Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/242047
|
2017-06-06
Arad felé a vonaton elkezdtem olvasni a Veronika meg akar halni c. könyvet. A leszállás elég hirtelen ért, mert úgy tűnik, annyira belemerültem az olvasásba, hogy azt hittem, van még egy kis időm, mire beérek. Nem volt, így nagyon siettem leszállni. Nem láttam sehol az állomáson, így felmentem a mozgólépcsőn, amikor meghallottam a telefonomat. Ő volt, mondta, hogy késni fog kicsit. Meglepte, hogy már a mozgólépcsőn megyek felfele. Amíg vártam rá, addig leültem a váróteremben, és tovább olvastam a könyvet.
Az első éjszakát az aradi lakásban töltöttük, aztán másnap mentünk Menyházára. Ez volt az első közös utunk a kocsijával. Tulajdonképpen az első közös utunk is, „nyaralásunk”, ha úgy tetszik. Bekészítettünk mindent, ami kellhet: térkép, GPS stb…
Aradról kiérve félreálltunk, hogy beállítsuk a GPS-t, szarakodtunk is vele eleget, de nem akart rendesen működni, így hagytuk, és helyette a telefonját használtuk. Én néztem rajta, hogy merre kell menni, és mondtam az utat. Közben CD-kről zenét hallgattunk. Nagyon ügyesen vezetett, jó hangulatban mentünk Menyházára.
Odaérve bejelentkeztünk, elfoglaltuk a szobát, és láttuk, hogy sajnos nincs erkélyünk, pedig számítottunk rá, hogy lesz.
Kicsit sétáltunk a környéken, megnéztük a vásárt, ő vett is egy napszemüveget. Elsétáltunk a villaromhoz is.
A hotel éttermében vacsoráztunk, a külső részen. Én halat ettem, kávéztunk. Rendelés előtt ő fordítgatta nekem a dolgokat, aztán eszembe jutott, hogy bizonyára van angol nyelvű étlapjuk is, úgyhogy kértünk egyet.
Este kimentünk sétálni. Olyan helyet próbáltunk keresni, ahol senki nem lát ránk, lehetőleg víz van a közelben, és nyugodtan lehetünk. Addig sétáltunk, amíg találtunk egy alkalmas helyet az erdőben. Leterítettük a takarót, kibontottuk az előző nap Aradon vett vörösbort. Csak egy pók és a mókusok zavartak meg minket. :D A mókusok egyfolytában körülöttünk zörögtek az avarban. Gyújtottunk négy füstölőt is magunk körül. Aztán megtörtént az első szabadtéri is… :P Már elég sötét volt, és ő meglátott valami fényt is a távolban, így nem folytattuk, majd lassan visszaindultunk. Kézenfogva sétáltunk vissza. Út közben találkoztunk Töhötömmel, a kutyussal. Elkísért minket egy ideig.
Visszaérve kiültünk a tó partjára, és borozgattunk. Töhötöm is megtalált minket. A bor hatására lepisiltam egy Mercedes kerekét :D
Másnap reggel a pavilonban reggeliztünk, aztán később elmentünk megkeresni a Denevér barlangot. Telefonon néztük az utat, de eléggé félrevezetett minket. Az állítólagos célállomásnál nem volt semmi. No, de sebaj, leültünk ott, söröztünk, aztán mikor visszafele mentünk, megláttuk egy táblán, hogy merre kell menni. Jó kis túra volt a barlangig. Az első közös túránk. :) A barlang némiképp meglepett, mert cseppkőbarlangra számítottam, pénztárral, emberekkel stb. Ennek ellenére csak egy kis bemélyedés volt a hegyben. Kellemesen eltöltöttük ott az időt, ( sörözés pl. :D ), aztán megjelent egy férfi és egy nő. Timi mondta nekik, hogy nem láttunk egy denevért sem, aztán tessék, szinte rögtön utána ők észrevettek egy repülő denevért. Aztán már láttuk mi is.
Visszafele leültünk egy fedett, sütögetésre alkalmas helyen, és a változatosság kedvéért söröztünk is :D
Vacsorára pizzát akartunk, így beültünk egy helyre, ami a hotelünk mellett volt. Megvártuk ott, míg elkészül, aztán mentünk a villarom mellé, hogy ott a patak mellett fogyasszuk el. Ki lehet találni, hogy mit ittunk. Igen, sört :D Evés után lefeküdtünk ott egy kicsit egymáshoz bújva, de elég hűvösre fordult az idő, úgyhogy hamar visszamentünk a hotelbe. A visszaúton ismét találkoztunk Töhötömmel, akinek odaadtam az utolsó pizzaszeletet.
Másnap reggel szintén a pavilonban reggeliztünk.
Kijelentkezés után elmentünk egy nagyobb túrára, mint az előző napi barlangos volt. Találtunk egy nagyon mély hasadékot. Dobáltunk bele botokat, köveket és egy nagy ágat is, hogy meghallgassuk, meddig halljuk a hangot, így némi fogalmunk legyen arról, milyen mély.
Eszembe ötlött, hogy dobhatnánk bele aprópénzt is, és kívánhatnánk. Tetszett neki az ötlet, így először ő fogott egy érmét, és háttal a mélyedésnek, a kívánság után beledobta. Majd én következtem. Reméljük, hogy teljesül a kívánságunk!
