Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
múlt_idézés? fájdalom

ez annyira..

egy "művésznek" a múlt csak múlt, anyag, amivel dolgozik, amit leír, lefest valamilyennek, dalba foglal, mint egy mesét, egy tapasztalatot, mintha mindvégig uralta volna, s mi csak az ő szemével látjuk a dolgokat.
nekem nem csak múlt, hanem jelen is. nem csak egy emlék, hanem fájdalmas űr minden nap.

az első reakció persze naiv vicából jött elő, mégpedig az, hogy ó, azt a képet tette borítónak, amit én csináltam, tehát ki sem törölte, ráadásul hajnali 3-kor jutott eszébe, szóval gondolnia kellett rám. egy pillanatnyi jó érzés, aztán arcon csap a valóság szele. a tipikus "jeleket látsz, ahol nincsenek jelek" effektus. mert jeleket akarok látni.
de ezek nem jelek. nem jelentenek semmit. ha szeretne, írna, nem morzsákat hagyna, hogy felszedjem őket. minél több ilyen jelnek vett dolgot látok, 1 pillanatig boldogság tölt el, aztán visszazuhanok a valóságba és egyre mélyebbre süllyedek. már mindenem fáj..

- miért törölné a képet, hiszen róla készült, és neki nincs miért utálnia engem, soha nem bántottam, ő hagyott ott..
- úgy jutok eszébe, mint mindenki más, a Múlt részeként. nem leszek boldogabb, ha gondol rám, mert közben nem érzi azt, amit én.
- megkérdezték, ki volt a fotós. nem válaszolt semmit. végül is mit írjon? "egy volt bnőm", tényleg, ez ciki. . . hát menj a francba..
- azt írta, ez egy tavaly téli fotó. igen, én meg már 21 éves lettem közben, nem? vicces, hogy január 7-én találkoztunk először, de szerinte ez tavalyi kép..

szóval köszönöm ismét Neked! milyen csodálatos az élet, hogy úgy is tudsz bántani, hogy közben hozzám sem szólsz (:







© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 


© Napfolt Kft. - Médiaajánlat