Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/310276
|
2016-01-12
A csodálatos nyarak... Egy kis házikó a parton... A gyerekzsivaj... A nyári táborok feledhetetlen hangulata... A táborlakók boldogan heccelték egymást... A pipiskedő kislányok és kakaskodó kisfiúk önfeledt játéka... A tanárok és tábori felügyelők idegbeteg üvöltése... Bizony mindenki így emlékszik vissza gyermekkora nyaraira...
Az Én történetem is így kezdődik... Ezt a csodálatos képet '78 nyarán készítettem.
Olyan igazi, vérbeli csodálatos nyári nap volt...
A nap hét ágra sütött, arcomat simogatták fényes sugarai, kellemes lágy, meleg szellő simogatta és ráncolta a tavacska érintetlen tükörsima vízfelszínét... A közeli táborocska gyerekzsivajtól volt hangos, csapatkiáltások, boldog nevetés, a tábori élet minden izgalma, boldogsága, fiatalos mámora... Szinte érezni lehetett a levegőben a mámoros ifjúság csodálatos illatát. Ahogy a fákon szorgos madárszülők etették állandóan éhes fiókáikat, ahogy az erdei állatok halk neszei és az avar halk recsegése hallatszott, átjárta szívünket, lelkünket és minden belsőségünket a nyár. A csodálatos nyár, amit minden évben a tóparton töltöttünk. Én, a családom, a rokonok, barátok, Én és a kedvenc unokatestvéreim, a keresztlányok, ÉN, a nagyszüleim, a szomszédaink, ÉN... Tehát ÉN is ott töltöttem a nyarakat.
Emlékszem reggelente mindig mi, gyerekek keltünk a legkorábban. És az első csipás tekinteteink mind a tavacskára szegeződtek. Aztán boldog játék vette kezdetét, amíg az öreg Tom nagybácsikánkat fel nem zavartuk a gyermeki nesszel és ásóval nem kezdett minket kergetni vagy sörétesével nem lövöldözött ránk. Bizony, ezek voltak az igazi szép nyarak.
Az a csodálatos nyári reggel is ugyan így kezdődött, amikor a képet készítettem. Fényárban úszott minden, már korán felkelt a nap, az időjárás jelentés nagy meleget, hőséget ígért. A rádióadás a filmekből ismert torz, recsegés-ropogással jött a rozoga antenna miatt.
Boldogan evickéltünk a tavacska hűsítő vízében, amikor hirtelen, egy szempillantás alatt MINDEN borzalmas fordulatot vett... A vicces történeteket, Tom nagybácsi csajos történeteit, a recsegő-ropogó country zenét, nagypapa fingbuborékait, a szikrázó napsütést, a tábor boldog gyermekzsivaját, a szél lágy, szerelmes érintését, a napsugarak éltető simogatását, az önfeledt boldog nevetést, hirtelen kettétörte egy szörnyű, máig felfoghatatlan iszonyatosan szörnyű tragédia... Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor egyik pillanatról a másikra ebből a boldog, élettel teli nyári pillanatból, zord, boldogtalan, rideg és hideg, halott téli pillanat lett... Megfagyott a levegő... Szó bennszakadt, lehelet megszegett... Mintha a nap is csak hideget árasztott volna, a tavacska kellemes vize mintha vérré változott volna... Ez volt az a pillanat, amikor megcsípett egy aljas darázs a vízben és először néma kétségbeeséssel, egy hang sem jött ki a torkomon, az első néma, kétségbeesett sikoly... Majd mint az őrült, ki letépte láncát, tört ki fájdalmam riadt sikolya... A fájdalomtól megvadult gyermek gázolt ki a vízből... Ezután SOHA semmi nem volt már olyan, mint régen... Egy aprócska pillanat örökre összetörte a gyermeki lelkem, nyárba vetett szerelemes, naiv, gyermeki hitét és szeretetét... Ettől fogva a nyár egy rettegett, félve várt enyhülés volt, amit legszívesebben szobám bugyraiban töltöttem volna...
Tudom, kedves olvasó, hogy sokkoló számodra ez a nyers és rideg valóság, de csak így értheted meg a tragédia legsötétebb részleteit is. :D
A történet természetesen fiktív, a szereplők és helyszínek kitaláltak. Bármely egyezés a valósággal pusztán a véletlen műve meg az enyém. :D
|
