Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/303788
|
Hát ez kész!(2006-06-12)
Helló mindenkinek!
Ami azt illeti,meglepő módon nincs túl jó kedvem.Most épp az egészet egy álom okozta.(Hát nem irreális,egy álom és máris kibukok).
Ha röviden össze akarnám foglalni,annyi volt,hogy mígh én megbuktam a suliban és dolgoznom kellett eg yiszonyat helyen,egyetlen jó dologként megláttam a legjobb barátom.Kezdtem reménykedni hogy az életben van valami jó,de végülis kiderült hogy nincs.A világ csak kitaszítottakból állt,és már nem voltak boldog emberek,ha meg voltak,akkor én nem voltam azok közt:(Az egyetlen jó dolog az egyetlen barátom volt,de a kezdeti öröm nem tartott soká,mert hiába örült ő is mikor először meglátott,folyton éreztem hogy már nem tart a legjobb barátjának.Ahogy mentem mellette,és kérdeztem tőle mi van vele,hogy van,hogy bírja a suli nélkül(mert ő valójában is otthagyta a sulit és most dolgozik sajna),de ő vagy egy halk meghallhatatlan szóval válaszolt,vagy nem válaszolt csak nézett,vagy már azt sem.Elmondtam neki hogy megbuktam és az ő sorsára jutottam,de nem ondott semmit,olyan volt mint egy "robot",csak élt mert muszáj volt.Sírtam volna,de nem volt hozzá lelkierőm,ő meg csak pakolt és alíg törődött velem,mintha csak egy feledhető emlék lettem volna!Néztem ahogy este az emberek a szép kis házak közt(ami a boldog gazdag,vagyis inkább normális embereké volt)a kő peremére fekszenek a fúhöz(nem messze volt egy tó is,éreztem az illatát).Ahogy lefeküdt aludni én is lefeküdtem tőle messzebb,és azon járt az eszem,hogy hiába akartam megölelni,ő mindig elökött!Hát újra megpróbáltam,de újra elökött:(
Reggel mikor felébredtem ő is éledezett és már pakolt is el,én meg csak néztem és kérdeztem,mért hagy itt hova megy?!De hiába mondta el pár szóval hogy mennie kell dolgozni,én végig éreztem,hogy vagy most látom utoljára,vagy mire legközelebb találkozunk nagyon sok idő telik majd el,vagy csak nekem lesz sok,és addig is sok fájdalom fog még érni.Végül nem bírtam tovább és megkérdeztem azt amitől mindig is féltem,és valójában rettegtem a választól,azt hogy:Miért ilyen a világ?Fgo ez még valaha változni?Leszek még boldog?És hogy Miért nem hagyta hogy megöleljem,miért volt olyan elutasító velem?Ez után végre hagyta hogy megöleljem,és valahogy megértettem, hogy a világ már nem olyan mint volt.Mindenfele ágyakon csövesnek ható,mégis átlag emberek,és egyik sem rossz,csak ép olyan megtört mint ő,és mint már én is!A vállán sírva körülnézve értettem meg,hogy ennek a sok embernek semmi esélye,mert elhagyta őket a világ,egyszerűen leselejtezte!Tudtam hogy az élet egy mókuskerék,amiből csak akkor szabadulsz ha meghalsz.És rájöttem,hogy azért nem ismer senki senkit,és nem barátja senki senkinek,mert már nincs miért,már a régi barátok nem élnek,vagy nem számítunk nekik.Mind megöltél maguk,vagy csak megtörte őket az élet,és csak élnek a nagy semmibe,addig a maradék rövid ideig amíg még fel nem agyják!Mikor elengedtem láttam az ő szemében is,és tudtam hogy már én is feladtuk,és azok közé tartozunk akiknek már nincs sok idejük,mert eljön az idő,és végleg feladják.Sirva jöttem rá,hogy minden kitaszított ember,csak a maradék boldog embereket "szolgálja".Csak úgy tesszükk a dolgunk és várjuk a végét!Elvesztettem mindenkit,Verát,Brigit, Tomit,Lalit,és minden olyan embert aki a régi életemben számított.Elhagytak,és már nincs visszaút,csak a vég.Láttam elmenni,és ahogy néztem,lassan én is elindultam a dolgomra,és azon imádkoztam,hogy ebben a hitevesztett,érzelemmentes világban legyen annyi könyör,hogy ne adja fel,és én is kibirjam az elkövetkezendő napokat.Folyton az járt az eszemben,ahogy a szemembe nézett és tudtam,itt már senkinek nincs esélye,ő talán most adja fel,de talán én következek utána.Arra gondoltam,hogy ugyanekkor épp Vera és Brigi nevetgélnek,és lehet épp azt mondják,mennyire nem ér,hogy annyira nem tökéletes az életük.Csak azt nem veszik észre,hogy nincs tökéletes élet és semmi nem olyan idilli,mint az amit ők most rossznak tartanak,pedig éjó!A szemem előtt pörögtek a képek,ahogy ő nézett és ami a szemében volt,ahogy elment a köves úton,végig,lassan ballagott,majd ahogy Vráék nevetgélnek a suliban boldogon.Láttam amit ő látott,és már én is értettem,hogy végleg vége mindennek,már nem éri meg élni,és a döntés hogy élő halott maradok,vagy ismeretlen tömeghalott,ez a döntés csak az én kezemben volt.És ezzel a tudattal nézvén ahogy megy én is elindultam az ellenkező irányba!!!!
Na most hogyha ezt valaki végigolvassa,ha nem bőg,akkor depis,ha az sem,akkor engem félt,pedig nincs miért,mert az életben nem így érzem!Amilyen kiakasztó volt az álom,segített hogy másnak lássam a világot,mint aminek én hittem.Sokkal szebb annál,mint ami álmomban volt.Kívánom hogy senkinek ne legyen hasonló álma,mert nem jó érzés egy egész éjszakát átbőgni:)!!!!Szóval az enyémnél nyugodalmasabb jó éjszakát kívánok mindenkinek,és please szurkoljatok,hogy végre tudjak én is egy normálisat aludni,lehetőleg ilyen álmok nlkül.Előre is köszi mindenkinek,és jó éjt meg szép álmokat,puszi mill cupp,pá-pá Nikol:):D!!!!
:) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :)
|
