Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/68674
|
Kérdések - Válaszok
Miért kék az ég?
Az égbolt kék színét a légköri fényszóródás okozza. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok látszanának.
Ez jól látható pl. a Holdon készült felvételeken. A sztratoszférában közlekedô repülôgép utasai megfigyelhetik, hogyan megy át a repülôgép emelkedésekor az ég világoskék, fényes sugárzása a mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s az urhajósok, ha felszállás közben lehetôségük lenne rá, megfigyelhetnék, hogyan változik át fokozatosan az ég színe a koromfeketébe. Ez érthetô is, hiszen egyre vékonyabb lesz a szóródást létrehozó gázréteg.
Elsőnek Leonardo da Vinci próbált rájönni, hogy miért kék az ég, amikor 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.
200 évvel később Newtonnak sikerült színösszetevőire bontani a Nap fényét. A szivárvány keletkezését arra vezette vissza, hogy az esőcseppek apró prizmaként szétválasztják színeire a fehér fényt. Azt gondolta, hogy az ég kék színe is valahogy így jön létre a lebegő apró vízcseppek hatására.
Csak a második világháború után sikerült kideríteni egy másik, szintén az égbolton látható jelenség okát: napnyugta után a tiszta ég melankolikusan kék lesz. Ennek oka a Föld ózonburka. A 25 kilométer magasban levő ózonburok molekulái ugyanis halványkéknek látszanak, de a nappali égbolton a sokkal erősebb Raleigh-kék elfedi a halvány ózonkéket. Ózonréteg nélkül az alkonyati ég zöld, vagy sárgás lenne. (Natur und Kosmos, 2001. évi 5. szám)
______________________________________________
A létező legnagyobb szám. Létezik ilyen?
Legnagyobb szám nem létezik, ám az angol nyelvben létezik egy kifejezés, ami ezt próbálja kifejezni. Ennek a neve zillion.
A zillion azonban csak egy képzelt szám, a matematikában nincs ilyen érték.
______________________________________________
Milyen hőmérsékletű a nap?
A Nap középpontjában a hőmérséklet 15 millió Celsius fok.
A Nap összes anyaga plazma formájában található, az extrém hőmérsékletének köszönhetően. Mivel a nap nem szilárd test, ezért a forgásának köszönhetően az egyenlítője mentén a kiterjedése lényegesen nagyobb, mint más szélességi fokon.
A Nap az első ciklusában lévő csillag, G2 színképosztályba tartozik, némileg nagyobb és forróbb, mint az átlagos csillagok, de kisebb, mint egy kék óriás csillag. Egy G2 típusú csillag első ciklusának élettartama körülbelül 10 milliárd év. A nap körülbelül 5 milliárd éves az elhasznált üzemanyaga alapján számítva.
______________________________________________
Mi a legközelebbi csillag?
A Napot nem számítva, a Proxima Centauri a Földhöz legközelebb eső csillag.
Egy vörös törpe csillag, az Alpha Centauri csillagcsoport tagja. 4.22 fényévnyire (40x1015km), azaz kb. 270 000-szer távolabb van tőlünk, mint a Nap. A Kentaur csillagképben helyezkedik el. Látszólagos fényessége 11 (nagyon halvány, és mint a vörös törpék általában, szabad szemmel láthatatlan). Mintegy 13 000 CsE távolságban van az Alpha Centauri kettős csillagtól, és valószínűleg körülötte kering, ezért nevezik néha Alpha Centauri C-nek is. Bár az eddigi mérések alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy valóban hármas rendszerrel van-e dolgunk, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a három csillag véletlenül azonos irányba mozogjon. A Proxima keringési ideje legalább 500 000 év.
A Proxima Centaurit gyakran emlegetik úgy, mint az első csillagközi űrutazás lehetséges célpontját.
______________________________________________
|
