Te ugyan úgy akarsz, ahogy én téged
És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed
Én látom a szemeden ha nem is mondod,
Őrültek vagyunk és nem bolondok

Nem kell más!
Úgy csókolnám a szádat,
Letépném az összes ruhádat,
Ahogy azt nem csinálta még más
Nem kell más!
Amikor a szemembe nézel,
Majd attól a tűztől égsz el,
Amit te bennem gyújtottál
És nem kell más!

Ugye játszottál már a gondolattal,
Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja,
Nem volt elég, csináljuk újra

Nem kell más!
Én mint egy állat,
Elevenen felfalnálak,
Miközben szétszakítanál!
Nem kell más!
Én nem sokat kérek,
Nyelvem hegyén a véred.
Te pedig a torkom harapd át
És nem kell más!

Édes hangon a fülembe súgod:
Engem akarsz, a régit unod

Nem kell más!
Úgy kívánom a szádat
Csókolni a kezed a lábad
Érezni a bőröd illatát
Nem kell más!
Jó a kocsiban a kádban
Jó a fűben, az előszobában
Nekem mindegy, hol jön ránk
Nem kell más!
Nem értek a szóból,
sose legyen elég a jóból!
Örökre elcsábítottál
Nem kell más!
Úgy akarlak téged,
nem érzed, megőrülök érted
Adj hát, nekem egy éjszakát
És nem kell más!

Úgy kívánom a szádat,
Csókolni a kezed, a lábad
Érezni a bőröd illatát