Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/141986
|
idézetek
Idézetek és versek
Kedvencek:D
TUDOD, MI A BÁNAT?
Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni,
mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, mi is az a bánat
-----------------------------
Búcsúlevél
Nekem még mindig fáj, az, amit mondtál
lehet, akaratlanul, de megbántottál
eljátszottad minden esélyed
engem elvesztettél, most már végleg.
Bár szerettük egymást, nem nehéz tovább lépni
a lelkembe gázoltál, ezt nem fogom felejteni
ha következőnek látlak erősnek kell lennem
s most elküldöm neked utolsó búcsúlevelem.
--------------------------------
Oh drága magány,
az egyetlen társam,
kivel már az életet,
oly sokszor megpróbáltam,
s mindig ugyanaz ,
csalódások sora,mindig nézz előre,
de vissza soha....
------------------------
Örökké szoríts,örökké fájjon,
örökké lássalak, ne érjél máshoz,
örökkön örökké,érezzem hatalmad,
Elveszteni nem akarlak.
-------------------------
,,A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett."
--------------------------
,,Van aki könnyen kapja meg azt, akit szeret, van aki sír és szenved. Van aki
könnyek nélkül tud feledni, és van aki meghal, mert igazán tud szeretni."
--------------------------
,,Ha majd sírom mellett állsz
S engem többé nem látsz
Írd a homokba csendesen
Őt valaha szerettem..."
--------------------------
Félek tőled, bár nem tudom miért, égék tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak bár nincs rá okom!
--------------------------
Tudom, hogy nagyon tud fájni, mikor szíven szúr egy váratlan szó, s kiderül, ő már mást szeret, és csak meghalni volna jó.
--------------------------
Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba fojtani. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad.
--------------------------
Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted őt. Szerelem, mikor ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: 'Jól vagyok', pedig csak sírni és sírni szeretnél.
--------------------------
A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt, akit a világon a legjobban szeretünk.
--------------------------
Egy rövidke szó, mit kimondani nehéz, főleg neked, kit elérni oly nehéz. Úgy szeretném elmondani amit érzek, de félek, te mindezt nem érted. Lelkem örül, ha csak pillanatra látlak, de mikor nem vagy itt elemészt a bánat, sír a szívem, kérlel a szám, ám hiába minden, csak magány, nézz le rám, szeretlek őszintén, kívánlak teljesen, oly üres nélküled az életem. Szeretném, ha te is rájönnél, kedvesem, nélküled nincs értelme, annak hogy létezem.
--------------------------
Még könnyem folyik, ha arcod látom, édes szerelmem csak átölelni vágyom, még vérzik a szívem, ha rád gondolok, mert nélküled oly magányos vagyok. Még emlékszem az együtt töltött napokra mik számomra felejthetetlenek az óta. Soha én el nem feledlek és újból-újra kimondom: „szeretlek!”
--------------------------
Tudod mi az, szeretni valakit s mikor kérdik büszkén letagadni? Minden utcán őt keresni, várni s mikor jön közömbös durva arcot vágni. Belefoglalni a nevét az esti imába, s azt hazudni sosem gondolsz rá. Becsülni, értékelni gondolatban, s lekicsinylőn elítélni szavakban. Nem írni, mintha nem is érdekelne s könnyekkel elaludni, szemeddel mosolyogni bár szíved ég.
