[Szerepes]

Minden évszaknak megvan a maga gyönyöre, ha ölni kell..
Jó télen ölni. Amikor a frissen esett ropogós fehér hóra ráfekteted a meztelen, összekötözött testet. Végignézheted, hogyan távozik belőle az élet. Végigsimíthatsz lassan a szúrt sebein, amiből szaporán folyik ki a vörös nedv a fehér hóra. Öledbe rakhatod a fejét és időnként visszahívod az életbe egy-egy kézszúrással, hogy egy pillanatra újra életre keljen, és lásd a szemében az öntudat pislákolásának utolsó lobbanásait. Minden évben megismétled ezt a mozdulatot, és érzed, hogy minden alkalommal egyre hidegebb lesz a bőre.
Amikor bőre elszürkült már levághatod róla a köteleket, kiveheted a szájából a rongyot, leülhetsz mellé és sírhatsz, miközben látod, hogyan keverednek össze a könnyeid a már megfagyott vérrel.

Jó tavasszal ölni. Amikor kizöldülnek az első levelek és a fáknak újból dús lombkoronájuk lesz. A természet újból elkezd virágozni és élni mint egy élő organizmus. Ilyen napokon jól esik friss ágakat törni és lemenni a pince mélyére, ahol a padló és a plafon közé kifeszítve vár téged egy lány.Kiveszed a rongyot a szájából, hagyod, hadd sikoltozzon, néhányszor körbejárod, aztán ráméred az első ütést.
Kiáltást kiáltás követ, ahogy fokozatosan elborítja a vágások hálózata és a vér bíboros színe.
A piros vércseppek, mint virágok száradnak rá, még élne, amikor ott feküdne a testén átsarjadó virágok között, és utolsó lehelete elvegyülne a virágok tavaszi illatával.

Jó nyáron ölni. A meztelen test nyáron a legtermészetesebb és a legvédtelenebb.
Leversz kint egy tucatnyi cölöpöt és kicipeled a legyengült lányt a pincéből. Aztán lekötözöd, kezét-lábát szétfeszíted, amilyen szélesre csak tudod. A lány meztelen, mintha csak nudista strandon lenne. Tudja, hogy hamarosan meg fog halni. Jól eső dallamként hallgathatod testének rezgését, amely finoman reagál mindegy egyes mintára, amit nagyítóval a bőrébe égetsz. Az összegyűjtött napsugár behatol a bőrébe. A test elszenesedik, a szemed láttára.

Jó ősszel ölni. A vér nem látszik a rozsdás leveleken, a vérvörös tócsákban. Engedd a lányt a szabadon meztelenül megkötözve és adj neki menekülési időt. Hagyj, fusson az életéért, az erdőből úgy se talál ki. Majd íjjal vedd üldözőbe, és mint vadász a vadat, vadászt le. Csak a lábára célozz. Ha eltaláltad vidd vissza a meleg pincébe, szedd ki a rongyot eltorzult szájából és hagyd, hogy kisírja magát. Nyald le a vércseppeket a nyilaid ejtette sebekről és gyógyítsd meg a sebét. Amikor végeztél, ismét kötözd meg, vidd ki és ismételt meg az egészet újra.Az ősz lassú haldoklás időszaka. Nincs hová sietni. Van rá idő, hogy a levelek elfonnyadjanak, az ágak lecsupaszodjanak, az égen ólomszürke felhők ússzanak. Amikor már könyörög, hogy küld a másvilágra fogj egy kést, és öld meg néhány szúrással, amíg csak el nem kezdődik a tél…