Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/123017
|
Öröm
Amikor egyedül vagyok,
mindenki ott van velem:
a csend,
a puszta,
az örökké fújó szél,
a virágok illata,
a messzimadarak röpte,
a nádas bölcs bólógatása,
az árokpart kusza füve,
a békák éneke,
az átölelt világ,
a felhők mögül előbukkanó nap,
az elfeledett léptek,
a semmivé foszlott emlékek,
a csendbe oldott hangok,
a vágyak,
a lehetőségek,
a tettek,
az akarás,
a remény,
az öröm,
a lemondás,
a cél,
az Igen
és ott vagyok én
és Isten
s ha elnézek messze,
mert nincs akadály
a távoli láthatár tiszta kék,
nincs kétely, köd, homály,
csak erő
és levegő
a tüdőnek,
a szívnek,
a léleknek,
a sejteknek,
a vérnek,
az ereknek
a múltnak,
a félelmeknek
s akkor
elindulok a göröngyös úton,
amely a szomszéd tanyához vezet,
s amelyet soha el nem érhetek,
mert csak álmaimban létezett,
hogy legyen merre mennem...
s ha utam közben azt kérdezik:
Merre mész?,
felelem:
Előre, mindig előre!
mert az út a lényeg,
s majd a cél,
a lépések,
s az útmenti fák,
mik alatt hűvös árnyék hív
röpke pihenőre
és az álomtanyához
sohamegérkezés
a menés, a menés...
egyedül
az Úton
végig
míg el nem fogy - soha
egyre magasabbra,
egészen az égig,
ahol csodák várnak rám,
mint vártak az Úton végig:
csodák - jutalmai az Útnak
mert eljutok oda,
ahol minden Utak egybefutnak
és már csak kopognom kell
mert a legnagyobb csoda itt van közel:
túl a Kapun, túl az árnyakon
Te vársz rám, kire én is vártam nagyon
s jártam Érted Utam szüntelen
hogy hozzád érjek
Életem...
egyedül...
örömben...
végig...
#ŐriIstván : Öröm
|
