|
Alf naplója
alkony [222799 AL], gazdája Alf
2005. május 11.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/222799
|
2005. május 11.
Szerda éjjel van… alszol, ahogy kell, itt mellettem. Bal vállad kilóg a takarónk alól… alig mutatva mezítelen testedből valamit. Nem is kell, hogy lássa légnél, s nálam több azt a gyöngyöző bőrt. Még a villanykörte is megvakította magát, egy gyertya segít csak félve, hogy fessek ebben a csalódott sötétben. Hátadra mintáznám az eget, lapockád alá a földet. Most hagylak pihenni, mert megtört az út. Végre itthon vagy… nem is örültem Neked jobban, még! Talán csak, amikor újra itt leszel!
Haldoklik a bőröm Nélküled… két szívem nem dobban egyet sem, pedig egy doboghatna – normális esetben - Érted, a másik meg, hogy legyen vér a balban.
Tudom, sok a sületlenség és a naivitás, de néha csak ennyi vagyok. Egy érzés, egy pislantó félelem; vagy csak sejtés.
Most már leteszem az ecsetet, úgy sem tetszenek a vázlatok, majd reggel kiválasztod melyik a legjobb… és megformázom rajtad.
Odabújok Hozzád… átölelem csípőd, magamhoz szorítom az illatod, ahogy haldokló utolsó sóhaját, s füled alásúgom.
„Vénám, ha megdobban,
szoros bőrben, éjjelekben
izzadva álajtó fellobban,
s köszön csillagos kegyeknek."
|
Problémás tartalom jelzése
|
