TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

2012-02-20

A mai nap legnagyobb ellenfele a matek TZ volt. Egy hetem volt rá, hogy készüljek, de nem tanultam semmit, mert hülye vagyok. Este Ádámmal gondoltuk, majd megcsinálunk pár feladatot. 10-kor hozzá is kezdtünk egyhez, de nem tudtuk megoldani, így felhagytunk a dologgal XD. Kérdezte, hogy a francia útra mennyi pénzt kell vinni. Itt jöttem rá, hogy a pénz mamámnál van, a befizetési határidő meg hétfő. Végig tudtam, hogy valami miatt át kellett volna mennem xD. Volt egy isteni sugallat, ami azt mondta, hogy a reggel rázós lesz, ezért rendhagyó módon este fürödtem. Közben olvasgattam a matek könyvet. A gépet kikapcsoltam, hogy majd tanulok. HOGY LEHETEK ILYEN HÜLYE ÚJRA MEG ÚJRA? 5 perc múlva már aludtam, mint a kiscica. Pedig nem néztem át a matekot. Ennek hála egész éjszaka parabolákkal álmodtam. A megszokott módon képtelen voltam felkelni 5-kor, a fél 7-es keléssel pedig el is szálltak az esélyek a tanulásra. Főleg, hogy tegnap este borotválkozni se volt már erőm, a hajam pedig szar volt, ezért megmostam. Borotválkozásnál nyilván össze-vissza vágtam a kis pattanásaimat. Jobb oldalt előre láthatólag nőni fog egy bazi nagy pótfejem : (. Néztem az órát, még időben voltam, ezért nem is siettem. Anya mondta, hogy vigyek mamának kenyeret meg Nők Lapját. Mint mindig, most is a jó időérzékem segítségével kényelmesen belefért volna minden, de induláskor észleltem, hogy nincs meg a bérletem. Bejöttem a szobámba, és nem találtam sehol. Az első gondolatom az volt, hogy bazd meg, a második pedig, hogy bazd meg. Miközben az összes földre hányt ruhát és könyvet dobáltam széjjel, elgondolkodtam, lehet, hogy rendet kéne rakni. Az ágyneműmet is ledobtam, széthúztam az ágyat, de nem találtam. Pár másodpercig azt hittem, leülök és feladom, de aztán újra neki estem, és megtaláltam félig az ágy alá becsúszva. Ránéztem az órára, épp annyi volt az idő, amikor normálisan el szoktam indulni. Mentem az ajtó felé, anya mondta, hogy vigyázzak, mert csúszós az út. Mindig ezt mondja és sosem az, úgyhogy inkább a kenyérrel meg a Nők Lapjával foglalkoztam. Rohantam le a lépcsőn, majd ki az ajtón. Az első lépésnél dobtam egy hátraszaltót. Rohadtul csúszott az út, csoda, hogy nem estem el, pedig már szinte vízszintes voltam a talajjal, onnan sikerült valahogy visszaszereznem az egyensúlyomat. A következő 5 méteren 2-szer csúsztam meg. Elkezdtem röhögni, hogy nyilván most az egyszer csúszik az út. Az életemért küzdve eljutottam mamámhoz. Adta a pénzt, én meg rohantam a buszhoz. Mikor odaértem, vettem csak észre magamon, hogy úgy nézek ki, mint egy szakadt hajléktalan. Izzadt, vörös fej, nem szeretős gatya és a téli cipő, amit egyszerűen utálok. Jó minőségi egyébként, a pár egyik tagjából kijön a nyelv, a másik fél oldalt el van szakadva, ezért lötyög a lábamon. Ennek hatására nehézkes menni benne, erre még jön az, hogy nagyon csúszós. Lihegtem és felmértem magam, majd oldalra pillantottam. 15 méterre mosolygott a júliusi buszos csaj. Az első gondolatom az volt, hogy még szerencse, hogy jól nézek ki. Persze ne kérdezzétek, a busz késett, ezért potyára rohantam. Hát nyilván xD. Én a középső ajtónál szálltam fel, a csaj pedig elől, és pont kereszteztük egymást. Előreengedtem, ő meg megköszönte mosolyogva. Az úton sokszor elröhögtem magam, hogy már annak örülök, hogy egyáltalán eljutok az iskolába, kit érdekel a matek?
