Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/183535
|
2005. szeptember 21.
Üdvözlöm kedves Zoltán!
Balázs Gábor vagyok, a Babits Mihály Gimnázium történelem és földrajz szakos tanára.
Elsősorban azért vállaltam el,hogy előszót írjak ehhez a kiváló jegyzetgyűjteményhez, mert szeretném felhívni becses figyelmedet arra, hogy mekkora hálával tartozol eme mű jogos tulajdonosának.
Ő, aki kétséget kizáróan legjobb tanítványaim egyike volt, saját érdekeit háttérbe szorítva csakis a te előremeneteled megkönnyítésével foglalkozik, és megad neked mindent, amire egy érettségi előtt álló diáknak szüksége lehet.
Talán fel sem tudod fogni, hogy ez mennyire becsülendő dolog. Hiszen a mai elvadult, elszürkült és elidegenedett világban nem sokan vállalkoznának ilyen nemes feladatok elvégzésére. Ezért szeretnék rávilágítani arra, hogy mekkora tisztelettel és hálával tartozol ennek a fiatalembernek, aki - időt és energiát nem sajnálva - először levette a könyvespolcáról, majd saját öccsét kényszermunkára kötelezve eljutatta hozzád ezeket a – más által vérrel és verejtékkel lejegyzetelt – dokumentumokat.
Talán arról sem kell beszélnem, hogy az érettségi sikeres letétele nem a végcél, hiszen ez csak megnyitja előtted a kaput egy új világ, a felnőttek világa felé,ahol szabad lehetsz és önállóan dönthetsz a téged érintő kérdésekben, sőt mi több különböző fontos jogot is magadénak mondhatsz majd.
De soha ne feledd, hogy a szabadságot csak úgy élvezheted, ha képes vagy felelős döntéseket hozni, és ha teljesíted a jogokkal együtt járó kötelességeket is.
Márpedig neked minden esélyed megvan arra, hogy megszerezd a jogokhoz való jogot,melynek egyetlen feltétele az érettségi bizonyítvány. Azonban, ahogy említettem is, minden jog együtt jár valamilyen kötelességgel, és emiatt kötelességednek kell érezned, hogy gondoskodj azokról, akik biztosították számodra a magasabb rendű élet lehetőségét.
Így hát sose feledkezz meg nagy jótevődről, az emberről és barátról, aki nélkül egy Senki lennél, aki nélkül az érettségi közelébe se jutottál volna, és aki mindent feláldozna azért, hogy te sikerrel vehesd a rád váró akadályokat.
Tiszteld őt mesteredként és halmozd el minden földi jóval, hogy soha ne szenvedjen hiányt semmiben, és hogy életét ne árnyékolja be egyetlen viharfelhő sem, hiszen ő emelt ki a sárból, és ő fedezte fel a benned rejlő tehetséget, melyről talán még te sem hitted el, hogy egyáltalán létezhet.
Végezetül pedig csak ennyit mondanék:
Légy rá méltó!
|
