Most (2013.09.15.) jutott eszembe, hogy van egy 10 éves tevém, ami sok szép régi emlékhez fűz. Hiába, sajnos nagyon gyorsan telik az idő, visszamennék akkorra, amikor ezt a tevét létrehoztam... :)

----------------------------------------------

Amúgy egy értelmes és jókedvű embernek tartom magam, ha hasonló lány vagy, akkor szívesen ismerkedek is. :)

----------------------------------------------

A világ egyik legszebb zenéje a világ egyik legjobb filmjéből (ha nem A...).
https://www.youtube.com/watch?v=4cM1aVESfYk

----------------------------------------------

Ez nagyon nagy:

Tisztelt uram!

A baleseti jegyzõkönyv 3. rovatába írott válaszommal (A baleset oka: átgondolatlan tervezés) kapcsolatos, a részletek iránt érdeklõdõ levelére az alábbi - remélem kielégítõ - leírást áll módomban közölni:

Kõmûvesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam hogy valamennyi (utólag lemérve mintegy 110 kilogramm) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, a téglákat nem fogom kis részletekben, kézben lehordani, hanem az épület oldalára szerelt, teherszállításra szolgáló csigával eresztem le. A csigakötelet a földszinten kikötöttem, felmentem a tetõre és a kötél végén lévõ ládát megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet, és erõsen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kilogrammnyi téglát. A baleseti jegyzõkönyvbõl megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 83 kg. Meglepetésemben - amit az okozott, hogy hirtelen felemelkedtem a földrõl - elveszítettem a józan ítélõképességemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Így aztán nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdtem az épület oldala mentén. Körülbelül a harmadik emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentõs sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata koponyatörésemnek, a kisebb zúzódásoknak és a törött kulcscsontomnak, amit a baleseti jegyzõkönyvben már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet egészen addig, amíg jobb kezem két ujja két ízület mélységben megakadt a második bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és fájdalmaim ellenére is erõsen tartottam a kötelet Körülbelül ezzel egy idõben a téglákkal megrakott láda a földre csapódott, és az ütõdés erejétõl letörött az alja. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától, a láda mindössze 24 kilogrammot nyomott. Hagy emlékeztessem ismét a testsúlyomra. Ahogy azt bizonyára elképzeli, gyorsan esni kezdtem az épület fala mentén. Körülbelül félúton találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és jó néhány hiányzó fogam. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való ütközés annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze könnyebb gerinc és medencecsont sérüléseket szenvedtem. Azonban látva a himbálózó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan ítélõképességemet, és elengedtem a kötelet …