"Együtt rohantak végig az utcákon; akkor még sóvár kiváncsisággal néztek meg mindent, csak később lettek olyan szomorúak, kiégettek, üresek. Akkor még táncolva járták az utcákat, mint két parádés majom, én meg csak battyogtam utánuk - ezt csináltam egész életemben; mindig csak cammogtam azok után, akik érdekeltek, mert engem csak az őrültek érdekelnek: azok, akik őrültül szeretnek élni, és őrültül szeretnek beszélni, akik sóvárognak a megváltás után, és mindent egyszerre akarnak; akik soha nem ásítoznak, és nem mondanak közhelyeket, hanem egyre égnek, égnek, mint a meseszép, sárga petárda, amely robbanáskor ezernyi szikrát szór az égre, és kék pont ragyog a közepén, aztán az is szétpukkan, s az emberek elragadtatva kiáltanak fel."