A lovam-Az életem
A lovasok-A barátaim
Az istálló-Az otthonom
A lovaglás-Az életem.
mert lovas szív,lovas lélek,lovas leszek amíg élek.

A megkínzott ló szenvedése
Embervérért kiállt az égre.

Lovas hiszekegy
Hiszek egy lovamban,
Hiszek egy akadályban,
Hiszek az ugrás magasságában.
Hiszek a Magyar lovasnemzet feltámadásában.

A magyar mindig is lovas nép volt és lesz és igenis büszke vagyok rá,hogy az őseim magyarok voltak és lovasok,nem véletlen lettem hát én is az.

A lovak álma a szabadság, zabla nélkül élni.Vágtatni a pusztában,a széllel szembe nézni.A lovak álma az igazság,adni, sose kérni.Nem rohanni a semmiért,ellátni a célig.A lovak álma a család,csikókkal együtt lépni.Mutatni nekik az életet,a múltról mesélni.A lovak álma a csillagok,mindig remélni.Hol valaha volt a föld,oda vissza térni.A lovak álma nem eladó,a szemük beszédes.Féljen,aki ellenáll,ha megindul a ménes.A lovak álma nem eladó, a szemük beszédes.Féljen,aki ellenáll,ha megindul a ménes.A lovak álma nagy vihar, mely rendet teremt végre.Dörgő villámok után élet lesz az élet.A lovak álma a szenvedély, a bot nélküli élet.Ki tudja,mi a szeretet, náluk mindent elérhet.A lovak álma egy hely,hol az utak összeérnek.Hova gyűlik sok ember s égig szól az ének.A lovak álma egy istálló, oda fáradtan betérni.Egy simogatás attól, ki a lovak álmát érti.A lovak álma nem eladó, a szemük beszédes. Féljen, aki ellenáll,ha megindul a ménes. A lovak álma nem eladó, a szemük beszédes. Féljen,aki ellenáll, ha megindul a ménes. A lovak álma nem eladó, a szemük beszédes. Féljen, aki ellenáll, ha megindul a ménes. A lovak álma nem eladó, a szemük beszédes. Féljen, aki ellenáll,ha megindul a ménes-

Imádkozz.De ne azért,hogy megkaphasd amit szeretnél,hanem légy hálás azokért,amiket eddig kaptál.

Magyar vagyok
Hun és avar,
íjfeszítő szkíták
büszke utóda.
Tudom,hogy Róma
romjain a barbár hordák
egymást ölték halomra
és dühöngött a pestis
amikor itt már régóta
Isten országa volt.
Tagadni kár,
kölnit a koszra
pogányok keze locsolt.
Ne magyarázza senki nekem,
hogy halbőrszagú a múltam,
hogy innen-onnan loptam a szavakat,
hogy mindent máshol tanultam.
A lényeg a lélek,a középkor
máshol volt sötét,
máglyahalálba Galileit nem nálunk küldték.
Tagadni kár,
kölnit a koszra
pogányok keze locsolt.
Magyar vagyok.
Hun és avar,
íjfeszítő szkíták
büszke utóda.
Tudom,hogy Róma
romjain a barbár hordák
egymást ölték halomra
és dühöngött a pestis
amikor itt már régóta
Isten országa volt.
Tagadni kár,
kölnit a koszra
pogányok keze locsolt.