A zebránál hozzám nem hű módon elbambultam, mikor a tömeg már a túloldalt volt, akkor indultam el kb. Eszembe jutott, hogy a telefonomon szar a háttérkép, ezért a Kossuth térnél állítgattam. Nehéz volt, mert minden lépésnél megcsúsztam, egy bolond galamb meg előttem totyogott, és nem akart elrepülni. Miatta is majdnem elestem 2-szer, ez mosolyt csalt az arcomra. Beértem még az első óra előtt, előttem ment be egy terembe a ping pongos csaj, és ordította el magát. Minden meg volt, ami kellett reggelre. Ádámmal mentem fel és el akartam mesélni a reggel megpróbáltatásait, de jött Gál is, ezért nem tudtam. Ádám azt mondta, hogy Dávidtól úgy tudja, nem írjuk meg a TZ-t. Felcsillant egy kis remény, mivel ugye semmit nem tudok. Osztályfőnökin valami volt vargás tartott előadást a nemi életről, betegségekről stb, ezért nem tudtunk tanulni. Kinyikék azt mondták, írunk, de Ádám megcsavarta a dolgot azzal, hogy ők nem voltak a pénteki órán fogászat miatt, Dávid pedig igen. A biosz terem előtt is körbekérdeztem sokakat. H. Ádám azt mondta írunk, Szandi azt, hogy lehet nem, Dávid azt, hogy nem, Józsi azt, hogy igen stb. Erősködtem, hogy kérdezzük meg a matek tanárt, amikor kijött a szertárból. Persze hagytam elmenni. Mesi mondta, hogy a lányok a határozott fiúkat szeretik. Ezért rákiabáltam Ádámra, hogy kérdezze meg a tanárt azonnal. Szandi és Mesi nevettek. A biosz nagyon értelmetlen volt, azt sem tudom, mi a téma. Fizikán kikaptuk a dogákat, szokás szerint repkedtek a szép jegyek, enyém 2-es lett. Azért láttam esélyt a javításra és kimentem egy ki nem javított feladat miatt a tanárhoz, aki megnézte, és kérdezte, hogy írja-e rá a 0 pontot. Mondtam, hogy nem szükséges és helyre mentem. Brigi nevetett. Timi szerint ez csak egyszeres súlyozású, ami jó lenne. Kiderült, hogy a töri tanár nem volt 1 hétig, vagyis nem maradtam le semmiről. Sokat röhögtem Krisztiánnal, hogy milyen hülyék néhányan. Jött a dupla ábrázoló geometria. Erika ezúttal sikeresen ideadta a füzetét, és most nagyjából képben voltam. Ádámmal kezdtünk fosni a matektól. Aztán kiderült, hogy nem volt értelme izgulni, ugyanis semmit nem tudtam. 2 órán keresztül szoptam a faszt, baromságokat írtam, mindenre válaszoltam, csak épp a kérdésre nem, mert azt pont nem tudtam. Biztos ami biztos, ráírtam a lapra, hogy hiányoztam, de a többiek állítása szerint a pótdolgozat mindig nehezebb, úgyhogy tök mindegy. A következő témakör a kombinatorika, amiből az egész első csoport szar volt, hála Győrynek, tehát lassan búcsút inthetek a 4-esnek. Ironikus, hogy 0 tanulással mindenből megvagyok 4-es, kivéve abból, amiből a legfontosabb lenne. Egy busszal jöttem Borival, Zsuzsival és Csécseyvel. Bori és Csécsey leszálltak, Zsuzsi pedig mondott két viccet, amin nem nevettem.
Hazaértem és aludhattam 40 percet. Utána csörgött az órám, sokáig azt se tudtam mi van, és hogy miért is kell egyáltalán felkelnem. Végül épphogy sikerült felébrednem, mentem edzésre, ahol egész végig karcsavarásokat csináltunk. Zsolt egyszer odajött, és rajta kellett megcsinálnom. Mikor letérdelt, elkezdte ütögetni a lábam, hogy elég xD Meglepődtem, hogy jól csináltam. Már csak 2 edzés van hátra a vizsgáig. Kemény lesz.

« előző bejegyzés