Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Köszönöm
Köszönöm, hogy nem adsz álmot és reményt.
Köszönöm hogy nem akarod felgyújtani a fényt..
A lángot amely régebb csak érted volt
Az a fény ami mára egy pici folt.
Köszönöm, hogy nem vagy egyetlen szerelmem.
Köszönöm hogy sosem szerettél engem.
Nem vallottad be még azt sem ha zavarlak,
S azt sem ha egyszer is felkavartalak..
Köszönöm azt hogy sohasem kerestél,
Köszönöm hogy mindig rám nevettél.
Mosolyod egy más világ volt nekem,
S sosem hittem ,hogy egyszer elveszthetem.
Köszönöm , mert ha adtal volna álmot és reményt,
Ha ujra gyujtottad volna a fényt,
Ha Te lettél volna egyetlen szerelmem,
Ha szerettél volna igazén engem,
Ha kerestél volna mindig,
Ha szemed néha értem sirt volna ,
Az egész életem abból állna,
Hogy veled zuhanjak egy másik világba.
De Te sosem voltál egyetlen szerelmem ,
Csak nevettél ha kimondtam :"Szeretlek"
Akaratlanul irtottad ki belőlem az érzest,
S hogy nem szabad szersselek rádöbbentem már rég.
Így megelégszem azzal amit Te adsz nekem ,
Nem kérek,nem sírok nem követelek.
Hisz tudod a szerelmet ki lehet követelni már,
DE A KÖVETELÉSÉRT SEMMI SEM JÁR!!!
|
