Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2011-02-04
Igazi Pokol
A Sátán fogadta az új áldozatokat, melyek, mint a rég halott halálra ítéltek csúsztak be, mint a férgek a terem padlóján az oszlopok között. Lábaikban a csontok ripityára törve lüktettek a fájdalomtól. „Csak, hogy ne szökjetek el!”. Némelyikük törött csontszilánkjai több helyen átszúrták a bőrt. A démonok kegyetlenül rugdosták tovább őket, a 12 oszlop között. Mindegyikük szeméből bőn folytak a könnyek és még a legrosszabb arcúnak is fájdalom torzította el az arcát. Nyöszörögve kúsztak a Sátán elé. Hatalmas, fekete köd borította. Fehéren világító szemei és hatalmas, fekete kosszarvai látszottak csupán a fejéből. Úgy ült a trónján, mint, aki tudja, ez még csak a kezdet és ennél szörnyűbb kín vár rájuk. És a legjobb: nem tudnak belehalni. A démonok nemsoká távoztak és a 6 tagú nyöszörgő csőcselék, fetrengett a Sátán lábai előtt. Egy kisujjmozdítás. Az áldozatok felemelkedtek a levegőbe, ripityára tört lábuk úgy lógott, akár egy rongybaba lába. A oszlopok mögül előbukkanó kardok a torkuknál felszegezte őket az oszlopokhoz. A hörgő, véresen buborékozó hangok visszhangzottak a teremben. Majd lassan, mélyen belevágva a húsba, a mellkasuktól elkezdett felhasadni a bőr, míg a hasukat ketté nem szelte. Az bűnösök szeme sisteregni kezdett, majd tüzesen égni. Az emberek hörögve ordítani akartak, orrukon és szájukon a vér bőn bugyogott. Miután kiégett a szemük, a testüket átszelő véres hasadásból egy vörös szem nyílt ki. Nemsoká furcsa hangok töltötték be a termet. A sötét sarkokból patkányok, a beárnyékolt mennyezetről pedig denevérek szállták meg a testeket. De csupán a testükön kinyílt hatalmas szem széleit kezdték el rágni. A bűnös lelkek ordítottak, hörögve ordítottak: „A szemem! A szeme…!” Mindeközben elméjük újra és újra lejátszotta a meggyilkolt áldozatok kiáltásait és könyörgéseit. A kinyílt, vörös szem felszíne buborékolt, ahogy forrt fel, de az állatok tovább rágták és ették a szem széleit, és egyre beljebb jutottak. Mikor már az emberek már a halálukat kívánták, az állatok eltűntek, a félig megevett szem úgyszintén. Az emberek szeme begyógyult. Mikor meglátták a másik oszlopra feszített arcát, elordították magukat, majd ők is eltűntek, hogy újjászülessenek egy új gyermekben.
|
