|
Gábor naplója
Nyáfnyáf [326529 AL], gazdája Gábor
2008-09-19
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/326529
|
2008-09-19
Rég írtam már...
És most sem fogok tudni frappánsat és lényegretörőt írni. Pedig szeretnék. Csak valahogy nem megy. Ahogy az utóbbi időben semmi. Egyfajta furcsa kettősségben leledzek (mint Szt. Pál írja magáról), mégis valamiben, valami egészen apró dologban más, és pont ez az amitől az egész fegfoghatatlanná lesz. És ez az amiért én is csak szenvedek, és ha megpróbálom valakinek elmondani, az nem érez rá arra, amit mondani szeretnék. Pedig lehet, hogy csak ennyi kellene. Hogy valaki megértse... Tele vagyok mostanság ellentétekkel. Egymás ellen küzd a lelki világom és az eszem. Mindemellett pedig szüntelen jelen van egyfajta vágy a megnyugvásra - minden téren. És mégsem vagyok rá képes semilyen téren... És tudom, hogy önerőmből nem is leszek, de arra se vagyok képes, hogy segítséggel elinduljak... Pedig annyi útmutatást és támogatást kaptam, valahogy mégsem teljes, valamiért mégsem elég ahhoz, hogy kilábaljak ebből és el tudjak ereszteni egy őszinte mosolyt, ami mögött nincs egy csepp keserűség sem.
Miért van az, hogy ha az ember nem érzi, hogy a megfelelő szeretetet kapja, akkor leblokkol és akár évekre is képes elsüllyedni?
Túl sok a kérdőjel, túl sok a vágy... És a vágyak hajtanak. Néha azt hiszem, hogy felülkerekedtem, (pl tegnap este), mégis elég egy szó, elég egy arc, egy tett, és máris zuhanok vissza a vágyaim kusza hálójába, amiből nem is lehet kimászni. Egy hiábavaló küzdelem a magánnyal, a bezárkózással, és a Törvényekkel... Reménytelennek érzem, és belefulladok.
,,Csak egy perc, egy lélegzetnyi boldogság lenne végre már enyém..."
http://www.youtube.com/watch?v=jxNF2GPs8ls&feature=related
|
Problémás tartalom jelzése
|
