Sziasztok,

Nem tudok úgy beállani egy sorba, hogy ne lógjak ki belőle.

Hiszem, hogy minden embere egyenlő, még, ha ezért naívnak neveznek is.

Szeretek olvasni, írni, zenél, festeni és mindent, ami kreatív.

PTE végzős joghallgatója vagyok és imádom a leendő szakmám. :)

Röviden ennyi:

És hosszabban itt az egyik szösszenetem, jó régi, de még aktuális:

"Néhanapján nem igazodom ki ezen a zavaros egyvelegen, amit világnak nevezünk.
Olykor nem értem se a gyönyörűséges, mégis fájdalmas lehetőséget, amit életnek hívunk, sem pedig azt az ütközőkkel teli versenypályát, amely furcsa rendszerünk alapját adja, s társadalom névvel illetünk. Ami pedig a legjobban meglep, hogy "bölcs" társadalmunk mennyire toleráns az értemetlenséggel szemben. S milyen erővel harcol a teljes értékű, értelmes, csak éppen a csorda akaratával nem egybevágó dolgok ellen.
Sosem értettem.
Talán, nem is fogom.
Én valahogy, tudatosan vagy tudattalanul, kívülről szemlélem ezt a gépezetet. Próbálom külön-külön megvizsgálni a fogaskerekeket, csavarokat, a már régen rozsdás, de mind a mai napig használt agyonnyüstölt alkatrészeket.
Magam is része vagyok a gépezetnek.
Jól teszem-e, hogy ellentétes irányba forgok a többi fogaskerékkel? Attól, most még nem szerezhetek bizonyosságot.
Egyenlőre csupán élvezem, hogy részt veszek és mégis kimaradok a játékból"

Aki végig bírta olvasni az komolyan dobjon meg egy levéllel.
Kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán végigolvassa-e valaki.
Na, pusz :D