|
akhos naplója
Akhos [50243 AL], gazdája akhos
2005. január 1.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/50243
|
2005. január 1.
Átvertek téged.
Egy oszlopnak tűnt: szilárd és megingathatatlan; a veszély legkisebb jelére sem rezdül és támaszt kínál a rászorulóknak. Természetes volt, hogy hozzá fordultál, mikor gyémántlelkeden egy apró repedés támadt: Ő sosem törne össze, jól tudod.
Mekkorát tévedtél!
Mert a szilárd kő talpazatánál sűrűek az árnyak, s a Sötétség ártó ködként gomolyog a padlón elszórt csontok között. Hogy ezeket akkor nem láttad? Hisz szemed csak az ég hamis pompáját, a fényt látta; s te nem is akartad tudni, mi van ezen a percéltű menyországon túl. Mikor a hideg szemek megláthatták gyengeséged, letaszítottak.
Ó, nem, nem egyik pillanatról a másikra!
Az árnyak immár nem várakoztak, hisz megkapták, mire hosszú hetek - hónapok? évek? - óta vártak: a legapróbb foltra lelked fehér szövétnekén, egy karcolásra a gyémántburkon.
Mire hetek múltán észrevetted őket, már késő volt. Sikoltva próbáltál menekülni, ám az út innen már csak egyfelé vezetett; s mikor majd újabb szerencsétlenek járulnak az oszlophoz, már a te csontjaidon fognak lépkedni.
Ez nem a vég. A vég csöndes és sötét; te viszont méregzöld tűzben égsz örökké, s elmédben egy hang ver visszhangozva tanyát: az oszlop tetején, hamis istenségként tündöklő démon titkos nevetése.
A Kárhozat kacaja...
|
Problémás tartalom jelzése
|
