Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Szerelem, érintés nélkül
A lány szereti a fiút, de fajuk merőben más.
Ő könnyeket is ejt érte, míg párja kifejezetlen arccal szeretetért kiált.
Viszonozni nem tudja, őszinte és rideg,
Ő pedig végig, szívéért remeg.
Remeg a keze, forró a teste, ég a vágytól, de semmi válasz.
Felesleges fecsegés, nem értékes panasz.
Nyög a súly alatt, a csönd nehéz és fájó,
Lassan bezárul minden átjáró.
-Megérintelek, ragadj magadhoz, és ölelj át, tégy velem, mit akarsz, tied vagyok, ne tétovázz. -kértem.-
Hangzik az üres térben, és forro láng izzik a tűzpiros vérben.
Élni nem kár, hisz szeretik egymást,
De mit ér a szeretet, ha nem hoz.... csak gyászt.
Tetteink a múltba vesznek, és könnyek maradnak utána.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Natasha szereti a fiút, aki még csak nem is ember. Sok dolgot tett vele, őszinte szavai néha bántották, néha nem, de fél kimutatni szerelme az érzelmét, mert kegyetlen lenne a vég, számukra, ha napfényre kerülne a kapcsolat.
,,Ő.... durván gondoskodik rólam, de szeret, én érzem. Bár, sose mosolygott rám, nem is nagyon kértem. Meg akarom érinteni, ahol csak tudom, a vele együttlétet soha meg nem unom. Vágyok a közelségére, éltet a szépsége. Bántson engem, ha ez boldoggá teszi, vagy csókoljon és játsszon, ha ezt élvezi, de ne hagyjon el, ne feledjel."
|
