Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/163248
|
gyűlölök
Gyűlölöm, hogy nem vagy itt velem, gyűlölöm, hogy nem fogom kezed, gyűlöllek magányomban, s csak gyűlöllek amikor mellettem állsz...gyűlölöm a hangod a telefonban, és gyűlölöm, hogy oly távol vagy! Gyűlöllek, mert megérintesz, és gyűlöllek, mikor elengedsz, gyűlöllek azért ami vagyok melletted, gyűlölöm, hogy gyűlöletet ébresztesz bennem, és gyűlölöm az érzéseket, amiktől nem tudok elszakadni amióta ismerlek...senki nem érti, én sem miért is szeretlek ennyire...bántasz szavakkal ésén is bántalak szavakkal, tettekkel, fájdalmat okozol nekem és én is ezt teszem, mégis amikor átölelsz enyém a világ, és gyermeki ártatlansággal kacagok karodban, s te nem is sejted, hogy magát az Ördögöt zárod szívedhez oly közel, azt aki szó nélkül beléd mártana egy kést, csak hogy érezd rá vagy szorulva a könyörületére...csak hogy érezd azt amit neki okozol, átkozottul gyűlölöm magam is miattad...a szívem húz oly közel, s mégis a szív súgja, hogy öld meg, az ész pedig megmagyarázza...nem adhatlak másnak - ez a gondolat őrjít meg végleg, és mégis elengedlek, s más karjába löklek,hogy igazam legyen, hogy egy szemét vagy, és gyűlölhesselek tovább...
Gyűlölöm a szemeid, az ajkad, mindened, s legszívesebben végignézném, ahogy a meleg vér patakokban folyik belőled, s én csak kacagva nyalom le az első cseppjét a késről, mely véletlen az én kezemben van...majd midőn elkezd száradni a vér, és pirosból hirtelen mocskos csúnya barna lesz meggyűlöllek még jobban...és csak vágnám az újabb sebeket, amíg egy csepp szerelemszínű vért is ki tudnék sajtolni étkozott testedből, s a végén kivésném szemed, hogy soha többé ne tudjon úgy nézni másra, ahogy rám nézett, majd kivinnélek egy elhagyatott helyre, és várnám, hogy egy dögevő széttépje maradék tested, és ahogy a húscafatok lógnának ezen idegen állat állkapcsából végre BOLDOG lennék...
|
