TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

A hulla dugó

-vasárnap este-

- Menjünk be az erdőbe, az olyan igalmas! -mondta Kamilla. Összeszedtük a poharakat. Ricsi hozta az üdítőt és a kaját, én felraktam a saját poharamat egy fára. Kamilla ment elöl, én mögötte, aztán Ricsi végül Szabina. Szabina minden második méternél megállt, mert szúrták a növények tüskéi. - Fúj, érzitek ezt a bűzt? -nyavajgott Szabina. - Menjünk visszaa! -folytatta. - Nem, erre megyünk. -jelentette ki Kamilla.
Ahogy egyre előrébb haladtunk, egyre büdösebb lett. Kamilla egy bokrot odébb tolt, és megtorpant. - Mi van? -kérdeztem mögötte. Ricsi is felzárkózott hozzánk, és mondta a magáét "Mennyé máá". Kamilla visszafordult, nekitámaszkodott egy fának. Sokkos állapotban volt. Elhúztam a bokrot, Ricsi a vállam felett kukucskált. Zsófi holtteste feküdt a földön, meztelenül. Körülötte 1-2 méterre voltak a ruhái. A torka el volt vágva és zúzódásnyomok voltak a testén.

- Tényleg jobb lesz visszamenni. -mondtam. Szabina megérkezett vakarózva. Kérdezgette, hogy "Na mi van? Mért álltunk meg?" Mondtam neki, hogy megyünk vissza. Hirtelen pár madár felszállt a közelünkben. Kamilla is fölnézett a madarak irányába. Pár másodperc hatásszünet után mondtam, hogy "gyerünk!" Megfogtam Kamillát, és levettem a fáról XD. Ekkor egy vadászkés belerepült a fa törzsébe. Pont miután elhúztam onnan Kamillát. - Futás! -szólalt meg Ricsi, és elrohant mellettünk, eldobva a cuccokat. Alig jutott el 10 métert, egy csattanást hallottunk, és Ricsi felsikoltott. Odarohantunk hozzá. A holdfényben jól látszott minden. Ricsi könyekkel küzködve ült a földön, jobb lábával belelépett egy medvecsapdába. A csapda a húsáig hatolt, és ömlött belőle a vér. Pár másodperc tanakodás után felemeltem Ricsit a hónalja alatt, és mondtam, hogy álljon egy lábra. Összecsuklott, nem bírt állni. - Meg kell csinálnod! Ez az egyetlen esélyed! -mondtam. Ricsi fájdalmasan ugorgatott egy lábbal, a bal karjával átfogott engem, úgy segítettem neki menni. Szabina és Kamilla előre futottak. Azonban nem vettek észre egy újabb csapdát: egy vékony zsinór volt kifeszítve nem sokkal a föld felett. Szabina beleszaladt ebbe. A zsinór egy másik zsinórhoz volt rögzítve, ami egy íjban volt. Az íj egy fán volt, másfél méterrel a föld felett. Amint Szabina átment a zsinóron, az automatikusan meghúzta a másikat, így a nyílvessző kirepült, és eltalálta Szabina jobb kezét. Még futott egy kicsit, aztán kezdett el fájni neki és megállt.

Kamilla szemügyre vette a sérülését. - Tovább tudsz így jönni? -kérdezte. - Megpróbálom. -válaszolt Szabina. Megjöttem Ricsivel, aki nagyon jajgatott, le kellett ültetni a földre. Próbáltam hozzáérni a medvecsapdához, de Ricsi nem hagyta, mert nagyon fájt. - Jobb lesz vigyázni, az erdőben van még több csapda! -mondta Kamilla. Hátranéztem, és megláttam Szabina kezében a nyílvesszőt. Rögtön ekkor hangokat hallottunk arról, amerről jöttünk. Arra néztem, és megláttam valakit guggolni a bokorban, szájában egy köpőcsővel. Belefújt, és egy ujjnyi nagyságú nyílvessző jött ki belőle, egyenesen a nyakam oldalába fúródva. Seggre estem, és a nyakamhoz kaptam. Mondtam a lányoknak, hogy menjenek. Úgy is tettek. A gyilkos előlépett rejtekéből, és futott volna Kamilláék után, de oda álltam elé, kicsit furcsán mozogva. Ugyanis a lövedék bénítólag hatott. Előhúzta a már eldobott kését, és nekem támadott. Elkaptam a késes kezét, de egyre jobban hatott a bénítólövedék. Hirtelen görcsbe rándult a kezem, a gyilkos pedig hasba szúrt, majd nekilökött egy fának. Ránézett a ledermedt Ricsire, majd a sebére, ahonnan ömlik a vér. Berakta a kést a késtartóba, majd a lányok után szaladt.

