TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Univerzum bajnokság III.

Megérkeztünk a Nila bolygóra. Az űrhajónk egy hatalmas stadion mellett tett ki bennünket.

A csapat: Zeusz, Viktor, Andris, Ati, Gergő, Ricsi, én, és a tartalék Hegedűs.

Kívülről is hallatszott a közönség félelmetes üdvrivalgása. Amint bementünk, megláttuk az ellenfél csapat tagjait a ringben, a stadion közepén, amint integetnek a nézőknek.

A küzdőtér: egy 20x20-as kőből készült ring, magassága 1 méter. A stadion több tízezer férőhelyes, dugig megtelve, a ring körül zöld gyep van.
A közönség ahogy meglátott minket, elhalkultak, és egyre többen kezdtek kifütyülni minket. Az ellenfeleink felénk fordultak. Fekete köpeny volt rajtuk, ezért nem láthattuk hogy hogy néznek ki valójában, csak az alakjukat ismerhettük fel: többségében elég magasak voltak. Csak néhány másodpercre néztünk össze velük, már el is indultak az öltözőjükbe. Mi is így tettünk, a füttyszók közepette.

-Öltöző-
Mindenkiben alacsony volt a küzdőszellem, hallva hogy a hazai csapatnak mekkora szurkolótábora van. Mindenki ellenünk volt. Ricsi egy rácsos ablak mellett állt, hallgatta a közönség félelmetes hangját. Remegett az izgalomtól. Zeusz nyugtatott mindenkit, hogy ne törődjünk a közönséggel.
- Ez nem fair, hogy ők hazai pályán vannak. Ki intézte ezt el? -kérdezte Gergő.
- A csapatuk vezetőségének nagy a befolyása, ők tették. -válaszolta Zeusz. Látszott rajta, hogy valami miatt aggódik, de nem mondta el, hogy mi miatt. - Csak kimegyünk, és kizárjuk a közönséget. Csak az ellenfeletekre koncentráljatok. -mondta utoljára, mielőtt a hangosbemondó behívott minket a küzdőtérre.

A ring két oldalán volt mindkét csapat kispadja. Odamentünk a sajátunkhoz, ami finoman szólva rosszabb minőségű vol, mint a hazai csapaté. A mögöttünk ülő/álló nézők a stadionban fújoltak ránk, és különböző flakonokkal dobáltak. "Ez is a taktika része. A közönség támogatásával plusz erőt kapnak." -gondolkoztam. Egy mikrofonos nyurga csávó tűnt fel a színpadon. Elmondta a szabályokat mindkét félnek: A ringből való kilépés azonnali vereséggel jár, valamint ha kiütnek illetve meghalsz. Utóbbit szerintem nem kell magyarázni xD. A csapatok maguk dönthetnek, hogy ki fog harcolni az egyes fordulókban. Az első körben a hazai csapat küld fel elsőnek játékost a ringbe, a másodikban mi, és ez így folytatódik cserélgetve.
-Most pedig, kezdődjön az Univerzum bajnokság 3. köreeee!!! -kiáltotta a mérkőzésvezető. -Kérem fáradjon a színpadra két harcos!-mondta, és lement a ringből a közvetítő állásba.

A fekete köpenyes, csuklyás ellenfeleink közül elindult egy, és felugrott a ringbe. Még mindig nem mutatta meg magát, nem tudtuk mire számítsunk.
-Megyek én elsőnek. -mondta Andris, és elindult.
-Légy óvatos! -mondtam neki. Bólintott egyet, majd felugrott ő is a ringbe, és közelebb mentek egymáshoz ellenfelével. Andris összeszorította az öklét, és megszólalt: - Miért nem mutatod meg magad?
Az ellenfele ekkor lerántotta magáról az öltözetét, és ledobta a ringből. - A nevem Tekka. -mutatkozott be.

Tekka: ezüstös haj, ami copfba van kötve, tágas, fehér ruhát hord, felsője övvel van összekötve a derekánál. A pulóvere ujjai nagyon tágasak, öltözete hasonlít a szerzetesekéhez. Van két vámpírfoga.