A következő dolog, amit tettünk, hosszú időn át őrzi majd ottjártunk emlékét. Egy fa törzsébe bevéstük a nevünket és az évszámot. Csapatmunka volt! :)
Mielőtt elindultunk volna hazafele, ettünk egy jégkrémet, vettünk söröket, és rendeltünk micset, amit a deznai várnál fogyasztottunk el jóízűen. Az első micsem! :D A várhoz felvezető út is felért egy kisebb túrával. Gyönyörű látvány tárult elénk odafentről. Érdekes, hogy láttuk onnan a kocsit! :D Nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára repülő hím szarvasbogarat, de ott láttam!
A visszaút bosszankodósra sikerült a sok kátyú, a szembesütő nap és egy dilis kutya miatt. Illetve a telefonon lévő térkép sem akart az elején működni, de aztán szerencsére igen.
Hazaérve Zimándra kiültünk a teraszra egy kicsit iszogatni, szedtünk elemlámpa fényénél epret, és bontottunk hozzá pezsgőt, amit még itthonról vittem. Ő a Jóban Rosszban alatt már elaludt a combomon, én pedig felmentem a szobájába, mert mindenképpen szerettem volna az ágyában aludni. Gondoltam, hogy ha majd később felébred, akkor esetleg utánam jön, és együtt alszunk ott, de nem így lett. Külön aludtunk :D Ő, miután felébredt éjszaka, bement a szülei ágyába. Én keltettem ott délelőtt.
Később kimentünk a maradék pezsgővel a kert végébe, ott leterítettük a takarót, és felszenteltük a tobozt, illetve feltöltöttük, energetizáltuk az ametisztet.
Felmásztam arra a fára, ahol ő annak idején tanult.
Az üres pezsgősüveget ott hagytam a fa tövében. Kíváncsi vagyok, meddig lesz ott.
Aztáááán az első zimándi eset is megtörtént ott a kert végében :P
Kicsit izgult, hogy vajon ránk látnak-e a közelben lévő építkezésről. :))
El akartunk menni biciklizni is, de sajnos a rám eső bicikli kerekei le voltak eresztve, és nem találtuk meg azt, amivel fel lehetett volna tölteni levegővel.
Aztán megjöttek a szülei Nádasról. Na, az meglepetés volt mindkettőnknek, nem számítottunk rájuk.
Végülis jól elbeszélgettünk, kellemes „csalódás” volt. Olyan sokáig beszélgettünk, hogy ránk esteledett. Elköszöntünk, és mentünk Aradra. Ott úgy volt, hogy másnap megyek haza, de ő ezt mondta reggel: „ Cicáááám, és mi lenne, ha holnap mennél haza?”
Örültem neki, mert szívesen maradtam volna én is még egy napot. Szóval maradtam.
Este megnéztük az Isten hozta, őrnagy úr! c. filmet, meg még egyet, aztán a harmadik film alatt én már elaludtam az ölében. Nagyon jó érzés volt, ahogy simogatott, és az is, amit később megtudtam, hogy nem tudott figyelni a filmre, mert mindig a felugró hirdetéseket kellett bezárogatnia, de úgy, hogy engem fel ne keltsen, óvatosan. Aranyos :) Hamm hamm.
Mikor felkeltem, kiültünk még egy nagyon kicsit az erkélyre, ott is elbóbiskoltam az ölében, aztán bementünk aludni.
Másnap mentem haza. A vonat egy órával később ért be, így nem értem el a csatlakozást, és nem volt mivel haza mennem. Egy ismerős albérletében aludtam, és másnap a legelső vonattal mentem haza.
Oooh, majdnem elfelejtettem; Menyházán, amikor délután kinn ültünk a patak mellett, sörözgettünk, láttunk a vízben halakat, kígyót és a túlparton patkányt is. :))
Illetve elvittem neki A Pál utcai fiúkat is.
Még egy dolog: a túlélő körték :D Aradon vettük őket még az érkezésem után, a menyházai piknikre, de mindig elmaradt, elfelejtettük őket. Utolsó nap Aradon ettük meg őket, szóval indultak Aradról, megjárták Menyházát, Zimándot, végül Aradra kerültek vissza :D
Elvittem azt a bort is, amit jutalmul kaptam az iskolai előadásomért, de nem ittuk meg, aztán pedig ott hagytam ajándékba, odaadtam apukájának.
Amikor kiültem a kertbe, Gyurikám és Blackie is átjöttek velem együtt, és úgy kilőttek mind a ketten, mint a nyíl. Elfele. Na, mondom, itt valami nem így kéne, hogy legyen. :D Aztán be is ugrott, hogy Gyurikám nem mehetne el egyedül semerre, úgyhogy gyorsan utána is mentem, és a szomszéd szemétdombján találtam meg :D
Ha még valamit elfelejtettem volna, akkor majd pótolom :))
Ooooh, hát igen. Van még valami. Bizony ám, hogy van. :D Leszart egy madár, amikor a pizzával ültünk a patak mellett. :D Én csak néztem, néztem…Timi törölte le :D
Nagyon jól éreztem magam vele!
|
