Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
A lány újra szól
Hajnal Anna A LÁNY ÚJRA SZÓL
Én szeretem, hogy lány vagyok S előtted csupa félelem, És csupa sejtő reszketés, Húzódozás, önvédelem, Mikor te nem is sejted még s csak alig érintett szavad, egy hangra megrebben szemem és lélegzetem elakad…
egyszerre megnyílik a perc, és izzó mélységeken át megérzem lenn az a parázs hogy lehel évezredeken át, minden mélyen át az a csók feltör, megérint és elér… valami vonzó rettenet, amelytől elakad a vér…
mint villámfény, távoli kard, egy villanás szemembe vág, s gerincen át a sarkamig átfénylik rajtam a halál; egy percig fehér láng vagyok, és ami ajkamon lehell a mélyből jövő üzenet, érzed, hogy te gyujtottad fel?
Te vagy a titkos kapcsoló… tán nem tudod mit hordozol, míg fénylő távolt és közelt szivedben eggyé oldozol… Előled rejteném magam te mágnesességgel telített? felszikrázom , ha csöndesen térdemre fekteted kezed.
|