Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/333476
|
the 1st
............/\
.............|
.............|
Szisz Ferenc szobra a Hungaroring bejáratánál
Szisz Ferenc (Szeghalom, 1873. szeptember 20. – Auffargis, 1944. február 21.), magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix verseny győztese.
Ősei erdélyi szászok voltak, a család neve is a német süß (édes) szóból származik. Édesapja költözött át a „Sárrét fővárosába”, miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Apja, Szisz János urasági lovászmester, anyja, Somogyi Julianna háztartásbeli volt. Hét gyermek közül Ferenc volt a hatodik. Iskolai tanulmányait Dobozon kezdte meg, ahol apja gróf Wenckheim Frigyes birtokán dolgozott gazdatisztként.
A gépészet iránti érdeklődése hamar megmutatkozott. Felvették a szeghalmi uradalmi gépműhelybe, majd a gyulai gimnáziumban tanult. A húszas éveinek elején lévő, lakatos és rézöntő munkával kenyeret kereső Sziszt magával ragadta az autók egyre növekvő térnyerése, ezért munkájával párhuzamosan – szabadidejében – műszaki tanulmányokat folytatott.
Huszonhét éves korában feleségével, Elisabeth Bornnal – miután megfordult Bécsben, Salzburgban, Münchenben és Berlinben – 1900 tavaszán Párizsban kötött ki és telepedett le, ahol végül is 1901-ben a Renault cégnél talált munkát.
Az okleveles gépész és feltaláló mérnöki tehetségét a Renault fivérek gyorsan felismerték: szabadalmait megvették, s korlátlan kísérletezési és fejlesztési lehetőségeket kapott. Találmányaival és újításaival jelentősen javította a Renault versenyképességét, ő alkotta meg az első szabályozott öngyulladású motort, és ő váltotta ki a kurblit egy sűrített levegős indítószerkezettel. Tehetsége révén egyre nélkülözhetetlenebb lett a Renault tesztelési osztályán, és mikor a cég érdekelt lett a versenyzésben, 1902-ben őt választották Louis Renault szerelőjének a versenyekre. Marcel Renault 1903-ban, a Párizs-Madrid autóversenyen bekövetkezett halála után a csapat versenyzője lett. Ötödik lett a Gordon Bennett Kupa kieséses versenyen a Clermont-Ferrand melletti Circuit d'Auvergne-en. Ugyanaz év októberében több francia és olasz autógyártóval egyetemben a Renault egy csapatot küldött az Egyesült Államokba, hogy részt vegyenek a Long Islandi Vanderbilt Kupán (New Yorkban). Abban a mezőnyben amelyben részt vett Felice Nazzaro és Louis Chevrolet a Fiat színeiben, Szisz Ferenc ötödik helyen végzett a győztes, szintén francia Victor Hémery mögött, aki egy Darracq pilótája volt.
Az első Grand Prix győztese
1905-ben kinevezték a Renault tesztelési osztályvezetőjének, s noha e beosztása gyakran akadályozta a versenyzésben, 1906. június 26-27-én örökre beírta nevét az autóversenyzés évkönyveibe: szerelőjével, M. Marteau-val a „3A” rajtszámú Renault AK 90CV pilótájaként megnyerte az első Grand Prix (Nagydíj) versenyt, amelynek során Le Mans – Saint Calais – Ferté Bernard országúton kijelölt, nagyjából háromszögű pálya 103,18 km-es távolságát naponta hatszor kellett megtenni. A kétnapos versenyen harminckét gépkocsi rajtolt, melyből – a nagy hőség miatt – az első napon 16, a másodikon további 5 gépkocsi esett ki. Szisz fölényes, 32 perc előnnyel kivívott győzelmét a gyengébb teljesítményű – mindössze 90 lóerős – Renault nyergében egy műszaki újítás tette lehetővé: autójára a Michelin fivérek újdonságát, a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncsot tették fel. Szisz végül is szenzációszámba menő 100,8 km/h átlagsebességet ért el: az 1238,16 km megtételéhez 12 óra 14 perc 7 másodpercre volt szüksége. Teljesítményével Európa-szerte népszerű lett, képeslapok, plakátok készültek róla. A győzelemért 45 ezer frank jutalomban részesült, soron kívül megkapta a francia állampolgárságot, és ő volt az első autóversenyző, aki állami elismerést kapott Franciaországban.
Szisz Grand Prix-győzelme, és a verseny üzleti sikere hamarosan több más Grand Prix verseny megszervezéséhez vezetett Európában. A rákövetkező évben az olasz Felice Nazzaro (aki 1906-ban másodikként végzett Szisz mögött), nyerte meg a második Francia Grand Prix-t. A francia nemzeti hőssé vált Szisz részt vett az 1908. évi versenyen is, de nem ért célba, és hasonló sorsra jutott műszaki problémák miatt a Savannah-i Grand Prix-n Georgiában, amelyet az Amerikai Automobil Klub rendezett.
Szisz Ferenc emlékét Franciaországban számos emlékmű őrzi, továbbá három múzeum: a Szisz Múzeum, amely a Le Mans-i versenypálya közelében található Renault Múzeum része, a Renault Történeti Múzeum, a Szeghalmi Sárréti Múzeum és a Haris testvérek Autós Múzeuma.
A Hungaroring első (jobb) kanyarját Szisz Ferencről nevezték el, 2003 óta pedig az új főbejárat előtt autós szobra fogadja a látogatókat. Magyarországon, Szeghalom Város Önkormányzata az 1906-os első GP győzelem 100 éves évfordulója tiszteletére, 2006. augusztus 4-én hiteles Szisz Ferenc mellszobrot állított a városi sportcsarnok elötti téren. Ugyanakkor nyitották meg a sportcsarnokban az „első bajnok”-ról készített állandó emlékkiállítást is.
|
