Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/252464
|
A Nagy Piramis
A piramis Bibliája, avagy a Biblia piramisa
A piramiskutatás hőskorában, az 1800-as évek végén Charles Piazzi Smyth professzor, Skócia királyi csillagásza megdöbbentő felfedezést tett. Megállapította, hogy a Bibliában használt mértékegységek megegyeznek a Kheopsz-piramis építők által használt mértékegységekkel. A tudós és követői a piramis valamennyi ismert méretét papírra vetették, matematikai összefüggéseket állítottak fel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Nagy Piramis maga a kőbe álmodott Biblia. Megtalálható benne valamennyi ószövetségi történet a Teremtéstől, a Bűnbeesésen át az Özönvízig és Mózesig, de Jézus és a Végítélet is. Ez pedig azt jelentette, hogy újabb elméletet dolgozhattak ki a piramisok építésével kapcsolatban.
Kheopsz megálmodta a jövőnket?
A 19. században a régészet divatos elfoglaltság lett, amit lelkesen űztek a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, s érdeklődésük középpontjában természetesen a gízai piramisok álltak. Keletkezésükről egymás után állítottak fel különböző elméleteket, melyek néha alapvetően ellentmondtak egymásnak, néha pedig éppen egymásra épültek.
Egy bizonyos Howard Vyse nevű ezredes elhatározta, hogy feltárja a Nagy Piramis 45 évszázad homokjával befedett alapzatát. Amikor sikerült megtisztítania egy kis területet, bizonyos mélységben 2 mészkőlapot talált: ezzel, az évszázadokon át olcsó építőanyagnak tartott kővel burkolták be annak idején az egész piramist. A két mészkőlap olyan ép állapotban maradt fenn, hogy Vyse rendkívüli pontossággal megmérhette a kőlapok és az alap ártal bezárt szöget.
51 fok és 51 ívperc volt.
Ez volt az első meglepetés. Miért kellett az építőknek ilyen pontosan betartaniuk a fal hajlásszögét? Szándékosan alkalmazták ezt a szöget, vagy ez csak a piramis alakjából következik?
De az első szenzációt csakhamar követte a többi. A különös tényeket egy londoni újságtulajdonos, John Taylor tárta fel. Közölte, hogy fáradságos számítások után fölfedezte a Nagy Piramis eleddig ismeretlen arányait, sikerült megtalálnia az építéskor használt mértékegységet. A Nagy Piramis egyik alapélének hosszát elosztva az év napjainak számával 0,635 m hosszúságú egységet kapott, amely meglepő módon ismétlődik minden folyosó, kamra, és fülke méreteiben. Ebben még nem volna semmi különös, csakhogy ez az egység a földgömb sugarának tízmilliomod részével azonos!
A felfedezését hírül adó cikkben Taylor azt állította, hogy a piramis építői nem csak azt tudták, hogy Földünk gömb alakú, hanem méreteit is ismerték. És mindezt több ezer évvel ezelőtt, hogy a Föld gömb alakjáról egyáltalán szó lett volna!
Számításai alapján Taylor szenzációs következtetésre jutott: a Kheopsz-piramis nem a fáraó síremléke, hanem kőbe zárt Bölcsesség Könyve, amelyet azért építettek, hogy örök időkre megőrizzék a bölcsességeket.
Szenzációs eredmények
Taylor következtetései felkeltették egy skót csillagász, charles Piazzi Smyth érdeklődését, aki elméletileg is alátámasztotta Taylor feltételezéseit, és elhatározta, hogy további kutatásokkal egészíti ki azokat.
Smyth 2 évet töltött a gízai piramisoknál, majd visszatért Londonba, ahol kiadta további szenzációkat tartalmazó könyvét. Számításaiból kiderül, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a đ (pi) szám értékét, méghozzá öttizedes pontossággal (3.14159). Számításai egyszerűek: a piramis magasságának kétszerese úgy aránylik alapjának kerületéhez, mint a kör átmérője a kör kerületéhez.
De ez még nem minden.
Charles Piazzi Smyth számításaiból cáfolhatatlanul kiderült, hogy az egyiptomiak pontosan ismerték a Föld Nap körüli pályájának méreteit, vagyis a pálya átlagos sugarának hosszát! Smyth számításai meglehetősen egyszerűek voltak. Mérései kimutatták, hogy a piramis magasságának és élhosszúságának aránya 10:9. Véleménye szerint a piramis eredetileg 147 méter és 65 cm magas volt.
Smyth a piramis falának az alappal bezárt szögére (51<51) is felhívta a figyelmet, amelyet elsőként a már említett Howard Vyse mért meg. Smyth szerint az építők azért választották ezt a szöget, hogy művük, e kőbe vésett Bölcsesség Könyve, egyben monumentélis napóraként is szolgáljon.
A professzor abban is hitt, hogy a Nagy Piramis külső bejárata a teremtést jelképezi, és Ádám bűnbeesését. Alefelé lejtő alagút bejárata az Özönvizet, a kereszteződés és a fölfelé vezető folyosó pedig a zsidók Egyiptomból való kivonulását szimbolizálja. Ahol ez az alagút kiszélesedik, az Krisztus születésére utal, a tovább emelkedőfolyosó pedig a kereszténység 2000 éves fejlődésére.
Piazzi Smyth szilárd meggyőződése volt, hogy a Nagy Piramis méreteiből ki lehet olvasni a Föld és az emberiség múltját és jövőjét.
Az angol Moises Cotsworth nevű orvos és amatőr régész elhatározta, hogy ellenőrzi ezt a feltevést. Ha Smyth hipotézise helyes, és a piramis valóban napóra, akkor a piramis lábánál feltétlenül kell lennie egy vonalakkal megjelölt sík területnek, amelyen végigvonulhat a mutató, vagyis a piramis árnyéka. Ha pedig beigazolódik ez a feltevés, akkor talán azt is be lehet bizonyítani, hogy a Bibliát belekódolták a Nagy Piramisba építői. Cotsworth 1900-ban elutazott Gízába, alaposan letisztogatta a piramis északi fala előtti területet, és egy sima kőlapokkal kirakott térre bukkant, amely elég nagy ahhoz, hogy a téli napforduló napján vetett, vagyis leghosszabb piramisárnyék is elférjen rajta.
Csakhogy a kőlapokon nem talált olyan beosztást, amely alátámasztotta volna Smyth felvetését. De Cotsworth orvos volt, aki nem sieti el a diagnózist. Megmérte az egyes kőlapok nagyságát, és csodálkozva állapította meg, hogy a kőlapom mérete azonos: 1,356m! És a Nagy Piramis árnyéka naponta pontosan 1,356m-rel rövidül, egészen addig a pillanatig, míg a tavaszi napéjegyenlőség napján – az ókori egyiptomiak esztendejének első napján – teljesen eltűnik.
De hát akkor mi a Nagy Piramis: Kheopsz emléke, ókori Bölcsesség Könyve vagy Nap Szentély? Esetleg ez is meg az is? Miért emelték ezt a hatalmas építményt a 2 300 000 hatalmas kőtömbből, soktízezer ember verejtékes munkájának árán, csillagászati összegeket felemésztő, 30 évig tartó munkával?
|
