|
O. naplója
Atacama [11893 AL], gazdája O.
2008-01-07
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11893
|
2008-01-07
- El kell engedned a lányt.
- Nem! Azt nem tehetem. Meg fog halni!
- Ugyan már! Nem azt mondtam, hogy véglegesen. Maradj mellette, egyedül úgyse boldogulna. Csak engedd egy kicsit élni. Szeretne boldog lenni. De te ezt megakadályozod.
- Ezzel csak óvni akarom. Hiszen te is tudod, hogy...
- Persze, persze. Ismerem a történetet. Nem tagadom, hogy annak idején meghalt volna, ha te nem vagy. De lássuk be, azóta annyira " te vagy ", hogy ő már, hogy is mondjam? Csak egy elnyomott ember melletted. Itt van most neki ez a férfi, meglepő választás, de hát az ő dolga. Akarja szeretni őt, de állandóan ott vagy a sarkában és hülyeségekkel traktálod a fejét.
- Az az ember nem illik hozzá.
- Azt hittem, nem ellenzed a dolgot.
- Valóban nem, csak a korát kifogásolom.
- Ez most nem számít. Egy próbát megér. S különben is, emlékszel rá, hogy mennyit szenvedett a saját korosztályával.
- Na igen, de...
- Ettől az embertől sokat fog tanulni, igaz nincs jövőjük. De amíg vele van, engedd meg neki, hogy boldog legyen.
- De hát hogyan?
- Hagyd őket magukra.
- Képtelen vagyok rá! Évek óta el sem mozdultunk egymás mellől.
- Hát próbáld meg! Meg kell tenned! Mindkettőtök érdeke, nagyon jól tudod, hogy neked is jobb lesz. Ketten erősebbek vagytok, mint csak te egyedül. 50%-ot adj neki, nem kell több. Ez így igazságos.
A férfi bólintott. Fogalma sem volt, hogyan tegye meg, de mindig is hallgatott a legjobb barátjára. Ha szeptemberben igaza volt, akkor most is így kell lennie. Pontosan ugyanazt érezte, mint a lány decemberben: ő most a gyengébb, és be kell hódolnia. Legalább nem dühöng. Szíve mélyén mégsem érzett keserűséget. Ketten együtt lehetnek csak tökéletesek.
|
Problémás tartalom jelzése
|
