Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
Kegyelem (Reményik Sándor)


KEGYELEM
(Reményik Sándor)

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Aztán elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdhetsz.

Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéböl nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárul ki átokra, immáron,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled.
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed tenyeredbe hull.

Akkor - magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától.-.minden elcsitul,
Akkor – mgától éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem

Ez a magától: ez a Kegyelem:







© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 


© Napfolt Kft. - Médiaajánlat