Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/261684
|
Hópihus interjúja bellával
KÖZKÍVÁNATRA – A LÁNY, AKIRE MINDEN TEVÉKENY TEVE KÍVÁNCSI
Interjú bellá-val
A lány, akivel most beszélgetünk, egyike a legnépszerűbb Tevékeny Tevéknek – amit ő nem is tudott magáról. Igen meglepődött, mikor felkértem őt erre az interjúra; de ezt kellett tennem, hisz az utóbbi hetekben rengeteg levelet kaptam a karaván tagjaitól, amiben azt kérik, ha lehet, róla szeretnének olvasni, őt szeretnék megismerni. Betti először elcsodálkozott, majd kötélnek állt – így semmi akadálya annak, hogy megismerjük őt, a marosvásárhelyi 19 éves nagylányt, bellá-t!
- Mesélj hát magadról, ha már így alakult: hogy hívnak, hány éves vagy, hol élsz és kivel?
- Tóth Beátának hívnak, 19 éves vagyok, és Erdélyben, azon belül Marosvásárhelyen lakom mamámmal és anyával. A szüleim elváltak és így anyával mamához költöztünk és itt éldegélünk.
- Mivel foglalkozol, mik a terveid a közeljövőre?
- Jelenleg pihenek, nincs állandó munkahelyen. Hétköznaponként egy gyógyszergyárban dolgozom, ahol tejport csomagolok. Nem nehéz meló és szeretem is. Jövőre egyetemre készülök, viszont elbizonytalanodtam, hogy milyen szakra menjek: több dolog van, amit szeretek, ezek között ott van a fotográfia, az idegenforgalom, és a nyelvek.
- Vagyis a középiskolát már kijártad. Nem volt ez olyan régen, nyilván emlékszel még: mi volt a kedvenc tantárgyad, melyiket nem szereted, és milyen tanuló voltál?
- Hát, valóban nemrég volt, és kifejezettem mondhatom, hogy hiányoznak azok az évek. Fura, hogy reggel nem kell korán kelni, és készülni suliba menni, meg az osztálytársaim is hiányoznak, de velük néha összefutunk, meg telefonon is tartjuk a kapcsolatot. A kedvenc tantárgyam – nem is tudom, hogy volt-e olyan. Minden esetre szerettem az angol, a románt, a magyart, meg a törit is. Közepes tanuló voltam, most 12. végén az átlagom 8,26 lett. (Romániában 10-ig osztályoznak.)
- Így, hogy nem jársz már iskolába, és ahogy mondtad, ebben az évben leginkább csak pihensz, nyilván több szabadidőd lett. Mivel töltöd?
- Sok szabadidőm nincs, de amennyi csak van, próbálom beosztani, hogy mindenkivel foglalkozzak. Néha itthon anyuval teszünk-veszünk, máskor meg barátaimmal elvagyunk. Meg tevézek, csetelek. Na meg apához szoktam menni.
- Hogyan töltöd majd az ünnepeket, a karácsonyt és a szilvesztert?
- Karácsonyra még nincs semmi tervem, azt általában családban töltjük. Akkor ebédre szoktunk menni másik mamámhoz, meg bátyámékhoz, ajándékot "cserélünk". Az én ajándékaim mind saját készítésűek, tavaly gyertyatartót csináltam, idénre még semmi ötletem. Majd a Magazinból merítek ötletet!
A szilvesztert a barátaimmal töltöm. Lassan már szokás, szinte minden évben velük bulizunk. Éjfélkor kimegyünk a főtérre tűzijátékot nézni, és utána haza és folytatódhat a buli!
- Ha barátok, buli, akkor szerelem is?
- Szerelem… Lehetne több sikerem is benne! Ámor nyila még nem talált el egészen. Komolyabb kapcsolatom még nem volt, de nem is bánom, csak most érzem úgy, hogy jöhet az a valaki, akivel hosszabb kapcsolatot szeretnék!
- Azért a nagy ünnepi készülődésben, bulizásban szakítasz majd időt a tevédre is?
- Természetesen! Hisz elég régóta tevézek már, és most, mióta tevéim a TTK-ban vannak, ki nem hagynék egy napot sem!
Régen is volt tevém, aki nem volt karavántag és akkoriban még nem volt netem és így ő meghalt, még a nevére se emlékszem már. Tavaly találtam rá ismét a TC-re és azóta itt vagyok. Mára már 5 tevém van, és mindegyikkel szívesen foglalkozom.
