Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/121334
|
2004. december 22.Olvasd el!
Sokszor meg vagyunk arról gy"oz"odve, hogy az életünk jobb lesz, ha férjhez megyünk, ha megszületik az els"o gyerekünk, vagy ha megszületik a második. Aztán meg azért vagyunk frusztráltak, mert a gyerekek túl kicsik még ehhez vagy ahhoz és azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek majd, ha feln"onek. Folytatásként kamaszkori viselkedésük miatt vagyunk elkeseredettek.
Meg vagyunk gy"oz"odve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a korszakon túljut. Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni, akkor mikor?
Mindig lesznek különböz"o nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és elhatározni, hogy boldogok leszünk, akármi történjék.
Alfred Souza mondta:
Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezd"odni és az ehhez vezet"o úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos megnemértettség, id"oigényes tennivalók, még nem
törlesztett kölcsönök. Aztán kezd"odik a valódi élet! Végül
megértettem, hogy ezek az "akadályok " a Valódi élet.
Ha íly módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a boldogság. Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát
és élvezzük még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az id"o nem vár senkire.
És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezd"odik az iskola, majd ha lefogyok 5 kg-ot, majd ha sikerül felszedni 5 kg-ot, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, majd ha férjhez megyek, ha végre elválok...
Nem várjuk a péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a házvásárlást. Sem a tavaszt, a nyarat, az "oszt, a telet, sem az élet végét és egy újjászületést, hanem eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a boldogságot "elkezdeni", mint ez a pillanat.
Az életöröm és a boldogság nem úticélok, hanem maga az utazás.
Néhány ötlet mára:
-dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre
-szeress úgy, mintha nem fájna a csalódás
-táncolj úgy, mintha senki se látna
Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:
-sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét!
-sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirályn"ojét!
-sorolj fel 10 Nobel-díjast!
-sorold fel 5 Oscar díja színészt!
Hogy megy? Rosszul? Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap legjobbjaira. A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a gy"ozteseket elfelejtjük.
Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni:
-sorolj fel 3 jó tanárt, aki segített neked azzá válni, aki lettél
-sorolj fel 3 barátot, aki a nehéz id"okben melletted állt
-mondj olyan embert, aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy
- sorolj fel 5 embert, akikkel szívesen töltöd az id"odet
Hogy megy? Jobban? Azok az emberek, akik az életünket különlegessé teszik, nem feltétlenül a leggzdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei. Viszont aggódnak értünk, tör"odnek velünk és mellettünk
állnak minden helyzetben.
Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit
akarsz t"ole? Ki vagy te? Ha megengeded, segítek válaszolni erre a kérdésre. Valószín"uleg nem vagy a nagy- és közismert hírességek egyike, de olyan ember vagy, aki miatt ezt leirtam.
Jónéhány évvel ezel"ott a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezd"odött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a gy"ozelem reményében. A nagy
igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jónéhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyz"o hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszfordult... mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült mellé,
megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon. A stadionban pedig a néz"ok felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott gy"ozelem Az életben sokkal fontosabb
másokat gy"ozelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.
EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT.
Ezek a mondatok egyszer"uek, maguktól értet"od"oek és nincs nagy jelent"oségük, de néha-néha nem árt elolvasni "oket !
-----------------------------------
|
