Tartalomjegyzék
- (Diamond!!)
- (ész érvek ellenére...)
- (A Valóság)
- (Érzelem,Veszteség)
- (A Mindenség Elmélete!)
- (Egymagam,magam és Én)
- (2016- Változás/Változtatás)
- (2015-A bosszú éve!)
- (Látomás)
- (Temetésem Temetése)
- (Halálom Után Márvány Virág)
- (Love Story)
- (Egyszer minden véget ér...)
- (1 perc néma csend...)
- (Why so serious...?)
- (2008-04-14)
- (Egyedül Álmodtam)
- (Meny-Asszony)
- (In Memorials...)
- (hmm...)
- (hmm^^)
- (Hűűű...hmmm)
- (Elhadart Hatalom)
- (Halkan,csendben másoltam be...)
- (Eszeveszett Gondolatok)
- (Egyetlen M)
- (2007-06-26)
- (2007-06-21-Góóó)
- (Semmiért is Egésszen)
- (hmm^^)
- (Változás 2007-2008)
- (Merj és Bízz!)
- (Ez az IGAZSÁG)
- (Álom,Bárhol,Mámor,Várok)
- (Nosztalgia 2007)
- (Álmodozás 2007)
- (Magány...Bajnokság...Új Élet)
- (Egy Megható Levél...)
- (Pro Bajnokság-The Revenge)
- (A Viszontlátásra...:'()
- (Új napra virrad...)
- (Bíznod Kell!)
- (Elmondom majd...)
- (2006-10-16)
- (Ez az...)
- (Ennyi Volt...)
- (Mohaman:Én láttam már...)
- (Kezdet és vég lesz ami lesz...)
- (2006-09-12)
- (Time of my life...)
- (...No Comment...)
- (Ooh Yeah...)
- (Rebirth)
- (End of Time)
- (Előtt/Után)
- (Lehet így-Lehet úgy)
- (Nem Lehetetlen...)
- (Még van idő...)
- (Pierrot)
- (Elfújta a szél...)
- (hmm...)
- (Otthon édes otthon)
- (Deja Vu-mint érzés)
- (hmm...)
- (Deja Vu)
- (Why...Thanks...:-))
- (:-))))))
- (Üzenet,értesítés,panasz:D)
- (N.B.-Uram,Segíts!)
- (Hány cédula egy élet?)
- (Nevetséges dolgok!?)
- (Majmok bolygója 2)
- (Majmok Bolygója)
- (bla bla bla,avagy egy Requiem)
- (Utolsó perceim..)
- (At death's door, shadow of death)
- (Requiem egy álomért!)
- (Alias Borzalom)
- (2006-06-06)
- (2006-06-03)
- (Depresszióm...)
- (Az élet)
- (Bevállalod?..Igen? vagy Nem?)
- (Egy beszélgetés,mely ...)
- (Változás)
- (Emlék)
- (Bukott Diák)
- (hmm...)
- (Most,és Mindörökké!!)
- (Látomás)
- (Saját iromány)
- (Tömérdek gondolat)
- (Egy idióta bohóc)
- (Drámai baleset)
- (Még nem veszíthetek..)
- (Arthur Golden, Memoirs of..)
- (Légy jó mindhalálig 3!)
- (Légy jó mindhalálig 2!)
- (Az élet könyve)
- (Légy jó mindhalálig!)
- (Végre..vége..)
- (halál,szenvedés)
- (WHEN THE BLIND MAN CRYES…)
- (A Júdás gyermekei)
- (Lezárom a múltat..)
- (érzés,törengés,döntés..)
- (Előre a jövőért...)
- (2006-04-04)
- (Igazság)
- (EHHH,egyéb...)
- (Nagy igazság!!!)
- (Tragédia,fűszerezve komédiával)
- (Nyugtalanság,és kétségbeesés...)
- (Anonym versíró)
- (Miért??Ez vok...)
- (Gondok vannak,lesznek...)
- (Szomorú Vasárnap)
- (Mit is írjak?:S)
- (Tiszta szívvel..)
- (Hét fő bűn...)
- (Nem tudom miért is írok..)
- (tudod,hogy mire értem:))
- (Boldog Nőnapot!!)
- (Te+én)
- (Jó lenne,ha elfelejtenétek!!!)
- (Dal a csávóról...:PP)
- (Egyenlőre döntetlen az állás...)
- (Ez az,az igazi,aki,az)
- (9.fejezet:végső emlékezés...)
- (utolsó percek...)
- (Két irányú út,melyiken haladjak?)
- (amikor,már nincs remény...)
- (Túl nagy a csend,gyanús...)
- (2006-01-05)
- (System Failure)
- (semmi)
- (trá-lá-lá-lá)
- (anonym versírók...)
- (A valóság nem tündér mese...)
- (Belehalok a szerelembe)
- (Nem olyan nehéz)
- (Nem lehet,nem lehet...)
- (gondolat menetek)
- (elmegyek,elmegyek,szép csendesen)
- (Élet,avagy egy kínlódás fejezete)
- (2005-11-13)
- (Fekete Opel)
- (Vers:(((((((()
- (Barátság,ami hamar tönkre mehet)
- (Ember)
- (érdekesség)
- (2005. október 18.)
- (Élethelyzet,dráma,Pfff!!!!)
- (Élethelyzet,dráma,Pfff)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3822
|
Emlék
Szomorú az élet, nem mindig jó s szép a világ.