-Akkor kezdjük. -mondta Andris, és beállt harci pózba. A közönség egyhangúan skandálta Tekka nevét, aminek ő örült is. Széttárta az eddig karba tett kezét, majd mintha rugóból lőtték volna ki, elkezdett szaladni Andris felé. A két keze kinyújtva volt maga mellett. Andris csak várt. Előtte pár lépéssel Tekka felugrott a magasba, és onnan csapott le. Andris oldalra lépett, és meglepetten vette észre, hogy Tekka ütése után 5 hosszú csík formájában felrepedt a padlózat. " Mi a.."-elmélkedett Andris ezt látván, de Tekka máris jött egy ütéssel. Andris itt is észrevett egy furcsaságot: Tekka keze nem volt ökölben. Kinyitott tenyérrel ütött. Andris félrehajolt előle, majd térdelt a hasa irányába, de Tekka jó mozgással kitéert előle és rúgott egy köríveset Andris felé, de ő is oldalra ugrott, kikerülve a rúgást. Visszalökte magát a földről és támadott, de ellenfele hátraugrott. Andris rohant felé, Tekka széttárta a kezét és úgy várta. Andrisnak megint szemet szúrt Tekka kezének furcsa állása, ezért megállt a támadással. "Vigyáznom kell. Nem tudom, mire készül."-gondolta magában okosan. Tekka kicsit mérges lett, amiért Andris leállt, ezért ő indult el: felugrott a levegőbe, és mellkason rúgta. Andris hanyatt esett, de hátrabukfencezett és talpra állt. Tekka pofonszerűen lendítette a jobb kezét. Andris a külső oldala irányába tért ki előle, azonban váratlan dolog történt: a nyakából elkezdett spriccelni a vér. Odakapott gyorsan, és letérdelt. Ati felpattant az ülőhelyéről, utána mindenki. - Mi történt? -kérdezte. Figyeltük Andrist, aki háttal térdelt nekünk. Fogta a nyakát, de az ujjai között kicsurgott a vér a ring kövére. Lassan felállt, és felénk fordult (az ellenfele is ebben az irányban állt). Zeusz látta, hogy komoly a baj, Andris nagyon vérzik. Mondta a közvetítőnek, hogy feladjuk a mérkőzést. A közvetítő felnézett a VIP-páholyba, ahol az ellenfél csapat vezetősége ült. Miután kapott valami jelzést, ezt mondta a mikrofonba: - Feladás elutasítva. -Micsoda?!?! -méltatlankodtunk mindannyian. A közönség persze erre a hírre ujjongott örömében. Andris pólója már tiszta vér volt, és kezdett szédülni is a vérveszteségtől. - Most pedig megöllek! -mondta Tekka, és elindult felé. - Azonnal gyere le a ringből!! -kiáltotta Gergő Andrisnak. Ő el is indult. Már majdnem ott volt, de Tekka is odaért, és felugrott a levegőbe, majd hátba vágta Andrist. A hátából is előtört a vér, és kiesett a ringből eszméletlenül. - A fenébe..-bosszankodott Tekka, amiért Andris kirepült. Odarohantunk Andrishoz. Gergő szorította el a nyakán a vérzést, én és Viktor pedig a hátán. Dühösen néztünk fel Tekkára, aki elindult a csapata felé mosolyogva, miközben a közönség ünnepelte őt. - Mekkora féreg! -mondtam idegesen. Viktor és Gergő sietősen elvitték Andrist az orvoshoz. zeusz odament a közvetítőhöz reklamálni, hogy miért nem engedte, hogy feladjuk a mérkőzést. Erre ő azt felelte, hogy reklamálásért kizárás jár a versenyből. Zeusz körül izzott a levegő, már néhány villám is megjelent, de inkább magában tartotta és visszajött a kispadunkhoz.
-Én leszek a következő! -mondtam, és felugrottam a ringbe. Vártam, hogy melyikőjük jön harcolni. Nagyrészt Tekkára néztem idegesen, végül megszólalt az egyik fekete köpenyes: "ő az enyém". Ledobta magáról az öltözetet. Amint felugrott a küzdőtérre, bemutatkozott: -Toguro vagyok.

Toguro: 2 méter magas, katonás stílusú rövid haj, napszemüveg, fehér trikó és sötét, elegáns nadrág és cipő van rajta. Izmos, a vékonyabbik fajtából.

