[ (Főleg) Privátban is állok bárki rendelkezésére, de ésszel kérem..~]

"Vagy egyedül vagyok, és összesűrűsödik körülöttem a bizonytalanság és a félelem, és a feszültség nem oldódik bennem, vagy barátok közt vagyok, felpörgetem magam, "társasági" módra viselkedem, és amikor hazajövök, még feszültebb vagyok, mint mikor elmentem. Ezt persze nem lehet szenvedésnek nevezni. A kín nem kézzelfogható."

Shizukane Chou.
Az ember nem gondolná, hogy alig múlt 23 éves. Alacsony,alig 163 centiméteres magasságával, karcsú, törékeny alkatával, bájos pofijával ritkán tippelik nagykorúnak. Noha öregedni sokat már nem igen fog..
Szemei vörösekké váltak a rabul ejtő kék helyett, s gesztenyebarna tincsei is kékekké váltak.
Története különös és kissé tragikus.
Hogy mi a különlegesség benne? Nem más, minthogy ez az aprócska loli lány bizony egészen 20 éves kora óta rendőrként dolgozott. Igen a munkája már múltidő, ahogyan az élete is.
Alig pár hónapja egy kis élelmiszerbolt rablásához riasztották társával együtt. A gyakorlatlan rabló idegességében hadonászva elsütötte a pisztolyát, s a golyó a lányt találta el. Rögtön kórházba szállították, de segíteni már nem tudtak rajta. A fiatal hölgy másnap éjjel életét vesztette. gyászolni nem gyászolta sokáig senki, ugyanis egyetlen macskája volt a családja, aki gyakorta látogat ki a sírjához.
Hogy azóta? A hölgyemény képtelen volt beletörődni a halálába, így makacsul inkább itt ragadt a földön. Sem a Pokollal, sem a Mennyekkel nem tudott megbékélni. Bizony szellemmé vált, de a Túlvilág megkönyörült a fiatal halotton, így annyi erőt adtak számára, hogy minimális mágiára képes legyen, ezen felül testét kézzel foghatóvá varázsolhassa hosszabb-rövidebb időre.
Munkáját pedig azóta sem volt hajlandó feladni. Bőszen a bűnözők nyomába ered, minden kérés nélkül. Az egyetlen probléma, hogy nem csak a Mennyek ajándékozta meg, hanem a Pokol is észrevette. Egy értéktelennek tűnő üveggömböt őriz elhagyatottnak hitt otthonában. A gömb belsejében egy zokogó, leláncolt angyalt ábrázoló, apró szobrocska pihen, vérnek tűnő, piros folyadékban, amely majdnem az egész gömböt eltelíti. Mintha az angyal épp belefulladni készülne. Ez a gömb számára egy béklyó,s csak addig van biztonságban, míg az az ő tulajdonában áll. Ha egy idegen megkaparintja teljes jogú hatalommal bír a nemrégiben lett szellemlány felett.
De ki lenne oly botor, hogy egy szellem lakta házba merészkedjen egy ilyen értéktelen ócskaság miatt, nem igaz?
Mivel most szellem még úgy sincs senkije, csak a néha hazakevergő macskája társaságát élvezheti.

"Régen megtanultam már, hogy megelégedjek a saját társaságommal, így nem éreztem a másokat gyakran kínzó magányt."