|
Tibor (L) naplója
Líf [4744 AL], gazdája Tibor (L)
2005. június 18.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4744
|
2005. június 18.
Jeee! :op
Voltam kirándulni Székesfehérváron kedves ismerősökkel. :o) Tök jó volt. :o)
De nagyonn elfáradtam; s miközben utaztam hazafelé a vonaton, arra gondoltam, hogy a kalauznak az egész élete rohanás, hisz száguld vele a vonat, hol ide, hol oda. Fura egy élet..
Arra gondolok most, hogy egy autós utazásban nem lehet ennyire elfáradni, szerintem. Vajon azért-e, mert az autóban kevesebb mozgási lehetőségünk van, azaz helyhezkötöttebbek vagyunk, mint egy vonatban? A helyhezkötöttséges gondolat alatt azt értem, hogy ugyan a vagonban több lehetőségünk van mozogni, ez a mozgás sutább lesz, mintha a mozdulatlan talajon mozognánk, mert a vonat rázkódik, s így a megszokottnál jobban kell koncentrálni a talponmaradáshoz, jobban igénybe vagyunk véve, mint a hétköznapi életben való gyalogos közlekedésben. Ez arra enged következtetni engem, hogy azoknak az embereknek, akik sokat utaznak/utaztak vonaton, fejlettebb lesz az egyensúly érzékük a vonatos utazást mellőzőeknél. Így járkál a kalauz is, míg száguld alatta a vonat ellenkező irányba.. Valószínű, hogy a sokat vonatozók mentálisan is könnyebben veszik az akadályokat - ami persze nem azt jelenti, hogy a vonatozók magasabb emberi szinten lennének nemvonatozó embertársaiknál.. :o))
Mitől válik egy ember emberré? Vajon az számít, hogy hol születik?
Az embert döntései határozzák meg.
|
Problémás tartalom jelzése
|
