Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2010-09-03
szörcsögés.tán egy pipa?!csak a fejemben mindig egy mondat áll össze.sajnos az előzőt mindig elfelejtem.és parkinson-kóros kezem is remeg. újra szörcsögés. tán a halak fuldokolnak az akváriumban (nem tudom miért akartam először q-val írni). sajnálom a halakat...
kirágott lyukak mindenhol.zoknik.orrlukak.egérlyukak. és bizony foltozni való emlékek is.
ha most megkérdeznéd tőlem, hogyan s miként akarok meghalni, lehethogy tudathasadásos fáradt állapotomban így felelnék.
Ha Isten szól, tán 5 tán 50 év múlva hogy: -Gyermekem itt az idő!
Akkor szívemre tenném fáradt kezem, s szeretteimen végignézve, egy utolsó lelki búcsút vennék mindenkitől. Téli napot képzelnék el, az olyan nyugodt és békés, abban a tudatban hogy én is a természettel alszom el, az első hó alá fognak temetni, és lejönnek a "Mennyből az angyalok" és kézenfognak és felvisznek engem is.
Karszékembe ülnék, forró kakaóról is csak a habot szürcsölgetném le.Olvasnák;esetleg egy fekete borítású könyvet, s hinnék.
Csöndemben a zaj csak halk kopogásod lenne, ki leülsz mellém és meg-megbicsakló hangomat gyönyörűséggel hallgatod.
Szomorúság fog el,de mielőtt még legördülnek a könnyeim megbénulok. Mindenem fáj. Elmúlott életem összeroppant, mégsem emlékszem semmire. Csak egy arcot látok lehunyt szemeim mögött.
S vergődésem közepedte, egy halk második kopogttás dobhártyám sajgó "ajtaján" ;a hangod.
Mint azt suttogod:
-Bi...Luc...Drága feleségem, ne sírj!
|
