Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/37477
|
elgondokodtató
Csak kell találni egy embert, aki gyönyörűnek hív és nem csak csinosnak. Aki felhív, amikor bele vagy gabalyodva, aki fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol.
Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy, aki a barátai előtt is fogja a kezed.
Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy mennyire
érdekled őt és hogy milyen szerencsés, hogy vagy neki.
Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja, ".......Ő az."
_________________________________________________________________no tom ki írta de nagyon tetszik
Fizika óra van,én mellette ülök.nézem a fénylő,fekete haját,a gyönyörű zöld szemét...ő rámnéz,és mosolyog.de ő nem úgy néz rám,ő csak az úgymond "legjobb barátom".vége az órának,vége a napnak,ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem.én odaadom neki,ő rámmosolyog,az arcomra nyom egy puszit,és azt mondja,köszi.én el akarom mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám és én ezt tudom.másnap találkozunk a suliban,mellette ülök,sír...sír,mert szakított a barátnőjével.én megvigasztalom,ő átölel...érzem,hogy majd kiugrik a szívem.egy órán keresztül a karomban fekszik,aztán rám mosolyog,az arcomra nyom egy puszit és azt mondja,köszi.én el akarom mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám és én ezt tudom.telnek a napok,az évek,látom hosszú talárban,az érettségin,látom,amikor átveszi a bizonyítványát.ő rámmosolyog.én el akarom mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám,és én ezt tudom.együtt megyünk a főiskolára,de telnek az évek,és már a diplomaosztón találom magam.ő még helyesebb,még szebben mosolyog,még szebbek a zöld szemei.az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit.én el akarom mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám,és én ezt tudom.eltelik rengeteg idő,én minden héten beszélek vele telefonon.és akkor megkapom a szörnyű hírt.ott állok a koporsójánál,ami nyitva van,látom a fehér arcát.potyognak a könnyeim.nem mosolyog rám,nem kapok tőle puszit.el akarom neki mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő már nem tudhatja ezt...később felmegyek a szobájába,megtalálom a naplóját,és a következőket olvasom: " rámosolygok,az arcára nyomok egy puszit.el akarom mondani,hogy szeretem,el akarom mondani,hogy akarom őt,és hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám,és én ezt tudom."
Hmmm...elgondolkodtató...pussz
|