- Én meg Máté. -mondtam. "A következő mérkőzés: Toguro a hazai csapatból -a közönség őrjöng-, és Máté a vendégektől -a közönség fújjol-!"-ordibálta a közvetítő. Toguro kimért léptekkel közelített felém. 1 méterre tőlem megállt, és elkezdett bokakörzést végezni, majd bemelegítette a lábát. Türelmesen kivártam. Végül megszólalt: -Nos, kezdhetjük? Én bólntottam. Ő erre rúgott a bal lábával a fejem irányába, de kitértem előle. Nem tette le a lábát, hanem folytatta a fejem rúgdosását. Meglepődtem milyen gyors, de kitértem a rúgások elől. Közben semmit nem léptem hátra. Kis idő után abbahagyta. letette a földre a lábát, és mondta: "Nem rossz. Most próbáljuk meg a jobbikat" -és a jobb lábával folytatta. Ez már láthatólag edzettebb volt, mint a másik, elkezdtem hátrálni, miközben hajolgattam el a rúgások elől. Aztán egy szempillantás alatt ott termettem mögötte. Látszólag nem lepődött meg, odafordult felém. Megropogtatta a nyakát. Levette a szemüvegét és oldalra dobta. - Akkor kezdődhet az igazi játék. -mondta.

Közben Gergő és Viktor berohantak az orvosi rendelőbe, ami a stadion egyik folyosóján volt. - Segítsen! -mondta Gergő az orvosnak, akit ott talált a rendelőben. Viktorral rárakták a műtőasztalra Andrist. Gergő már azóta levette a plóját, és azzal szorítótták el a vérzését. - Nem hallja? -kérdezte idegesebben az orvost. Az csak állt tétován, nem nagyon akart segíteni. Gergő erre bedühödött, megragadta az orvost a ruhájánál, és nekinyomta a falnak. -Most azonnal segítsen rajta, vagy saját magán kell majd segítenie! -fenyegetőzött az öklét mutogatva. Az orvos erre már megijedt. Hiába volt korrupt, elkezdte Andris nyakának összevarrását. Gergő még egy kicsit ott maradt, de vissza akart menni, hogy övé legyen a következő fordulóbeli harc. Mondta Viktornak, hogy tartsa szemmel az orvost, majd visszaindult a küzdőtérre.
Épp akkor érkezett meg, amikor már szemben álltunk egymással. Kicsit bosszankodott, hogy elkésett, de odament a többiekhez és elmondta mi van Andrissal, meg hogy korrupt az egész banda. Közben Toguro ijesztgetésszerű mozdulatokat tett a lábával, amikre mindig reagáltam én is egy lábmozdulattal, hogy kivédjem ha esetleg rúg. Egyszer csak meg is tette, kivédtem lábbal, de máris jött egy ütés a fejem felé, amit oldalra védtem, majd visszaütöttem egy bal egyenest, de Toguro kitért előle és térdhajlaton rúgott. Letérdeltem, és láttam hogy most a másik lábával rúg. Elkaptam, majd fordultam vele egyet és eldobtam. Majdnem elesett, de meg tudta tartani az egyensúlyát. Gyorsan odarohantam mögé, és rúgtam felé, de odafordult és alkarral kivédte, majd bemosott egyet. Erre hátrébb léptem, és letöröltem a vért az orromról. - Ezt visszakapod. -mormoltam magamban. Villámgyorsan kilőttem magam a helyemről, és orrba fejeltem. Erre ő, miközben dőlt hátra, megfogott a vállamnál, húzott magával és átdobott a lába segítségével maga felett. Mindketten a földre estünk háttal, csak neki az orrából jött a vér. Felálltunk újra, ő letörölte, majd támadott. Ütésekkel, és nyújtott lábas rúgásokkal sorozott, de védtem őket. Az egyik rúgásánál magam felé húztam a lábát, és én lendültem támadásba. Ő is védett mindent. Egyre gyorsítottam a rohamaimat, végül az egyik ütésem betalált és hátrébb sodródott tőle. Utána ott is termettem a hasa előtt, és hasba vágtam, majd felütöttem az állánál. Kifeküdt. - Ezaz! -örült meg Ricsi elismerően. "Olyan helyen találtam el, ami garantáltan felér egy kitüssel."-gondoltam magamban. Már-már elkönyveltem a győzelmemet, amikor Toguro megmozdult és felült. Kisvártatva fel is állt, közben fogdosta a fájó állát. - Szép ütés volt. Úgy látom, többre lesz szükségem. -mondta. Nyitott szájjal csodálkoztam, hogy semmi baja sincs szinte. Széttette a kezét oldalra, megfeszítette az izmait és elkezdett erőlködni. Nem tartott sokáig, de az izmai egy csapásra megduzzadtak egy kicsit. - Lássuk, ezúttal hogy fogsz boldogulni!-mondta, és nekem támadott. Ütött egy jobb egyenest, amit bal alkarral védtem ki. Majdnem áttörte a védelmemet, észrevehetően erősebb lett. Bal lábbal oldalba rúgtam, ezért kicsit oldalra lépett, de jött egy jobb körívessel, amivel arcon talált. Fordultam egyet, de talpon maradtam, és megint jött egy jobb egyenessel. Hátrébb léptem, így nem ért el. Hirtelen mozdulattal, gyorsan felugrottam és fejbe térdeltem, majd a vállára támaszkodva átugrottam felette, és talpra érkeztem. Újabb vér jött ki az orrából. Idegesen, fordulásból, visszakézből ütött, de lehajoltam előle, és felütöttem: ismét az állát találtam el. Most azonban válaszolt egy lefelé irányuló könyökössel, ami fejtetőn talált, és a földre estem. Toguro ellépett mellőlem, és fájlalta az állát. Ment két kört, aztán megjavult. Idő közben én is felálltam, vakargatva a fájó fejem. Támadásra szántam el magam: egy hirtelen mozdulattal ott termettem előtte, a levegőben, és rúgtam bal lábbal egy köríveset a feje irányába. Jobb karral kivédte ezt, majd a bal tenyerével mellkason ütött, ezért visszarepültem 2 métert és az oldalamra estem. Meg is fájdult, de Toguro már jött felém egy ugrással. Oldalra löktem magam a földtől, így nem talált el, viszont már jött is utánam. Ütött egy jobb egyenest, de kitértem előle a belső oldala felé és hasba ütöttem. Köpött egy kis nyálat, de szűken könyökölve tarkón vágott. Oldalra léptem és megszédültem egy kicsit, amit ki is használt és hasba rúgott. Újabb 1 méter esés után a földre zuhantam. Alighogy felálltam, már rontott is rám Toguro. Mivel közel voltam a pálya széléhez, ezért inkább átugrottam felette, és mögé kerültem. Elrugaszkodtam a földtől és könyökkel beleszálltam a hátába, majd elgáncsoltam. Ő egy kézzel megtartotta magát elesés nélkül, és a sarkával fejbe rúgott. Hátrébb csúsztam, ő pedig felegyenesedett. Most én töröltem le a számról a vért.