--------------------------
Szeretni valakit, ki ránk se néz. Szeretni, várni, remélni. Mindennap látni, s rádöbbeni, hiába minden elkéstél. Hiába minden? Akkor miért imádkozunk? Miért könyörgünk és miért sírunk? És miért vele álmodunk és miért remélünk, várunk rá? S ha végre ránk néz, vagy végre ránk nevet, a sok-sok szenvedést miért feledjük el? Az az egy pillanat mi örömöt okoz, miért feledtet velünk oly sok bánatot? Ha elutazik messze megy s majd sokára jön vissza, az az érzés, mit ápolunk, nem hívhatja vissza. S közben a józan ész feledtet velünk, mert azt diktálja állj meg, tovább nem mehetünk. Nem szabad szeretni olyat, aki megvet, aki nevet rajtunk. Nem szeret bennünket. Aki örül, mert tudja, hiába remélünk, aki érzi, miatta szenvedünk. De ha a szív e kis motora szeret, hiába a józan ész, nem tilthatja meg az érzést, mit ember nemesít. Nem bír érzelemmel az ész hiába tilt. Nem tehetünk róla, s ha szeretünk, nem mondhatja senki, hogy feledd! Nem mondhatja senki, aki tudja, hogy legszebb az olyan érzés mely tiszta. Nem kell, hogy azt mondd, hogy szeretsz. Ha mást érzel, ne hazudj nekem. Nem kell a szép, de hazug szavad. Mondj inkább rosszat ,de igazat. Először fáj, ha friss lesz még a seb, de később elmúlik, hálás leszek neked. Lehet, hogy egyszer szerelmes leszel s nem viszonozzák, s te kínlódsz, nyögsz, szenvedsz. Úgy érzed nem bírod, meg kell halnod.Gondolj akkor rám, s megtudod, hogy rossz volt.Sétálsz még te is elhagyott utcán, fejed lehajtva könnyeid ne lássák.Zokogsz még te is egy kedves ablak alatt, s hallod, hogy ő odabent ő vígan kacag. Megvetni ,gyűlölni,gyűlölni akarod, de csak becézni,imádni,szeretni tudod. Nem bírsz és nem akarsz nélküle élni,nevetni,küzdeni,harcolni,sírni.S ha eddig elértél, nem fogod kérdezni.Tudni fogod majd:
"Mit jelent Szeretni"
----------------------------
Szeretsz, s
szeretlek:
ennél nagyobb
erő, s hatalom
a Földön mi lehet?
Érzem a Te,
s Te érzed az én
szenvedésemet.
Nem akarok mást:
egy legyek Veled.
---------------------------
Olyan édes vagy,mint a méz,
mert megédesíted napjaimat.
Szelíd vagy,mint egy tündér,
mert megszelídítesz engemet.
Lágy vagy,mint a selyem,
mert meglágyítod szívemet.
Olyan vagy,mint egy álom,
melyből felébredni félek.
Köszönöm hát neked,
hogy vagy nekem,
S mi eddig álomnak tűnt,
mind valóra válhatott VELED!
------------------------------
ágyak tengerében megfürdöm majd Veled,vad, forró éjszakákon a karjaidban leszek,átölellek szorosan a szerelem erejével,hogy érezd a testemet ezer szenvedéllyel,nem múlik el nap, hogy ne gondoljak rád,nincs olyan perc, hogy két szemem nem lát,mert lehetsz távol is, a szívem Érted ver,minden egyes dobbanással új életre kel,mert az érzéseim színes szárnyon repül,szemed csillogásán, ha izzó parázs
hevül,nincs titkos gondolat, mely nem hozzád vezet, hisz Rólad szól a jövőm, s minden képzelet,mert hinni akarom, hogy Veled leszek boldog,szívemben egy kis helyen, másik szívet hordok...
-------------------------------
Emlékszel???
Eszedbe jutott az a régi idő?,
mikor a nap fényesen süt,
Eszedbe jutott ,emlékszel rá?.
akkor szerettem beléd ,
És te fogtad két kezem,
Szerettelek szerettél és szeretném
hogy így élnénk mindörökké!
------------------------------
Szerelmi vallomás.
Annyira szeretlek,
majd' bele gebedek.
Éjjel-nappal rád gondolok,
nézz reám s a tied vagyok.
Annyira szeretlek,
meghalok nélküled.
De ha mégis őt akarod,
panaszra nem lehet okom.
Annyira szeretlek,
gondolom, ezt észrevetted.
mit tegyek,azért hogy felfogd,
benned a végzetemet látom.
S mikor már nem leszel
kiáltom kacagva a neved
s a csönddel versenyre kelek:
s mondom folyton: annyira szeretlek...
----------------------------------
Te vagy a napnak,
Legfényesebb sugara.
Te vagy az Úrnak,
A legszebb angyala.
S te vagy az életem,
Kinek kezébe a szivemet helyezem.
--------------------------------
Gyere vissza
Csak múlnak az évek,
s én nem kellek senkinek.
Visszajössz-e? Talán...
Én itt fogok várni Rád.
Mikor mentél el?
már nem is emlékszem...
hát persze! eszembe jutott,
a szívem azóta nem dobog
Itt hagytál. Csak most fogom fel...
Nem is tudom,mihez kezdjek...
Eddig kitöltötted napjaimat,
de most már csak az üresség maradt..
De mit tehettem volna ellene?
Nem kérdezted a véleményem.
Csak halkan eltűntél,
ugyanúgy,ahogyan jöttél...
De a szívem magaddal vitted,
s ha más nem,ez összeköt minket.
S a távolból üzenem neked:
bármikor jössz is,én itt leszek...
-----------------------------------
|
