Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/50809
|
mivan?
ajh...túl nyugis volt az életem, ezért kell kavarnom a szart?
vagy hát lehet, hogy nincs ebben semmi rossz. vagyis nem lesz.
perpillanat nem tudom, mit gondoljak.
12.-e van, régebben még úgy volt, h ma jön haza végrevégre ő. hihetetlen, h a majd' másfél év alatt 15x találkoztunk kábé.
szeretem.
csak ne lett volna olyan kurvamessze.
tudom, mindjárt 'itt' lesz; de azért az sem az igazi...nem tudom, mit akarok. hisz régebben sem tudtam. a múltkor már azt hittem, hogy elrendeztem magamban, s minden fasza.
de most...
kettejükből tökéletes pasit lehetne nekem gyúrni.
nem csaltam meg, nem tudnám.
csak épp basszamegdekurvajólnézki. és nem csak ennyi; mert ha szép, oké, ez van, nade máshogy is érdekel.
azt hiszem. de talán elmúlik, most hogy már nem vagyunk annyit együtt. és most, hogy viszont vele már többet leszek. remélem.
de ha rá gondolok, arra, h rámadta a kabátját, h ne ázzak szarrá, mikor ültünk kint a murván, mikor fogadásból beugrott a vízbe úgy ahogy volt, vagy mikor utolsó éjjel percekig, míg el nem aludtunk- csak néztük a másikat, szótlanul.
basszameg, miért vagyok hülye?
tudom, én csináltam magamnak, de akkor nem érdekelt, jó volt, s egyedül ez számított.
azóta hazakísért kétszer. 3nap alatt. :)
végülis...nem hiszem, h lenne tovább. most semmiképp nem. rajtam is múlik, és én nem fogom hagyni.
idő kell.
egyiket sem ismerem igazán.
szeretem.
jahj...reny, azt sem tudom hol vagy, úgy 'rohantál el', h tudtam, nem jókdevből mész ahova mész. és most nem tudok veled (sem) beszélni. pedig biztos mondanál valami okosságot. jól lecsesznél, h mégis mibajom van. :)
hamarosan sziget....találkozunk, tudod.
hjaj..nem tudom, ki olvassa ezt most, anynira nagyon nem is érdekel. magamnak írom, mert napok óta nem tudom kinek elmondani.
várom, h hazagyere, végre, hiszen 'rosszkor' mentél ki. bár ennek biztos így kellett lennie. nem tudom még, mire volt jó, de tudom, h nem véletlenül találkoztunk mi, és lesz még valamiféle közünk egymáshoz. nem tudom, mi lesz fél év múlva, csak gyere már haza.
aztán lehet, h pár hét alatt megutáljuk egymást, hisz minden nap találkozunk, nem pedig heti egyszer, vagy épp csak írásban...
lehet, h menni fog. de ezt addig nem tudhatom, míg nem vagy itt! gyere már...
fontos vagy nekem, szeretlek. ezért is bánt az a fellángolás-féle, ami múlthéten ért. gyere haza, hogy csak rád tudjak gondolni. kérlek.
ajh...és mindjárt sziget. ott pedig kivel fogok összefutni? naná. sírni is fogok-ha kellően hülye vagyok. :) és mint tudjuk...
szóval, szép az élet, ismét.
amúgy asszem kezdem lerendezni magamban, helyreteszünk szépen mindenkit, aztán hagyjuk magunkat sodorni, ahogy jó lesz. és nem fogok annyit problémázni, és gyötörni magam. felesleges. úgyis minden megoldódik.
ugye?
jól fogom magam érezni, bármi is történjék!
ügyesenokosan. nem más kárára. mégis magamért.
hát, naplóbejegyezés, az biztos!
|