-Nagyon kiegyenlítettek. Nem lehet tudni, ki lesz a győztes. -mondta Hegedűs
-Máténak most kéne csinálni valamit. Toguro még biztosan rejteget valamit, amit nem lenne jó megtapasztalnunk. -tette hozzá Zeusz.

Jól tudtam ezt én is. Odaugrottam elé két rúgással, de kivédte őket, majd ütött, de elhajoltam az ütései elől, aztán kis területen egy jobb egyenessel fejbe találtam. Az elfordulásával egy időben lendítette a lábát és oldalba rúgott, így elrepültünk egymástól. Aztán egyszerre ugrottunk össze, és a levegőben védtük egymás ütéseit, de megint össze tudtam hozni egy gyors mozdulatot és hasba vágtam majd ellöktem magamtól. Mikor leérkezett, felém irányította a kezét, és a mutató ujjával pöckölt egyet a levegőbe. Akkora erő volt benne, hogy az összesűrített lökéshullám amikor fejbe talált, felért egy ütés erejével. Hátra léptem, azt sem tudtam mi volt ez. Toguro nevetett egyet, majd újabbat pöckölt. Ezúttal lábon talált. Egy pillanatra összecsuklottam, de újra felálltam. Kezdtem érteni mi is ez. Elkezdett sorozatosan lövöldözni, én meg védekezésbe raktam a kezem és védtem magam. A külsősök csak annyit láttak, hogy Toguro mutató ujja gyorsan mozog, engem meg 2 méterre tőle ütések érnek, és sodródgatok hátra. Nagyjából fél perc múlva abbahagyta. Óvatosan kikukucskáltam a kezem mögül, majd konstatáltam, hogy sok-sok ütésnyom van rajta. Láttam Toguro önelégült mosolyát.
- Most én jövök! -bátorodtam fel. Egyet léptem előre a bal lábammal, a jobbal pedig ütöttem Toguro felé. Az ütés nyomán széllökés keletkezett, ami eltalálta őt és hátrébb tette pár méterrel. El is esett. Mikor felállt, látszott, hogy meg van lepve, ilyet is tudok.
- Csak nem akarod megadni magad. Akkor készülj fel, mert eggyel magasabb szintre kapcsolok! Kíváncsi vagyok, bírni fogod-e a tempót! -mondta Toguro, és ismét erőlködésbe fogott. Körülötte repedezett a ring, és kisebb kavicsok repdestek. Ordított egyet, és alaposan megizmosodott, a trikója a mellkasánál és oldalt is szétrepedt, valamint a nadrágja is kitágult egy kicsit. Hosszú másodpercekig vette hangosan a levegőt, majd felnézett rám és elmosolyodott. Megszorított az öklét. Hallani lehetett, ahogy az izmai megfeszülnek.
-Minél erősebbé válok, annál agresszívabb leszek, ez a te szerencsétlenséged. Agyon foglak vernii!! -kiáltotta idegesen, és megindult felém. Léptei dübörgésétől félelem fogott el, de a helyemen maradtam. Odaért egy ütéssel, ami elől lehajoltam, majd próbáltam elcsusszanni a teste mellett, de nekiütköztem a megizmosodott oldalának. Ő pedig visszakézből lecsapott. Földre csapódtam és pattantam egyet. Toguro kinyújtotta felém a kezét, és készült a mutatóujjas trükkjére. Megvárta amíg felállok, majd elsütötte. Most olyan erős ütése volt a levegőnek, hogy hanyatt vágódtam. Amikor felültem, láttam, hogy jön felém, és pöccint egy újabbat az ujjával. Ez is eltalált a mellkasomnál és visszalökött a földre. Ezt még egyszer eljátszottuk, amíg oda nem ért hozzám. Nem adtam meg magam, hirtelen fellöktem magam a földtől és hasba ütöttem. Pechemre tömör izomba ment az ütésem, Toguronak meg se kottyant ezúttal, és rögtön el is kapta bal kézzel a torkomat. Megszorította