"Fülledt, romlott
Nyári nap volt,
Pergett-perge
Vakolat hullt,
Méz-szín korong
Fent az égen,
Szabad madár
Ketrecében,
Pitypang volt
Len hajában,
Keskeny-ovál
Orcájában
Két nagy izzó
Jégszín opál.
Sima tükör
Volt kezében,
Csak a hangja
Tévedett el,
Más hegy ormán,
Más időben,
Más szájában
Indult széjjel.
Lenhaj leány
Boldogsága
Odalett a
Más torkába,
Felmászott
Egy magas fára,
S onnan hullt
A másvilágra."

/Én - Lenhaj leány/