|
Állapotfüggő asszociatív paradoxon.
"- Látni akartuk, képes-e kitágítani a felfogása horizontját és egy rövidke pillanatig sikerült is.
- Mikor fölismertem a paradoxont.
- Pontosan. Akkor a másodperc tört részéig határtalan lehetőségek nyíltak meg ön előtt. Ez az a felfedezés, amiért érdemes élni. Nem a csillagok és ködök feltérképezése, hanem az emberi lét ismeretlen lehetőségeinek megsejtése."
<Star Trek - csillagidő 47988, Q és Jean Luc Piccard>
"Nagy veszteség lenne a Csillagflottának, ha nem tartozna a legénységhez.
Ha úgy érzi, igazságtalan voltam önhöz, elnézést kérek, de ragaszkodom a magas színvonalú munkához, mert tudom, hogy képes teljesíteni."
<Star Trek, Jean Luc Piccard>
"Ha egy kérdés megoldható, felesleges róla aggódni, ha nem, akkor meg nem érdemes."
"Rohanó életed során ragadd meg azt a pillanatot, mikor időtlenül létezhetsz...
A pillanatot, mikor a múlt örömére gondolsz és a jövő kitárja kapuját.
Élj úgy, hogy életed ajándék lehessen mindazoknak, akik szeretnek Téged."
"Egy mosoly nem kerül semmibe és nagyot visz véghez. Gazdaggá teszi azt, aki kapja, és aki adja, nem lesz szegényebb.
Csak egy pillanatig tart, de az emléke olykor örökké él. Senki sem elég gazdag ahhoz, hogy nélkülözni tudná, és senki sem olyan szegény, hogy ne tudná adni. A barátság érezhető jele.
A mosoly nyugalmat ad a fáradt embernek.
Bátorságot önt a csüggedőbe.
Ha valamikor találkozol valakivel, aki nem adja meg neked a megérdemelt mosolyt, légy nagylelkű és ajándékozd meg te őt a mosolyoddal.
Mert senkinek sincs akkora szüksége egy mosolyra, mint aki nem tud mosolyogni másra."
"Végül valamennyien felnövünk... ...és elveszítjük a világról akotott éles képet.
Hiányoljuk a harmatot, a szikrát, a levelek árnyékát, a pókhálót, a pocsolyák csillogását.
Időt vesztegetünk szorongásainkra.
És azt találjuk, hogy a napok tovább sorjáznak, valamennyi elmosódottan, egyik a másik után.
Tartsuk hát vissza a lélegzetünket, és próbáljuk újra felfedezni az apró dolgokat."
/Pam Brown/
[ (C) Minden jog fenntartva - 2003-2021]
|
