Szia!
Amikor x évvel ezelőtt megszületett a tevém, írtam ide pár dolgot,de nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig bírja, de ha idáig bírta, már csak poénból is megtartom.=)
Olasz -magyar kéttannyelvű gimibe járok,úgyhogy akinek kedve támad olaszul csevegni nyugodtan írjon:)!
Világ életemben Pesten éltem, de életem következő 3-5 évét szeretném Sopronban tölteni EMK-n az ötlet onnan jött, hogy imádom a természetet, erdőket járni, sportolni, és esélytelennek tartom, hogy a négy fal között töltsem el egész életemet, persze ez az elképzelés még változhat...
Ami nem változott:zene: mindent meghallgatok, de a legnagyobb kedvenc Charlie Tátraival karöltve.
a divat majmolása sem lett még mindig urrá rajtam
Nem vagyok az az álmodozó tipus, de van 1 valami, amit remélem lesz módom megvalósítani: egy Harley!
Ami változott:szinte minden, mondhatni újjá születtem.
Szeretnék egy olyan világot, ahol nem rohan mindenki és van időnk megkérdezni a másiktól azt, hogy hogy van, és talán arra is, hogy meghallgassuk érdeklődve a válaszát, ami nem annyiból áll, hogy jól.
Jó lenne, ha az emberek figyelnének egymásra, ha a gyerekeket nem a TV, számítógép.... nevelné.
Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy az, hogy valaki szeret, az nem magától értetődő, azért tenni kell, ápolni kell a kapcsolatokat, akár barátokról, társról, vagy a családtagokról van szó.
Élj úgy, hogy később ne bánd meg!Csak az tud igazán előre nézni az életben, aki megbékél a múlttal, az ellen lázadozni, azon rágódni nincs értelme, úgyse tudjuk megváltoztatni...a hibákból tanulni kell, a hibák, pofonok pedig szükségesek, ahhoz, hogy az ember felnőjön.De ha fel is növünk, játszunk tovább és ne felejtsük el a bennünk élő gyermeket!
2-3évvel ezelőtt írtam mindezt,azóta pár dolog meegváltozott...
másfél éve olaszországban élek, megváltozott minden, egy másik világ:) az emberek közvetlenek, jókedvűek, a 90 éves néninek bácsinak is van társasági élete, itt még a családi kapcsolatok jelentenek valamit...
két ember sok szenvedés, harc,bukás és talpraállás után egymásra talált és most együtt sírunk, nevetünk, tisztelve és szeretve egymást:)
Délolaszország gyönyörű, de megvannak a saját problémái, de a szívem mindig hazahúz!!!
Szép napot!