Bellá 3 hónapja született, amikor egy másik tevémet ellopták. Rá egy hétre kaptam egy karavánmeghívót, ami a Tevékeny Tevéktől volt, és úgy döntöttem belépek, semmi veszítenivalóm. Jól tettem, nagyon megszerettem itt és amikor csak lehet csetelek, beszélgetek a többiekkel.
Nagyon megszeretettem ezt a karavánt és a benne levő emberkéket is. Barátaim is lettek, és nagyon szeretem őket! Itt vannak nekem, így virtuálisan is, és segítenek, ha bajban vagyok, vagy tanácsra szorulok, akár csak te. Remélem, majd személyesen is találkozom velük!
- Ha már a csetelést említetted, beszéljünk egy kicsit arról, milyen csetadminnak lenni a karaván szobájában? Hisz egyike vagy azon keveseknek, akiknek állandó adminjuk van nálunk – megbízhatóságoddal szolgáltál rá, annak ellenére, hogy nem számítasz igazán régi Tevékeny Tevének.
- Szeretek admin lenni, bár voltak már rendetlenkedők, akiket ki kellett rúgnom. Ilyenkor többször figyelmeztetem őket, ám ha ez is kevés, kénytelen vagyok őket kirúgni.
- Más fontos feladatod is van a karavánban: a TTK-Híradó. Ezt hogyan készíted?
- Mindig kíváncsian várom leveled, amiben megkapom, miről is kell írom. Elgondolkodom rajta és nekilátok a feladatnak. Jegyzeteket készítek egy lapra, ahová felírom a lehetséges interjú alanyokat, a kérdéseket és máris nekifogok.
Ha fogalmazást kell írnom, azt a végére hagyom, addig elgondolkodom, hogy mit is írjak, hogy senkit se sértsek meg, meg megfeleljen a feladatomnak.
- Még valami: a tehetségkutató; az előzőn elég sokáig eljutottál, ám nem nyerted meg. Indulsz-e a következőn is?
- A paint-re csak kíváncsiságból jelentkeztem, ahhoz képest az utolsó előtti fordulóban estem csak ki. Nem gondoltam volna, mert én tudom magamról, hogy nem vagyok jó paint-rajzos.
A fotós tehetségkutatóra már jelentkeztem, már nagyon vártam. Szeretek fotózni, meg rajzolni is. Tehát a ceruzarajzos tehetségkutatót is várom már!
- Egyébként mi mindent nyertél eddig, mióta a karavánban vagy?
- Hűha… már háromszor nyertem 3-3 datolyát, amit az eurókból kaptam. És legutóbb szeretetgyűrűt kaptam, aminek nagyon örvendtem, köszönöm még egyszer!
- Bár nem voltál még akkor a karavánban, de nyilván hallottál a TTK sorozatos feloszlatásáról. Azt hogyan élted meg, ill. a mostanában is folyamatos, ellenünk való támadásokról mi a véleményed?
- A feloszlatásokkor még valóban nem voltam Tevékeny Teve, így csak olvastam a történtekről: le a kalappal azok előtt, akik még mindig itt vannak és kitartanak! Én is azt tettem volna!
Ami meg mostanában volt, az felháborított, nehezen viseltem! Elképzelni sem tudtam, mikre képes az ember, csupán mert féltékeny (vagy ki tudja, miért?). De én kitartok, nem fogok mindenféle jöttmentekre hallgatni!
- Már csak egy kérdésem maradt, Betti, amit minden interjúalanyom megkap, így nem úszod meg te sem: milyennek képzeled az életedet 10 év múlva?
- Ez nehéz kérdés… Nem szeretnék valami különösebb célt felállítani magamnak, viszont tíz év múlva már a 30-at fogom írni (még belegondolni is rossz!), remélem akkor már családom lesz. Meg egy sikeres karriert is szeretnék.
- Hát minden jót neked: családot, karriert, Ámor nyilát – és mindent, amit csak szeretnél! Örülök, hogy megismerhettünk, és annak is, hogy ezzel az interjúval teljesíthettük sok-sok Tevékeny Teve kívánságát!
Tudod mit? Az utolsó szó legyen a tiéd! Van-e még valami, amit szeretnél elmondani?
- Köszönöm a lehetőséget az interjúra! El kell árulnom, hogy mindig is kíváncsi voltam, hogy készíted őket. Nagyon örültem, és köszi azoknak is, akik rólam szerettek volna olvasni!
Meg előre is BOLDOG KARÁCSONYT a Tevékeny Tevéknek, és ha már itt tartunk, akkor Boldog Mikulást is!
Köszönöm a lehetőséget, és azt is, hogy Tevékeny lehetek!
|