és felemelt a földről. Nem tudtam kiszabadítani magam, a levegőm meg egyre fogyott. Toguro megfordult velem a ring belseje felé, felemelte a jobb kezét. Tudtam hogy ütni készül, de nem tudtam semmit tenni ellene, így bemosott egyet, amivel egy időben el is engedett. Átrepültem a küzdőtér másik végébe. Alig nyugodtam meg, máris megpróbáltam felülni. Először visszaestem a szédüléstől, de végül sikerült talpra állnom. Elindultam felé balról, de ezt cselnek szántam és hirtelen ott termettem előtte a jobb oldalról érkezve. Nyakon rúgtam ugrásból. Kicsit odébb csúszott, de máris ütött egyet, ami elől elugrottam. Mögé érkeztem le, és próbáltam elgáncsolni, de a rúgásom visszapattant a lábáról. Felém fordult lefelé irányuló rúgással mellkason talált. Hátracsúsztam 2 métert, mire sikerült megállítanom magam. Felállás közben köhögtem egyet, mert kicsit beszorult a levegőm. Toguro már támadott is csatakiáltásokkal. Ütött felém, de elléptem előle. Jött a következő, az elől is kitértem. Mivel izmosabb lett, a gyorsasága jelentősen megromlott, egyszer sem tudott eltalálni, de még így is éreztem a füleim mellett elsuhanó ütései erejét. Egy szusszanásnyi szünetet kihasználva a rohamozásai közepette felugrottam, és egy jobb egyenessel orrba vágtam. Mintha egy oszlopba ütöttem volna, semmit nem mozdult. Elkapta a kezemet és lerántott a térdébe, ami kis túlzással a hátamon jött ki. Köptem egy rakat nyált. Megfogott a tarkómnál, és fejjel a ringbe nyomott, ami berepedt a fejem alatt. Ránehézkedett a kezére, és nyomta lejjebb a fejem, alatta repedezett egyre jobban a kő. Már azt hittem, ott nyomódok szét, de egyszer csak elengedett. Megkönnyebbülést éreztem, de sajgott a fejem. Az oldalából, ahol a földet nyomta folyt a vér nagyon csúnyán. Próbáltam kinyomni magam. Kinyitottam a szemem, először csak homályosan láttam, de aztán kitisztult a kép: Toguro rúgott egyet felém. Telibe kapott, én felrepültem és 4 méterrel odébb földet értem, a csapatom kispadjához közel. Odarohantak a pálya széléhez, és Gergő ezt hajtogatta: "Add fel, majd én legyőzöm!" -és készült volna a ringbe lépni. Egyedül Zeusz maradt a helyén. Ránéztem. A magabiztos tekintete erőt adott, és tudtam, hogy nem adhatom fel. Erőt vettem magamon, és felültem. Odatettem a kezem a fejemhez, és szemügyre vettem mennyire vérzek. Aztán szép lassan felálltam, és beálltam harci pózba.
- Még nem játszottam el az utolsó kártyámat. Jól figyelj! -mondtam Toguronak. Elkezdett körülöttem kavarogni a levegő. A többiek ruhája mozgolódni kezdett, ezért visszaléptek az ülésekhez. A hajam lobogni kezdett a széltől. Kitettem két oldalra kinyújtva a kezeimet, körülöttük egy helyben álló forgószél keletkezett. Rángatta a testemet ez az erős szél, látszott hogy nehezen bírom kordában tartani. Már Toguroig is elértek a körülöttem keletkezett szelek, és kíváncsian várta, mi sül ki ebből. Mikor úgy éreztem, hogy elég erőt gyűjtöttem, felkiáltottam, és a két kezemet felé irányítottam. A karjaimat elhagyta a két forgószél,ember nagyságú tornádóvá egyesült. Toguro eltátotta a száját és felkészült a védekezésre. Az utolsó pillanatban kicsit elvesztettem az egyensúlyomat, de rögtön vissza is álltam.