- Gyere már! -sürgette Kamilla Szabinát, aki lassan futott. Nézte a karján a sebet, ami fekete színű volt. Ijedt hangon mondta : "Szerintem mérgezett nyíl". Benne is egyre jobban hatott a méreg, míg végül összeesett. Kamilla visszafordult érte, a hátára fordította. Szabinának habzott a szája, és nem pislogott. Próbálta élesztgetni. Ekkor egy kar átfogta a nyakánál. A gyilkos karja volt az. Hátrahúzta Kamillát, a másik kezével pedig elővette a kését. Azonban Kamilla beleharapott a kezébe, aki erre elengedte, és a lehajoló Kamilla felett vágott egyet a késsel. Kamilla elszaladt, a gyilkos pedig lenézett Szabinára. Eltette a kést, Szabinát a vállára vette és sétált visszafelé.

Út közben megtalálta Ricsit, vérbe fagyva, holtan. Azonban engem nem látott sehol. Kicsit mérges lett. Megfogta Ricsit is, a másik vállára tette, és kettejükkel ment tovább. Kamilla elfáradt a futásban, és nem látta a kiutat az erdőből. Megállt, és hátrált, miközben azt nézte, jön-e a gyilkos. Ő is átment egy zsinóron, amit csak utólag észlelt. Hátrafordult, és pár összekötözött tüskés növény csapódott ki rá. Annyi ideje volt, hogy kinyújtotta a két kezét védekezésképpen. A tüskék átdöfték a két tenyerét, ő pedig felkiáltott.
Nem sokkal később mozgást hallott. Próbált csedben maradni, és felkészült a legrosszabbra. Azonban én jelentem meg, vérző hassal. Már elmúlóban volt a bénítólövedék hatása. Megörült nekem, de máris elvettem az örömét: - Ez az őrült is hallhatta a sikoltásod, ahogy én is. Odamentem hozzá, eltörtem a növények szárát. Még így is át volt szúrva a keze, köztük a növénnyel, amihez nem akartam hozzányúlni. Megfogtam a letört részeket, és mondtam, hogy menjen tovább egyenesen, már nincs messze a kijárat. Úgy is tett, én pedig ott maradtam a csapda mellett, kezemben a növénnyel.

Közben a gyilkos a rejtekére vitte Szabinát és Ricsit. Ricsit a földre dobta, Szabinát egy nagyobb kőre fektette. Még mindig habzott a szája, de a szemével már tudta követni a dolgokat. Körülnézett, és annyit látott, hogy pár holttest veszi körül, mind meztelen. Ezután a gyilkos fölé hajolt, késsel a kezében, majd elvágta a torkát. Levetkőztette őt is, és Ricsit is, majd kiélte magát rajtuk. Dolga végeztével elindult a csapda felé, ahol Kamilla felkiáltott. Pontosan tudta, honnan jöhetett a hang.

Már jóideje ott vártam, egyre fogyott az erőm. Próbáltam szorítani a hasamat, hogy kevésbé vérezzen. Ekkor hallottam lépéseket. Elbújtam egy fa mellé. Megjött a gyilkos, a tüskés növény helyét nézte. Nem volt sehol. Nem tudta ezt mire vélni. Ekkor előtörtem mögüle, és ráütöttem a tüskés növénnyel. Ütögettem vele, de elkapta a kezem, és nekidobott egy fának. A késével rámtámadott, de lecsúsztam a fa mentén, így a törzsbe szúrt bele. Nekiugrottam a dereka tájt, és a földre vittem, de hamar pozíciót cseréltünk. Ő volt felül, és behúzott nekem párszor. Mikor már alig voltam magamnál, a hasamba is ütött párat, ami dupla annyira volt jó érzés. Ezután kihúzta a kését a fából, rámült, majd elvágta a torkomat.

Kamilla sikeresen megtalálta a kiutat, kiment a Szabadidőparkból, és a legközelebbi házból, ahová beengedték hívta a rendőrséget és a mentőket. Beletelt pár percbe, míg kiértek, ellátták a sebét.
Reggel kapta a híreket: A rendőrök nem találtak semmit az erdőben..

Vége

« előző bejegyzés