, elhaladtam.
Elindultál más út felé.
Álmaimban még néha-néha
előbukkansz, mint régi kép.
Kinyílik bennem tündérkerted,
s hiszek abban, hogy nem feledted.
Ha magány gyötör, itt leszek.
Lehetnek közösek a fáink,
miénk lehet minden malaszt.
Fehér virág, édes gyümölcse.
Ha nincs, ki életed betöltse
gondolj reám. Én voltam az.
2010. március 20-án
Dobos Attila
Megjegyzés: egy mai születésnapról jutott eszembe a fenti néhány sor.
|