-Elrontotta! -szólt közbe Zeusz. A többiek nem tudták, mire véljék ezt a kijelentést, feszülten nézték ahogy a tornádó Toguroba csapódik. Ő próbálta felfogni, de az felemelte a földtől és tolta hátrébb. Néha letette a lábát, de a tornádó újra meg újra felkapta és hátrébb tolta. Az ellenfél csapat tagjai kétségbe voltak esve, de ez csak Tekkán látszódott, mivel az ő arca volt szabadon. Végül löktem egyet a tornádón, ami akkorát lökött Toguron, hogy pár méter magasra repült, és egyenesen a fű felé repült. Ezzel a lökéssel kipurcant a tornádóm, és eltűnt. Toguro megállíthatatlanul esett a ring mellé, már-már örültünk, hogy ki fog esni. A szurkolók is fezsülten figyeltek, a közvetítő nem győzte kommentálni a történéseket. Toguro valóban kiesett a ringből, de letette a kezét és visszalökte magát a ringbe.
-Ezaaz! -kiáltott örömében Ricsi, és mindenki elismerően bólintott. Zeusz elmosolyodott, én pedig belebokszoltam a levegőbe, mert sikerült kitennem a ringből. Ledöbbentünk, amikor ezt hallottuk a közvetítőtől: - De hölgyeim és uraim Toguronak sikerült a ringben maradnia, pedig már azt hihettük, Máté támadása végzetes lesz a számára! -Ledöbbentem. Toguro felém fordult és elnevette magát. - De kilökte a pályáról! Máté nyert! -mondta Ati. Lassan összeállt bennem a kép. - Csaló banda! -mondtam, már elkészülve az erőmmel. A közvetítő csak beszélt tovább, ebből tudtam, hogy a harcnak nincs vége. Mintha nem látták volna, hogy kirepült a ringből, a közönségnek is vissza jött a hangja, ogy "Toguro, Toguro!", amikor rájöttek hogy elsimították az ügyet. Pár szurkoló megbotránkozott ezen, hogy mennyire tisztességtelenek, és nem skandálták Toguro nevét. De ők csak nagyon kevesen voltak. A többiek reklamáltak a műsorvezetőnél, de Zeusz csöndre bírta őket, nehogy kizárjanak. Közben a VIP páholy felé tekintett, és gondolkozott azon, kik lehetnek a másik csapat korrupt vezetői. Nem tudtam mit tenni, nem reklamáltam csak magamban minősítettem őket. Tudtam, hogy elkészültem az erőmmel és már egyoldalú lesz a harc további része. Toguro mögém teleportált és visszakézből elcsapott, majd odafutott elém megkerülve, és belém rúgott, aztán felugrott a levegőbe, és lefelé könyökölve a hasamba repült, lecsapva a kőbe. Lenyúlt értem, megfogott és feldobott a levegőbe, majd utánam futott, elkapta a lábam, és ezt mondta: "Megmutatom, hogy kell ezt csinálni!" -és nagy lendületet véve a ring oldalánál állva belecsapott a földbe, ami a ringből való kiesésem miatt a meccs végét jelentette. Fél méter mély gödör keletkezett, úgy vágott bele. Elvesztettem az eszméletemet. A társaim odarohantak hozzám. Gergő felugrott a ringbe, és mondta Toguronak, aki már készült visszamenni a csapatához: - Ha nem vagy gyáva, itt maradsz és megküzdesz velem!- A többiek csak most vették észre, hogy Gergő már fel is lépett. Toguro megfordult, mosoly csillant meg az arcán. Beleegyezett. Ati megfogott és vitt volna el az orvosi szobába. Félig még láttam Zeuszt, és nyöszörögtem neki, hogy ha nem rontom el, akkor nyerek. Zeusz elmosolyodott amíg kísért minket, és mondta: "Tudom". Aztán elájultam, ő pedig levált rólunk, és Ati vitt tovább.

