|
Kátya naplója
Pokoli... [241124 AL], gazdája Kátya
Üres
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/241124
|
Üres
2005. november 6.-ai gondolataim, amikre a minap leltem rá:
" ...Továbbá ahhoz van kedvem, hogy egész nap a szobámban rohadjak, és várjam a világvégét.
De ahhoz is van kedvem, hogy elszökjek innen, messzire, ahol senki se ismer; új társaságban, ahol elfelejthetek minden szart, ami eddig velem történt.
Új életet van kedvem elkezdeni.
Nem akarok aludni. Ahogy egy kedves ismerősöm mondta:
>>Éjszaka minden probléma nehezebb.<<
Nem akarok felébredni, készülni az új napra. Már megint ugyanaz vár: belegyalogolok a semmibe.
Viszem magamat az emberek közé. Viszem magammal együtt a szívemet is, a szeretetemet is. Reménykedek, hogy hátha megindul az út lélektől lélekig.
Két lehetőség van erre:
1) nincs változás (ez szomorú)
2) van változás, csak nem látom, mert már kiüresedett a hitem.
Néhány embertől visszakapom a szeretetet, de már lehet, az is hazugság. Viszont jó érzés elhinni a hazugságot. Kicsit megnyugtat.
Egyébként szép az élet, nem arról van szó. Csodálatos dolog, hogy betölthetek egy helyet a világban. Lehetőséget kapok a létezésre. Persze, hogy szép dolog. Felemelő. Szinte kínoz az öröm. (...) "
Nos, azóta eltelt 4 hónap. Sokminden változott, ami a mai napig változik. És egyre erősebb.
"Lökj el magadtól, mondván, gyűlölsz!
Az sem baj, ha megölsz.
Jöjj el, és mosolyogj!
Mosolyogj a holtomon!
Vigyázz rám, elrabolnak gyilkos szemeid!
Megégetnek kezeid."
Ezen valaki felidegesítette magát, pedig nem annyira veszélyes a szöveg... De most még inkább aktuálisabb, mint akkor.
|
Problémás tartalom jelzése
|
