TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Halálok a regényeimben part 1.

Én:

.Én indultam volna segíteni, de a földből kiugrott egy, és pofánb@szott a karmaival. Meghaltam.
.Leráztam magamról, de egy ütéssel 5m -re elütött, és bevertem a fejem egy kőbe. Többet nem ébredtem fel.
.Letették fegyvereiket, majd egyszerre mindannyian ránkvetődtek. 2 perc múlva elhagyták a laktanyát. Az arra érkező segítség (katonák) már csak a holttesteket találták meg.
.Ati, Nedda és Andris kinyitotta a szemét. Körülnéztek, és egy korházban voltak, egymás mellett feküdve. Bejött egy nővér, és elmondta nekik, hogy túl sok vért vesztettem, és nem volt esélyem.
.Ekkor ránkdőlt a romos ház, és mind meghaltunk.
.Én leblokkoltam, hogy mindenki meghalt. Ezt hallottam: trtrttrtrtrtrtrtrtr. És elsötétült a világ.
.Ebben a pillanatban az út bal oldalán egy helikopter emelkedett fel, kiélesítve a fegyvertárát. Nem hittem a szememnek, nem volt pilótája. "A franc.."-ennyit mondtam, és agyonlőtt sorozatlövésekkel a helikopter.
.Nem bírtam semerre se kimenni, így ott kellett megvárnom a halálomat. Alig láttam valamit, mert a zombik megszűrték a fényt, és elfedték a cső két kijáratát. Éreztem karmolásokat magamon, aztán megharaptak, és zombi lettem.
.Még nyögve megkérdeztem: "Hogy élhetted mindezt túl?". Ő nem válaszolt, hanem fejbe lőtt.
.Én még bent maradtam az ajtó előtt megálltam (még bent), és visszanéztem. "na tünés" mondtam halkan, és és indultam volna, de hátulról elémnyúlt egy kék kar, és a tenyerével megérintette az arcom. Elsötétült előttem a világ.
.Andris a szemembe nézett, és az utolsó emlékem az, hogy láttam Andris kezét amint meg akar ütni. Aztán nagy fájdalom, és vége mindennek. Megölt.
.Nyögtem:
-Mégis legyőztelek!
Ordított egyet Gergő, és közelről átlyukasztotta a hasamat a lövésével. Fogtam egy darabig, majd elengedtem. Meghaltam.
.7 perc múlva kiértek a rendőrök, és megtalálták az egymás mellé fektetett holttestjeinket, mindegyikünkbe egy-egy lövéssel.
.Csomó inda elénkszökött, nem tudtunk kijutni. Leguggoltam, közben fogtam az ájult Fannit. Felnéztem az égre, és elsötétült a világ.
.Elkaptam a kaszájának a nyelét, és a földre döntöttem. Ekkor leesett a csuklyája. Összeégett arcú, néhol az arccsontja is kilátszott, és láthatólag cigány arca volt. Nem hittem a szememnek, de máris ledobott magáról, és vágott a kaszájával. A hegyével pont belémfúródott.
.Oldalranéztem, és ez az utolsó dolog amit láttam életemben: a száguldó mentőautó a bsuz oldalának csapódik. Ezután kirepültem a másik oldali ablakon, és meghaltam.
. A sötét alak felemelte a bal kezét, amin megcsillant a napfénytől három, kb. 15 cm-es késszerű képződmény. Egy suhintással levágta mindkettőnk fejét, amik odahullottak Ricsi elé.
.Kifeküdt és meghalt. Odanéztem Szabinára idegbeteg fejjel, majd a késemre. Aztán elnevettem magam, és magamba szúrtam csomószor a kést. Még a földön is szúrkáltam magam nagy ordítások közepette, hogy a többiek is meghallják. Az utolsó döfés után észhez tértem. Már nem volt mit tenni, belehaltam a sebeimbe.
.-Itt a vége!-mondta lihegve, és fáradtan.
-Azt meghiszem!-válaszolta a főgonosz, aki hirtelen előbujtatta a másik tőrét, és beledobta Máté szívébe. Máté kiejtette a kardját, és hanyatt esett. Meghalt.
.Kiszedtem magam belőle vérző háttal, de egy másik zombi oldalról nagy lendülettel ugrott, és kihasította a hasamat meg a beleimet a karmával. Összerogytam és meghaltam.
.Én abbahagytam a vakarást, és megnéztem a kezemet, amivel a fejemet vakartam. Tiszta vér volt, és lila darabkák is voltak rajta. Egyszer csak meghaltam.
.A múmia a szemembe nézett, és készülte belémdöfni a karmait (már csak 9 maradt). Mozdulatlanul állt előttem. -Dögölj meg te szemét!-mondtam neki az utolsó szavaimat. Ekkor belémdöfte a két kezét, és szétszakította a hasamat. Kiestek belőlem a belső szervek, ő pedig elkezdett falatozni belőlem.
.Elértem a pisztolyom, és lőttem 2-t a kocsi hátuljába, de nem tudtam mit tenni, tolatva rámhajtott. Aztán gyorsan kigyorsított, én meg szétkenődtem és meghaltam.
.Izzadtam, és nagyokat lélegeztem, de a nap sugarai megnyugtattak, azt gondoltam, hogy vége van. Ekkor azonban balról nekem ugrott Józsi…
.Néhányan fogócskáztunk, én beleestem a szénakazalba ahol teli ment a pofám szénával. Mikor kijöttem onnan Krisz azt hitte betörő vagyok és lelőtt a puskájával.
.Vérzett intenzíven, de ez nem állította meg. Felálltam, de ő egy ugrással ott volt előttem, és a mellkasomba döfte a karmát..
.Nagy kő esett le a szívemről és sírva odarohantam hozzá és segítséget kértem. Mikor 1 m-re voltam csak tőle, elővette a pisztolytartójából a pisztolyát és rámcélzott. Arra volt időm, hogy megálljak, és máris belém lőtt ötöt. Holtan kifeküdtem.

Ati:

.Attila levetette magáról a zombit, de miközbe esett, súlyosan megsebesítette Ati hasát. Az összes zombi rátámadt. 3-at 4-et még leütött, de a többivel már nem bírt.
.Attila még egy darabik bírta, aztán a szörny átdöfte a hasát. Ati összerogyott, de még élt. A szörny megfordult, és utánunk jött volna, de Ati elkapta a lábát. NEM!- mondta Ati, vakmerően. A szörny nem cicázott vele, lendített egyet a késes kezén, és oda csapott. Ati meghalt.
.Ati kezdett rosszul lenni, mert sok vért vesztett már. De célba vette a robotot, és a késsel belevágott egyet. A robotnak egy nem kottyant meg. Lendített egyet a késes kezén, és Atit kettévágta.
.Elkezdtük húzni az egész hidat. Kis idő múlva felhúztuk, ám Ati nem volt rajta, csak a vére.
.A másik kettő ment volna a man segítségére, de Ati rájuk vetődött. A két man telepatikusan felemelte a magasba, és 5-ször teljes erővel a földhöz verte. Meghalt.
.Nedda futott elsőként, de a kocsi ismét berobbant. Atit ellepte a tűz és meghalt.
.Ati elkezdte őket lőni, Nedda hozzá volt bújva. Leszedte az első párat, de aztán szétlőtték Atit, aki pajzsként védte Neddát. Még vérezve kinyögte, hogy fogja a fegyvert. Aztán Nedda ölében meghalt.

« előző bejegyzés