-Amint téged elintézlek, Andrisért is bosszút állok. -mondta idegesen Gergő, előbb Togurora, majd a háttérben lévő Tekkára nézve. Tekka várta csapattársa reakcióját, majd mikor Toguro elkezdett hangosan nevetni, ő is. Gergő terpeszbe állt és elkezdett feszíteni. Az izmai kidagadtak, és halvány narancssárga erőtér jelent meg a teste körül. Felnézett Togurora, majd elkezdett rohanni felé. Ő csak állt egy helyben. Gergő ütésre készítette a kezét, majd hasba vágta Togurot, aki arra számított, hogy nem fogja megérezni az ütést. Ezzel szemben Gergő ökle jó mélyre nyomódott, Toguro még egy kicsit a földtől is megemelkedett, aztán kapott egy ütést a fejére is, és elnyalt a kövön. Gergő kitekintett oldalra, és látta, hogy Tekka teljesen el van képedve. - Mutasd meg nekik! -bíztatta Ricsi. Toguro erre bemérgesedett, kinyomta magát a földről és Gergő felé fordult. - Erősebb vagy, mint hittem. De mostantól figyelni fogok. -mondta. - Tedd! -kiáltotta Gergő és ismét támadásba lendült. Ütött egy jobb egyenest, de Toguro kivédte, aztán ő ütött és Gergő hárította, közben betört a támaszkodó lába alatt a talaj. Külső combon rúgta Togurot, de ő belelépett a rúgásba így felfogta az erejét. Megfogta két kézzel Gergőt a fejénél, és belehúzta a homlokába (megfejelte), majd ellökte magától és orrba vágta. Gergő hátracsúszott, de Toguro már ott is volt és ütött. Lehajolt előle és hasba ütötte Togurot, majd készülte felütni az állánál, de lefogta a kezét és visszatartotta. Gergő erre a másik kezével visszakézből ütött a feje irányába, de Toguro azt a kezét is elkapta, majd átlendítette maga fölött Gergő és a kőbe vágta. Gergő is ráfogott Toguro kezére, és felhúzta magát rajta hogy páros lábbal fejbe rúghassa. Ez sikerült is neki, ellenfele elengedte és kiszabadult. Elgáncsolta Togurot, aki csak a kezét tette le a földre és fellökte magát, majd kifeszített tenyérrel Gergő felé ütött, akit a lökéshullám hátrébbtaszított.

« előző bejegyzés