TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Megbízhatatlanság

Megbízhatatlanság. Ez az egyik legbosszantóbb emberi tulajdonság. Még szerdán megbeszéltem Adriánnal, hogy 5-re kéne menni mostantól edzésre kesztyűzni. Megkértük Zsoltot, aki beleegyezett, de mondta, hogy nem tud majd velünk foglalkozni, mert a kicsikkel kell. Rákérdeztem Adriánnál, hogy biztos jön-e, megmondtam, hogy msnen még mindenképpen beszéljünk. Így is volt, ott is megkérdeztem és még mindig okézta a dolgot.
Így hát ma a 8 órám után (benne egy matek mélytorkossal), volt időm enni mamámnál meg 30 percet pihenni, és siettem az 1 órával korábbi buszhoz. Gondolkoztam, mit fogunk ott ketten kitalálni edzésnek, de max csak ütlegeljük egymást, az is több mint a semmi. Odaértem 16:48-ra, Adrián még nem volt ott. A kicsik jöttek a szüleikkel, az edzésük is megkezdődött. Adrián sehol. Leültem egy fotelbe és vártam, közben gondolkoztam. Teltek a percek, egy idő után már tudtam, hogy nem fog jönni. Az járt a fejemben, hogy legalább szólhatott volna és nem kell 1 óra alvást elvesztegetnem a semmiért. Dühös voltam, deja vu is megjelent Ricsiről, aki többször bizonyult ugyanilyennek 2 éve nyáron, mikor ki akart jönni ps-ezni, én meg mondtam, hogy ki megyek elé. Többször eljátszotta, hogy nem volt a megbeszélt helyen, később nagymamájára hivatkozott. Amikor a várost beszéltük meg, akkor is volt, hogy nem jött, pedig úgy volt, hogy de. Hát komolyan, mi abban az olyan rohadt nehéz, hogy ír egy smst, hogy bocs nem jövök? Adriánban is az bosszantott, hogy direkt rákérdeztem legalább 4-5-ször, és teljes bizonyossággal mondta, hogy ó igen, jövök kesztyűzni. Forrt az agyvizem, már azzal a gondolattal is eljátszottam, hogy 6-ra megjön Adrián én meg kapásból kiütöm, amiért átbaszott xD. Hogy akar így fejlődni a versenyre? Partner nélkül én hogy fogok fejlődni? Érthetetlen ez a passzivitás, ami Ricsire is meg rá is jellemző. Végül sikerült pozitív mederbe hajtani a gondolataimat. Olvastam még anno, hogy a megbocsátás jót tesz a léleknek. El kell fogadni, hogy Adrián egy fasz, nincs mit tenni, ő ilyen. Szinte ahogy megbékéltem a helyzettel, megjött Dávid. Elmondtam neki Adriánt, ő pedig szívesen beugrott helyette. Uszkve 15 kilóval nehezebb mint én XD, de leszarom, legalább gyakorolhatok végre, amit egy életképtelen gyerekkel nem tudtam megcsinálni, abban most segít Dávid. 17:20-kor kezdtük, rögtön egy 6-7 perces menettel. Jó volt, kiegyenlített küzdelem. Pihentünk, majd folytattuk, már a jókedv uralkodott rajtam. Megjött Peti is. Dávid mutatta, hogy nézzek az ajtó felé. Hátrafordultam, ő meg bemosott egyet xDD. A ravasz mindenit. Peti is beszállt és 17:55-ig kesztyűztünk. Megjött Adrián, mondtam neki, hogy kapja be. Gondolkoztam, hogy most Tomival legyek-e bosszúból, de végül Adriánnal voltam, a megbocsátásra gondolva. Egyszer kérdeztem rá, miért nem jött, azt mondta, nem ért rá. Hát oké, innentől kezdve nem az én bajom. Itt volt előtte a lehetőség, hogy jöhet gyakorolni. Petit meg Dávidot viszont beszerveztem, így minden jól alakult, tudok menni 5-re. Régebben, mikor kezdtük a kondit, felajánlottam Adriánnak, hogy jöhet 3.-nak. Azt mondta jön, de aztán mégse jött. Most pedig szopik saját maga miatt, sokra megy az otthoni 40 db fekvőtámasszal. Edzés végén aztán Dáviddal mentem a buszpályáig a szokásos Adriános várakozás helyett. Jókat beszéltünk Dáviddal a technikákról, végén egy cigó is odajött pénzt kérni. Már vártam, hogy mikor ránt elő kést. Végül nem adtunk neki és hazamentünk.

Szóval. A megbízhatatlanságnál nincs rosszabb. Amikor számítasz valakire, de ő cserben hagy. Én hülye meg újra és újra bízok az (szerencsére a többség nem ilyen) emberekben, hátha kinövi(k) ezt. De legalább mégegy dolgot felírhatok a falamra, hogy milyen ne legyek.

« előző bejegyzés