Egy szerelmes szív úgy roppan össze, akár egy ág…
Sok éve történt már mindez, elfeledett emlék,
De az elhagyott lány lelke szenved még.
A fiú egyik este a lányt sétálni hívta,
Mosolyogva üdvözölte, vidám volt arca.
Korán volt még, de a csillagok már ragyogtak,
Nem sokkal később a lány szeméből a könnyek hullottak.
A fiú elmondta, meggondolta magát,
Úgy érezte, nem szeretheti ezt a lányt.
A lány a földre esett, ott hullajtotta könnyét,
Kínjában arca husába vájta körmét.
Mikor meghallotta, hogy "Vége", osszeomlott,
Szerelmes dühében a vére forrongott.
A fiú megijedt, zavarban volt, vigasztalni próbálta
De a lány csak zokogott, nem hallgatott másra.
Hazaküldte a fiút, elátkozta s üvöltött vele;
Megszakadt, darabokra tört a szíve,
Hisz a legfájóbbat, az első szúrást kapta bele…
Ez volt sebzetlen szívén az első seb, nehezen viselte,
Bőrét a libabőr nyomban kilelte.
Haldokló álmok szálltak el örökre, emlékeket tépett szét a szél,
A lány menekült volna, de új életre már késő volt a remény.
Úgy érezte, nincs tovább, ennyi volt,
Kívánta a koporsót, a halált, s lassan megnyugodott…
Összeszedte magát, mire hazaért, már tompán mosolygott,
Senki nem vette észre mosolyán, hogy megháborodott.
Elaludt a lány azon az éjen, a fiúra sokat gondolt,
S összes gondolata a halál körül forgott.
Fel is ébredt álmából, melyben hidegvérrel gyilkolt,
Elkapta a fiút, s késével szívébe markolt.
Megőrült a lány, felkelt ágyából, felöltözött,
S rohant a fiúhoz rejtőzve a sötétség mögött.
Fülledt, meleg nyári éjszaka volt,
Nyitva voltak mindenhol az ablakok.
Könnyen felmászott hozzá, s nézte,
Hogy alszik; szeméből könny pergett érte,
A fiúért, ki őt már talán elfeledte.
Kezében kése égette, tépte bőrét,
Nem akart már ölni, nem akart gyilkolni a semmiért.
De a fiú felébredt, s mikor meglátta a lányt,
Nem értette mit akar, meg akarta fejteni a talányt.
A lányon eluralkodott a harag, düh, szenvedély,
Maga sem tudta már, miért is él.
Haragudott erre a fiúra, ki tönkretette álmát,
Meg akarta ölni, hogy érezze a fájdalmát.
Felemelte gyilkos, gyenge kezét, s lesújtott vele,
Belevágott újra s újra a fiú vérző szívébe.
Az haldokolva könyörgött életéért, halkan suttogott,
A lány rádöbbent tettére, s a fiú mellé bukott.
A földön feküdt, s fogta kezét,
Esedezett az utolsó bocsánatért.
Elszállt a lelke a fiúnak, megnyugvást talált,
S a lány magához térve némán felállt.
Kiugrott az ablakon, le a puha fűbe,
Próbált nem gondolkozni, emlékezni a sok vérre.
Rohanni kezdett, nem volt célja,
Gyorsan futott, míg ereje bírta.
Elvesztette eszméletét néhány óra után,
S kórházban ébredt, orvosok oldalán.
Családja is ott volt, mindenki kétségbe volt esve,
S megjelent egy rendőr aki egyből megkérdezte,
Hogy tud-e a lány valamit a gyilkosságról,
Hol volt az éjjel, miért volt olyan távol.
A lány szeméből zuhogtak a könnyek,
Beismerte tettét, zokogása tépte a csöndet.
Most már a lány intézetben él, tettéért fizet,
Mit valamikor régen, évekkel ezelőtt tett.
Soha nem fogja már elfeledni a régmúlt szerelmet,
Nem fog túllépni azon, hogy valakit örökre elvesztett..
Mindennap gondol a fiúra, kinek csak egy bűne volt,
Nem tudta szeretni a lányt, s elsötétült előtte a hold.
De nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék rád,
Nem telik el úgy éjjel, hogy ne sírna fel a vágy.
Hangod örök ének,
Leveleid szívemben élnek…
Ha a lány nem lett volna ilyen meggondolatlan,
Talán most együtt élhetnének a legboldogabban.
Mert a fiú eldöntötte azon az éjjelen,
Mikor még álmatlanul forgolódott, hogy bármi legyen,
Visszaszerzi a lányt, mert csak őt szereti,
Mindenki másnál jobban kedveli.
Akarta addigra a lányt, vele akart élni,
De sosem jött ez az idő, hogy újra szerethesse,
A lány gyilkosságával mindekettőjüket eltemette.
Jegyezd hát meg, jól gondolj át mindent,
Ne későn jöjj rá, hogy megbántad a tetted.
Ha valakivel szakítasz, gondold át jól!
Mert nem szabadulhatsz utána a megbánástól,
S fájni fog, ha meglátod, de nem szól hozzád,
Elmegy melletted, szó nélkül, s nem is néz rád.
Ne ilyenkor jöjj rá, hogy csak ő kellett,
Mert ekkor már véged, meghalsz szerelmed mellett…
|
